A Nyugat-szlovákiai Vízgazdálkodási Vállalat (ZsVS) felügyelőbizottságának legutóbbi üléséről számolt be Farkas Iván, Muzsla polgármestere, megyei képviselő (Magyar Szövetség), amelynek egyik napirendi pontja volt a párkányi kis agglomeráció projektjének jóváhagyása.
A szaktárcák – a beruházási (MIRRI) és a környezetvédelmi minisztérium – jóváhagyásával a projekt magába foglalja Ebed és Muzsla közművesítését (szennyvízhálózat) illetve nyomócső építését a párkányi víztisztítóba, mely a ZsVS tulajdona. A beruházás meghaladja a 7 millió eurót, kezdete a jövő évben várható – ezzel egy több mint 20 éves történet érhet révbe – írta közösségi oladalán.
Farkas Iván rámutatott, a beruházást ugyan a vízgazdálkodási vállalat végzi, ám a településeknek óriási erőfeszítéseket, hosszadalmas előkészítő munkálatokat kellett elvégezniük, s komoly anyagi ráfordítást biztosítaniuk hozzá.
A Nyitra Megyei Fejlesztési Tanács még idén februárban hagyta jóvá a párkányi kistérség integrált vízgazdálkodási projektjét, melyet uniós forrásokból Nyitra megye nettó 5,888 millió euróval támogat, ám a beruházás teljes értéke áfával együtt 7,24 millió euró lesz
– vázolta a polgármester. Mint fogalmazott, a párkányi kistérség integrált projektjében szerepel Muzsla és Ebed községek csatornahálózatának megépítése és a két hálózat nyomócsővel való csatlakoztatása a korszerű párkányi víztisztítóra, mely a ZsVS tulajdona.
Farkas Iván emlékeztetett, hogy a muzslai csatornahálózat fejlesztésének előzményei 2002-ig nyúlnak vissza. Akkor, szintén a ZsVS égisze alatt a tervek szerint Koltától Párkányig húzódó csatornahálózat foglalta volna magába az érintett települések közművesítését. Ám akkor vette kezdetét a galántai Samsung nagyberuházása, melynek környékét közművesíteni kellett, így a támogatások oda érkeztek. Az eredeti, Kolta és Párkány közötti projekt egyetlen eleme valósult csupán meg: a párkányi víztisztító alapos felújítása és korszerűsítése, mely 2015-ben fejeződött be. Korszerű, kogenerációs biomassza-villamos erőművel társították a víztisztítót, mely a víz tisztítása közben felgyülemlett biológiai hulladékot hasznosítja – magyarázta.
„Kezdő muzslai polgármesterként, a képviselő-testülettel és a községi hivatal dolgozóival 2015-ben fogtunk hozzá Muzsla régebbi területrendezési terve utolsó módosításához, mely 2016-re elkészült és a muzslai csatornahálózat teljes tervdokumentációja. 2017-re elértük a beruházás területi határozatát, majd 2018 végére a beruházás jogerős építkezési engedélyét” – írta bejegyzésében Farkas Iván, aki a következő lépések kapcsán úgy fogalmazott, a 2020-ig eltelt 5 év során „temérdek pénzt, időt és energiát kellett az előkészületekre áldoznia” a helyi önkormányzatnak.
Vízművek, fotó: Farkas Iván, FB
2020 tavaszán a beruházási minisztérium ösztönözte a polgármestereket, nyújtsák be a tervdokumentációkat, az építési engedélyeket, hiszen uniós források bőségesen állnak rendelkezésére. Ám a pályázati rendszerben a beruházónak az 5 százalékos önrész mellett további 20 százalékot kell biztosítania, mivel az áfa nem járulékos költség. Azonban a települések nem áfafizetők, ez pedig jelentősen, mintegy 1 millió euróval megnövelte volna a beruházás Muzslára eső költségeit – hívta fel a figyelmet Farkas Iván.
Ezt követően kérték fel a vízműveket a beruházó szerepkörére, ami a részvénytársaságnak is megfelelt, hiszen a szükséges dokumentációkat, engedélyeket és a beruházás előkészületeit már készen megkapta. A másik, az önkormányzat számára kedvező érv az volt, hogy amennyiben a vízművek lesz a beruházó, így az üzemeltetés és karbantartás is a vízművek feladata lesz.
Farkas Iván hozzátette, a 2021-ben a regionális fejlesztéseket célzó EU-támogatásokról szóló döntések a központi államigazgatástól megyei hatáskörbe kerültek. „A regionális fejlesztés projektjeinek legfontosabb tulajdonsága az integritás, a kooperáció, ami lehet akár területi integritás, vagyis több települést érintő projekttervezet. Így jött a képbe Ebed község, ami kézenfekvő volt, mivel Muzsla (csatornahálózat) és Párkány (víztisztító) között helyezkedik el” – magyarázta. Ebed gyors ütemben készítette el a szükséges dokumentumokat, eljárásokat – így sikerült a projekt gazdájának, a ZsVS-nek 2024 őszén benyújtania a Nyitra Megyei Fejlesztési Stratégia titkárságára az igényelt, területi szempontból integrált (Muzslát, Ebedet, Párkányt érintő) projekttervezetet, melyet Nyitra megye februárban támogatásra elfogadott.
Leszögezte:
nem csupán a párkányi régió egy részének, a két település környezetének megtisztítása és megóvása miatt fontos beruházás valósulhat meg, hanem a vízművek, a ZsVS számára is legalább ennyire fontos a beruházás.
„Hiszen a vízművek 2015-ben átadott, korszerű párkányi víztisztítóját húszezer fogyasztó számára tervezték, ám a mai kihasználtsága 50 százalékos (Párkány lakossága és vállalatai, illetve Nána egy része). Az aktuális beruházás megvalósításával hatékonysága 65 százalékra nőhet, ami jelentős előrelépés” – vélekedett.
A megyei képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a Kolta-Párkány nagyrégió vízgazdálkodási projektje meghiúsult, a párkányi központú Déli Régió Kistérségi Társulás a vízgazdálkodás terén az ország legelhanyagoltabb kistérsége lett a szennyvízhálózatok szempontjából – a régió 20 településén egyetlen méternyi csatorna sincs.
Farkas Iván szerint az utolsó pillanatokban áll össze a projekt, mivel Szlovákia és Közép-Európa további kilenc országa számára, melyek 2004-ben váltak az Európai Unió tagjává, 2027-tel lezárulnak a Helyreállítási Alapból származó támogatások, melyeknek köszönhetően épültek meg a környezetvédelmi, vízhálózati, közlekedési és települési infrastrukturális beruházások a tagállamokban.
„2028-tól az ilyen beruházások elvileg nemzeti forrásokból lesznek finanszírozhatók. Tessék elképzelni, mi fog majd ekkor megépülni – zárta mondanivalóját Farkas Iván.
SZE/Felvidék.ma
