Kistérségi oktatási fórumnak adott otthont június 17-én Ipolyság. A szakmai találkozóra az ipolysági kistérség iskolákat fenntartó településeinek vezetőit hívták meg. Az esemény célja az együttműködés lehetőségeinek feltérképezése a térség iskolahálózatának fenntartása érdekében.
Mint a megnyitón Zachar Pál, Ipolyság polgármestere kifejtette, a város sikeresen végrehajtotta a középiskolák optimalizációját, létrehozva a magyar iskolaközpontot. Azonban megjegyezte, tovább szeretnének dolgozni a térség iskoláinak megmaradása érdekében. Részben ezt szolgálja az 2025 év elején a szakminisztérium aláírt memorandum is,
amelyben a két fél elkötelezte magát azzal kapcsolatban, hogy keresik a megoldási lehetőségeket a térség iskoláinak jövője érdekében.
Ennek érdekében megszólították az ipolysági körzet azon településvezetőit, melyek iskolákat tartanak fent: Ipolyvisk, Palást, Szalatnya, Alsószemeréd, Ipolyszakállos, Deménd. Az említett községvezetők mellett az oktatási minisztérium nemzetiségi szakosztálya képviselői, a Comenius Pedagógiai Intézet, a Selye János Egyetem, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselői vettek részt a keddi szakmai találkozón.
Zachar Pál megnyitja a fórumot (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Kanyicska Belán Dóra, az oktatási minisztérium nemzetiségi és inkluzív oktatásért felelős szakosztályának osztályvezetője elmondta,
a szakminisztérium támogatja az ipolyságihoz hasonló regionális kezdeményezéseket.
Kis prezentációjában ismertette az iskolahálózat optimalizációjának modelljeit. Szólt az iskolaklaszterekről, az összevont avagy egyesített iskolákról és a kihelyezett tagozatokról is. Mint elmondta, mindhárom lehetőség előnyös modell lehet, amennyiben együtt tudnak működni az egyes tanintézmények és a fenntartók.
Ravasz Ábel, a szakminiszter tanácsadója jelezte: a szlovákiai iskolahálózat széttöredezett, ebben a formában fenntarthatatlan. Ravasz is úgy véli, hogy
a közös gondolkodás szolgálhat alapul a további, az iskolák megmaradását segítő lépések megfogalmazása előtt.
„Ipolyság élen jár és példát mutat a kistérségi oktatás terén” – ezt már Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója fogalmazta meg a találkozón. Ugyanakkor jelezte, országos viszonylatban rossz helyzetben van a kistérségi oktatás kérdésköre. Az alapiskolák optimalizációjával kapcsolatban kifejtette, sokkal jobban és körültekintőbben kell előkészíteni a középiskolákhoz képest.
Kanyicska Belán Dóra prezentáció közben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Röviden ismertette az ipolysági kistérség adatait. Mint elhangzott, hét településen működik alapiskola, ám összesen kevesebb, mint hatszáz diák látogatja ezeket.
A létszámuk évek óta stagnál, annak ellenére, hogy a fenntartók és az intézmények is egyre több energiát fektetnek a leendő tanulók megszólításába.
A szakember is fontosnak látja a települések közti egyeztetést, együttműködést az iskolahálózat megtartása terén.
A Nyitra Megyei Önkormányzat alelnöke, Csenger Tibor visszatért a középiskolák optimalizációjának folyamatára. Jelezte: a legtöbb helyen tanácstalan a frissen összevont iskolák vezetősége és pedagógusgárdája. Éppen ezért tanulni kell belőle, s alaposabban kell felkészülni az alapiskolákat érintő optimalizációra.
Antal Nyustin Ágnes, Forod Attila, Juhász György, Csenger Tibor (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A létszámcsökkenéssel kapcsolatban elmondta, a magyarlakta térségek gazdaságilag kevésbé fejlett térségei az országnak, s nagyobb az elvándorlás is. Így az eleve nem kedvező demográfiai adatok mellett ez a tény is befolyásolja az iskolák létszámának alakulását.
Részben ehhez a témakörhöz kapcsolódott Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektorhelyettese. Kiemelte, hogy az elmúlt bő másfél, két évtizedben felére csökkent az érettségiző magyar tanulók száma. Így az eltelt időszakban nem csupán az alap- és középiskoláink diáklétszáma csökkent, hanem a magyar nyelven oktató egyetlen szlovákiai egyetem hallgatóinak a száma is fokozatosan apad.
