Pósa Zoltán József Attila-díjas író, költő; a Magyar Nemzet nyugdíjas munkatársa, a Nemzeti Kulturális Alap könyvkiadási szakkollégiumának kurátora (2016-2019) a Magyar Írószövetség, a Keresztény Kulturális Akadémia rendes tagja az ünnepi könyvhéten június 14-én, szombaton 16-17 óra között, vasárnap 15-16 óráig dedikálja az ÖNREFLEXIÓ (1948-1973) című önéletrajzi regényének első könyvét a Vigadó téren az IdőJel kiadó 7-es számú pavilonjánál.
„Belőled vagy költő, író tollforgató lesz, vagy pedig az árokparton fogsz züllött csavargóként elveszni” – ez a hang irányította életútja kezdetén Pósa Zoltánt, a József Attila-díjas budapesti írót, újságírót, aki máig hálás, szerelmes szívvel emlékezik múzsája, felesége, néhai Barna Márta gondoskodó szeretetére.
Ma már több mint 40 önálló kötet szerzője, száznál is több könyv társszerzője, és a magyar nemzeti irodalom egyik meghatározó hangja.
Fotó: Pósa Dénes/Felvidék.ma
Pósa Zoltán Debrecenben született, a „kálvinista Róma” szellemiségében nőtt fel, amely identitását, gondolkodását máig áthatja. Apai oldalról az ősei a gömöri Nemesradnótról származnak és rokonai Pósa Lajosnak, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtőjének.
Nemesradnóton 2014-ben tartott előadást Pósa Lajos és Pósa Zoltán életútjának hasonlóságai és különbségei címmel. Legutóbb pedig 2025. május 31-én Rimaszombatban, a Csillagházban tartott könyvbemutatót a Muskátli magazin 10 éves évforduláján, melynek maga is az állandó szerzője.
Mint megtudtuk, korai éveiben tanárként, könyvtárosként és nevelőtanárként dolgozott, míg a Kádár-korszak korlátai miatt íróként sokáig az asztalfióknak dolgozott.
„Tényleg kallódtam és kínlódtam” – mondta, visszaemlékezve azokra az időkre, amikor a rendszer nem tűrte a nemzeti és keresztyén elkötelezettségű hangokat.
Fotó: Pósa Dénes/Felvidék.ma
Az áttörést felesége, Barna Márta hozta el számára – élet- és alkotótársa, akinek támogatása nélkül nem születhetett volna meg az a hatalmas életmű, amely irodalomkritikától a lírán át a történelmi regényekig terjed.
„Most is úgy érzem, hogy velem van, és ő is vezérli a tollamat” – vallotta meg meghatottan Pósa Zoltán, aki az özvegységben születő önéletrajzi regénye következő részein dolgozik.
Pósa Zoltán írásainak központi témái az istenhit, a hazaszeretet, a hitvesi szerelem és a szorongással átitatott emberi sorsok.
Munkásságát több rangos díjjal is elismerték, köztük a József Attila-díjjal, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével, legutóbb pedig a Herczeg Ferenc-díjjal. Utóbbit különösen nagy becsben tartja, mert – mint fogalmazott – „ő is ilyen magamfajta ember lehetett, akit eltüntettek, majd egyszer mégis visszatalált a magyar irodalom vérkeringésébe”.
Fotó: Pósa Dénes/Felvidék.ma
Az író jelenleg egy négyrészes önéletrajzi regényfolyamon dolgozik, amely nemcsak személyes vallomás, hanem egy korszak lenyomata is. Első része ÖNREFLEXIÓ (1948-1973), a folytatások között szerepel felesége története, a gyász feldolgozása és végül a mennybéli viszontlátás reménye.
„A járhatatlan úton kell járni – akkor is, ha nehéz. De csak így lehet tisztességesen kibontakozni” – mondja Pósa Zoltán.
Életútja ennek igazolása: hűség az eszményekhez, kitartás a legnehezebb időkben is, és hit abban, hogy az irodalom – akkor is, ha időnként asztalfiókban szunnyad – egyszer majd megtalálja az olvasóját.
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
