Első és végső menedékünk…
A tomboló száj- és körömfájás járvány emberi fájdalmát, a kezes jószágaikat elvesztők belső könnyeit, a kényszerű levágást végrehajtók megrendülését nem lehet leírni. Olyan kényszerű állatirtásnak, zoocídiumnak vagyunk elszenvedői és tanúi, amire nagyon ritkán kerül sor. A világméretű Covid-járvány embermilliárdokat rettegtető, máig bennünk élő poszt-covid fájdalma alig csendesült el, s itt a következő csapás.
Mit lehet, kell ilyen helyzetben keresztyénként tenni? A magyar kormányzat, az agrár-szaktárca, az állategészségügy teszi a dolgát 0-24-ben. Emberfeletti terhelésekkel. Valami azonban mégis mintha hiányozna. Nem, nem az együttérzés. Inkább az, amivel minden ilyen helyzetben szembesülünk: az anyagi kártérítésen, a szolidáris együttérzésen innen és túl minden gazdának, akinek ilyen brutális járványkényszerrel kell elengednie jószágait, belülről újra kell kezdenie sok mindent. Újra építkezni. Egzisztenciálisan, személyesen is.
A semmivé lett élővilág, amivel napi gondozói és meghitt kapcsolatban élt a gazdaember, tátongó űrt hagy a lelkében. Akár beszél róla, akár nem. Elkezdtem hát körülnézni, mások mit tettek ilyenkor? Mit mondhatnék, írhatnék? Hallgatni nem lehet. Keresztyénként, magyarként. Ultima ratio: Imádkozom sokakkal együtt. De a mindig lelkünkben élő Mi Atyánkon kívül mit?
Kerestem lázasan a paraszti, gazdálkodó világ imáit. Visszamentem egészen a reformációig. Magyar prédikátoraink, néplélek-gyógyászaink írtak-mondtak csapásokra, természeti károkra vigasztaló imákat. Az elvetett vetőmagvak után terméskérő könyörgéseket. Járványimákat is. Alig találni köztük a haszonállatokat megtizedelő járványok idején szólókat.
Tovább kutattam. Nagy ugrással jutottam el az időben közeli, hasonló járványok lelki feldolgozásának a módjaiig, az agrárimákig. Brit, német, holland, svájci, japán és indonéz állatjárványok idején született különös fohászokig. 2001-ben, a nagy angliai száj- és körömfájás járvány idején találtam kapaszkodókat. Egyházi felhívásokat, honlapokon, újságban közölt imákat. Túl az egyéni imádságokon, olyan agrárlelkiséget, farmerlelkiséget példázókra akadtam, ami megvigasztalt és egyben késztetett arra, hogy ha náluk már működtek ezek, hátha átültethetők a magyar lelkekre.
Agrár imakultúra, nemzeti agrár imanap – több, mint szolidaritás
A 2001-es angliai nagy száj- és körömfájás járvány idején, március 6-án David Emison metodista tiszteletes testvéri körlevelet fogalmazott, amelyben imanapra hívta mindazokat, akik együttérzésüket személyesen nem, de imádság formájában szeretnék kifejezni. Nem csak egyházmegyei, egyházkerületi közös imaalkalmat ajánlott. Egyénit is. Nagyon gyakorlatiasan, mint angolokhoz illő: mindenki álljon meg és imádkozzon naponta néhányszor egy-egy óra kezdetén. Ott, ahol éppen van.
Rövid imamintája a miénkhez hasonló helyzetben:
„Istenünk, mi Atyánk! Imádkozunk gazdatársadalmunk minden tagjáért és mindazokért, akiknek az életét érinti a száj- és körömfájás járványa. Kérünk Téged, áldd meg azok erőfeszítéseit, akik a betegség megakadályozásán, tovább terjedése megelőzésén dolgoznak. Imádkozunk azokért, akiknek a gazdaságai, portái érintettek a kényszervágásokkal, és akiknek az állatállománya elpusztult. Add meg nekik a kárpótlás különféle módjait. Kérünk, áldd meg és őrizd meg azokat, akik félelemben élnek, és azokat, akik kétségbe vannak esve a történtek miatt. Tekints Urunk irgalmasan ránk és hallgasd meg imánkat Jézus Krisztus nevében. Ámen.”