Létkérdés a magyar oktatási rendszer megtartása Szlovákiában az alapiskoláktól az egyetemig bezárólag
– húzta alá a rektorhelyettes.
Petőcz Kálmán, a szakminisztérium nemzetiségi és inkluzív oktatásért felelős főosztályának vezetője a nemzetiségi oktatás fenntartásának két alappillérének nevezte
a minőségi oktatást és az intézményekben anyanyelven folytatott szakszolgálat meglétét.
Mindehhez megfelelő anyagi eszközök kellenek. Jelezte, a minisztériumban jelenleg is zajlik a nemzetiségi koncepció kidolgozása. Közel húsz év után módosítják azt.
Zachar Pál a tanácskozáson hangsúlyozta, hogy nem csupán a magyar iskolák hálózatának megtartása fontos a kistérségben, a szlovák tanintézmények megléte ugyanúgy fontos. Ezért is kínálta fel a város a szlovák tanintézményeknek az iskolaközpont kialakítását, azonban az ipolysági szlovák iskolák nem éltek ezzel. Az ipolysági helyzetről korábban ITT, ITT, ITT, ITT, valamint ITT és ITT olvashatnak bővebben.
Révész Angelika, Petőcz Kálmán, Kanyicska Belán Dóra és a sor végén Ravasz Ábel (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Révész Angelika, az Ipolysági Városi Hivatal iskolaügyi, ifjúsági és sportszakosztályának vezetője – a Közös Tanügyi Hivatal vezetője ismertette az ipolysági körzet alapiskoláinak beiratkozási adatait, egyúttal pár szóval jellemezte a térség tanintézményeit is. A térség beiratkozási adatairól ITT írtunk korábban.
A fórumon megjelent polgármesterek jellemezték saját iskoláik helyzetét. Mint kitűnt, mindannyian más jellegű problémákkal küzdenek, s másban látják a kitörési pontokat. Antal Nyustin Ágnes, Iplyvisk polgármestere a falu kisiskolájának fejlődéséről számolt be. Nem csupán a létszám növekszik fokozatosan, de az ott folyó minőségi oktatásnak köszönhetően egyre nagyobb térségből érkeznek tanulók a „Viskolába”.
Bazsó Árpád, Szalatnya polgármestere a kisiskolájára mint a kisebbség közösségi terére tekint. A főleg roma gyermekek oktatását és nevelését végző iskolára nagy szükség van a roma közösség szocializációja érdekében is.
Az ipolyszakállosi magyar és szlovák alapiskola megtartásán fáradozik Gasparik Ágota, akinél a klaszter mellett a két intézmény összevonásának lehetősége is felmerül. Bár tudja, így a magyar nemzetiségű iskola megszűnne. Ipolyszakállos nyitott bármiféle megoldásra, ahogy a fórumon résztvevő többi iskolafenntartó önkormányzat is.
Már elindult valamiféle együttgondolkodás a térség iskoláit fenntartó települések között. A minőségi oktatásra keresik a legkézenfekvőbb megoldást. Esetleges klaszter kialakításától sem riadnak el.
Mint Zachar Pál a Felvidék.má-nak elmondta, 2025 év elején fogalmazódott meg a gondolat, hogy a város kössön egy memorandumot az oktatásügyi minisztériummal. „Az együttműködési megállapodással egy szándékot akarunk kifejezni, miszerint tovább szeretnénk dolgozni az iskolaügy minőségének javításáért, ehhez kérjük a szakminisztérium segítségét” – fogalmazta meg a polgármester.
Nagy Tímea, Zachar Pál, Gasparik Ágota és Bazsó Árpád polgármesterek (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Hozzátette, az oktatásügyi minisztérium partner ebben. Az együttműködés keretében létrejött már egy találkozó a minisztériumban Pozsonyban. A munkaértekezletet követte a keddi szakmai találkozó Ipolyságon. Mint leszögezte, Ipolyság nem akarja bekebelezni a környező iskolákat. „Mindennek a célja az, hogy az ipolysági kistérségben összehangoltak legyenek a fejlesztési terveink. Mindenki úgy erősödjön, ami számára a legjobb út” – húzta alá.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
