Az Eurostat legfrissebb, 2024-es adatai szerint az Európai Unió lakosságának elöregedése drámai kihívások elé állítja a nyugdíjrendszereket. Mindössze tíz év alatt elérte a 21 százalékot a 65 év felettiek aránya, vagyis minden ötödik uniós állampolgár nyugdíjas. A munkaképes korú lakosság száma ezzel szemben folyamatosan csökken.
Az ennél is rosszabb hír az, hogy ez a tendencia nemhogy nem áll meg vagy lassul, ellenkezőleg: folyamatosan erősödik, s az előrejelzések szerint
az évszázad végére már minden harmadik európai nyugdíjaskorú lesz. Azzal, hogy a munkaképes korú lakosság aránya ekkorra 54,4 százalékra csökkenhet (a 2022-es közel 64 százalékos arányról).
Ez a demográfiai folyamat komoly és súlyos nyomást helyez a munkaképes korú lakosságra s így az egész ellátórendszerre. A kevesebb aktív dolgozó nehezebben tudja finanszírozni a nyugdíjakat, ami fenntarthatatlanná teheti a jelenlegi rendszereket. Az Eurostat kiemeli, hogy
a tagállamok eltérő stratégiákkal próbálják kezelni a problémát, például nyugdíjkorhatár-emeléssel vagy magánnyugdíjpénztárak ösztönzésével, de a megoldások egyelőre nem egységesek.
És persze az az ordas hazugság is már rég lelepleződött – ami Európa tragédiáját csak fokozza – hogy a friss munkaerőt majd a bevándorlók fogják pótolni. Ha nem lenne elég a szociális és egészségügyi ellátórendszernek a természetes demográfiai folyamatok okozta válság, a népvándorlással érkezők végképp megadják a kegyelemdöfést az eddig úgy-ahogy bevált, megszokott európai típusú rendszernek. És a láthatáron sincs az európai vezetésben egyetlen olyan elme sem, aki a nagyon sürgető megoldáson törné a fejét. Inkább háborúznának…
szd/Felvidék.ma