25-féle imaváltozat az agrárkultúráért
Tovább lapoztam a világhálón. Agrárimák, farmerimák címszó alatt sorban jöttek be a lelki weboldalak. Találtam olyan ír oldalt, ahol 25 gazdaima, agrárima és az azt alátámasztó bibliai Ige jelent meg, öt témacsoportban:
- 1. ima a gazdák jólétéért, pénzügyi stabilitásáért, kedvező időjárásért, az eredményes állattartásért, a gazdaszolidaritásért, egymás támogatásáért.
- 2. témacsoportban az isteni oltalomért, a kártevők elleni védekezésért, a mezőgazdasági munka biztonságos végzéséért, a természeti katasztrófák ellen, és lelki pajzsért, ha mégis valami erőn feletti próbatétel érné valamelyik gazdát.
- 3. A gazdák és családjaik egészségéért, fizikai erőnlétükért, szellemi-lelki jólétükért, lelki ellenálló képességükért, pihenésükért és megújulásukért.
- 4. A gazdálkodó családjáért, környezetéért, a családi összetartásért, áldásokért, jó döntésekért, ezekhez bölcsességért, nyugalomért, a hála és az öröm fennmaradásáért.
- 5. A gazdák, gazdálkodók jó terméséért, az aratás és az állatállomány védelméért, az állatok termékenységéért, a biztonságos terménybetakarításért, állatgondozókért, segítőkért, állatorvosokért, tanácsadókért.
Gazdák a gazdákért
Találtam olyan német és indonéz imaoldalt, ahol mások imádkoznak a gazdákért, és a gazdák a gazdákért. Hadd idézzem az egyiket:
„Mennyei Atyánk, kérünk, áldd meg a gazdák kezét, szívét, hogy kitartóak legyenek gazdaságukban a sokszor nagy kihívást jelentő körülmények között. Adj nekik erőt és kitartást, hogy szembenézzenek a hosszú napokkal, az időjárás és a piac bizonytalanságával. Urunk, védd meg családjukat és földjüket. Add, hogy földjeik és állataik termékenyek, termésük bőséges legyen. Áldásodat kérjük munkájukra, hogy az gyümölcsöző legyen, és ne csak családjukat, hanem a munkájuk termését, terményét megvásárolókat is áldd meg, hogy legyen ízes kenyerünk, megbízható hústermékünk, zamatos gyümölcsünk. A Te szent nevedben kérünk, Ámen.”
Agrárium a hit kultúrájának termőföldjén – oltalmazz meg a bajban
Találtam olyan honlapot, ahol módszertani, tematikai ajánlások mellett az imaalkalmak kivitelezésének számos formajavaslata jelent meg.
Japánban hangzott el a természeti katasztrófák, járványok fenyegetése kapcsán ez az ima:
„Urunk, a Te védelmedet kérjük az árvizek, aszály, viharok, járványok idején. Nem kérhetjük, hogy kímélj meg ezektől, de azt hittel kérjük: őrizz meg minket, gazdaságunkat, állatainkat és otthonainkat a nagy próbák idején is. Segíts, kérünk felépülni mielőbb minden csapásból, a Te Fiad által”.
A kapcsolódó Ige ez: Isten a mi erősségünk és menedékünk, örökkévaló segítség a bajban” (Zsolt 46,1).
Az ima – láthatatlan ölelés, spirituális tett
Ma már szinte közhely, a beszédaktus elméletek jóvoltából alaptétel: minden beszéd, minden szó tett. A jó szó építő, felemelő, terápikus. A gonosz romboló, megbetegítő, leverő. Egész népünk súlyos árat fizet ezért a leckéért. Száj- és körömfájás járványleckéje tanúsítja: a szó erős tett. Időben kimondva aranyalma ezüst tányéron (Péld 25,11).
Van, amikor nem is marad más tett esélyünk, mint az ima: első és végső, ésszerű, még megléphető tettünk.
Éljünk vele, amíg lehet. Amíg szólhatunk, imádkozhatunk gazdatársadalmunk, járványba belerendült népünk gyógyításáért, az agrárszolidaritás tetterős, lélekig ható igaz formáiért. Az agrárimák, a nemzeti agrár-imanap lehet ennek egyik legbeszédesebb, leghatásosabb módja. Hiszen a bajban ismerszik meg a barát és az egészséges nemzet. Meg Isten is! Ne okozzunk csalódást senkinek!
Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma
