Nagy sikerű és nem mindennapi kiállítást szervezett a Lévai Magyar Asszonyok Ligája a Reviczky Házban a fenti címmel.
A Dunamocsról érkező Szegi Ilona hozta el gombokból megálmodott, saját kézzel készített képeit. Elkísérte őt leánya, Lajos Ilona is. A megnyitón Kosztolányi Magdolna, a Lévai Magyar Asszonyok Ligájának elnöke üdvözölte a jelenlévőket és nagy szeretettel köszöntötte Szegi Ilonkát és leányát, Icukát.
Kosztolányi Magdolna megkérdezte Szegi Ilonkát, hogyan jutott eszébe gombokból képeket készíteni. Ilonka így válaszolt „rengeteg gombom gyűlt össze és törtem a fejemet, hogy mire is lennének jók, így jutottak eszembe a képek”.
Tulajdonképpen az egész kép újrahasznosítás. Az alap kartondobozból van kivágva, régi maradék textilanyaggal (legjobb az egyszínű) van bevonva. Erre jönnek a gombok.
Persze színes gombokból készíti, ezért jobb, ha minél több gombból tud válogatni. Kiderült, hogy 123 648 db gombból 23 000 db került feldolgozásra 102 kép formájában. A kiállított műveken szerepelnek állatok, templomok, címer, vízimalom, hold, csillagok, angyalok és a négy évszak is. Ilonka felolvasta saját költeményét is.
Megtudtuk, hogy Szegi Ilonka a Csemadokon belül működő Vadvirág hagyományőrző csoport vezetője volt 35 évig. Nemcsak őrizték a hagyományokat, de színre is vitték a régi életet. Bemutatták a gyermekcsoporttal a vetést, az aratást, a búzaőrlést a vízimalomban, a ruhamosást a Dunában, a szüretet és a szüreti bált is. A fellépők ruháit mindig Ilonka varrta. „Jó lesz ez még valamire” alapon, általa félretett anyagokból. A Vadvirág hagyományőrző csoport bemutatta ezeket a darabokat az egész környéken. Állandóan hívták őket mindenfelé. A János vitéz darabbal is nagy sikereket arattak. Szegi Ilonkát dicséri a Dunamocsi Falumúzeum létrehozása is.
Ezután Kosztolányi Magdolna felkérte Lajos Icukát, meséljen Dunamocsról. Elmondta, hogy Dunamocs 1200 fős kis település a Komáromi járásban. A falu története az 1150-es évekig nyúlik vissza. 1949-ben megalapították a Csemadokot, majd 1950-ben újraindult a magyar oktatás. A falu a Felvidéken a második legmagyarabb község, a lakosság 98%-a vallja magát magyarnak. Náluk is voltak kitelepítések és deportálások, ahogy szinte minden magyar faluban. A Duna közelsége miatt állandó volt az árvízveszély és az 1965-ös árvízben több mint 100 lakóház megsemmisült.
A boráról híres Dunamocs borversenyeket is rendez. A környező települések kiváló kapcsolatokat ápolnak a Duna mindkét oldalán. Őrzik a falu szülötte, Nehéz Ferenc író gondolatait, aki vallotta, hogy „a Duna nem lehet határ, csak két partot egybeölelő kar”.
Az est végén Kosztolányi Magdolna köszönetet mondott Ján Krtíknek, Léva polgármesterének is, aki támogatásával hozzájárult a rendezvény megvalósításához.
A későbbi családias hangulatú beszélgetések folyamán még jobban megerősödött bennünk az a tudat, hogy ilyen kellemes hangulatú rendezvény ilyen szeretetre méltó és szeretetet adó emberekkel régen nem volt a Reviczky Házban.
Büszkék vagyunk rá, hogy a Lévai Magyar Asszonyok is jó sok gombot gyűjtöttek össze a részére. A gombgyűjtés egész júniusban folytatódik. Leadni hétfőnként lehet a Reviczky Házban 15 és 17 óra között, illetve a rendezvények alkalmával.
A kiállítás megtekinthető 2025. július 4-ig minden hétfőn és szerdán 14–17 óráig, illetve a rendezvények alkalmával.
Lévai Magyar Asszonyok Ligája/Felvidék.ma