Az uniós tagállami kormányokat tömörítő Tanács hétfőn további hat hónappal, 2026. július 31-ig meghosszabbította az Oroszország elleni gazdasági szankciókat az Ukrajna elleni agresszió miatt.
A testület sajtóközleményében az áll, hogy a 2014-ben bevezetett korlátozó intézkedéseket 2022 februárja óta jelentősen kibővítették Oroszország „provokálatlan, indokolatlan és jogellenes” katonai támadására válaszul.
Az intézkedések ágazati korlátozásokat tartalmaznak a kereskedelem, a pénzügyek, az energia, a technológia és a kettős felhasználású termékek, az ipar, a közlekedés és a luxuscikkek területén. Emellett tilos az orosz tengeri nyersolaj és egyes kőolajtermékek uniós importja, több orosz bankot kizártak a SWIFT-rendszerből, és felfüggesztették több, a Kreml által támogatott dezinformációs médium uniós műsorszolgáltatását. A csomag a szankciók megkerülésének megakadályozását célzó eszközöket is tartalmaz.
Az ET hangsúlyozta: amíg Oroszország jogsértő lépései sértik a nemzetközi jog alapelveit – különösen az erőszak alkalmazásának tilalmát –, indokolt az intézkedések fenntartása és szükség esetén további szankciók elfogadása.
2014-ben fogadták el a tanácsi határozatot, amely az „Oroszország Ukrajna helyzetét destabilizáló lépései” miatt bevezetett korlátozó intézkedésekről szól. Az EU azóta többféle intézkedést alkalmaz, köztük egyéni vagyonbefagyasztásokat és beutazási tilalmakat, valamint korlátozásokat az illegálisan annektált Krím félsziget és Szevasztopol, illetve Ukrajna egyes megszállt térségei kapcsán. 2022. február 24-e óta az EU összesen 17 szankciós csomagot fogadott el.
Az ET 2024. december 19-i következtetéseiben ismételten elítélte Oroszország agresszióját, megerősítette Ukrajna szuverenitása és területi integritása melletti kiállását, és jelezte: az EU kész tovább növelni a nyomást Moszkvára, szükség esetén újabb szankciókkal.
Az ET ugyancsak hétfőn szankciókat vezetett be két orosz igazságügyi tisztségviselővel szemben az Oroszországban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések miatt.
A döntés értelmében az intézkedések Dmitrij Gorgyejev, a Moszkvai Városi Bíróság bírája, valamint Ljudmila Balandina ügyész ellen irányulnak. Az uniós közlés szerint a két érintett felelősséget visel a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, valamint a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért Oroszország területén.
Az indoklás szerint Gorgyejev több alkalommal hozott politikai indíttatású ítéleteket ellenzéki szereplők és emberi jogi aktivisták ellen. A testület megállapítása szerint rendszeresen figyelmen kívül hagyta a tisztességes eljárás alapelveit, nem vizsgálta meg a felmentő bizonyítékokat, és elfogult módon, ellenőrizetlen rendőrségi jelentésekre támaszkodott.
Balandinát az EU szerint több, nagy visszhangot kiváltó ügyben játszott kulcsszerepe miatt vették jegyzékbe, amelyekben súlyos emberi jogi jogsértések történtek. Az ügyész állítólag politikailag motivált vádakat képviselt olyan személyekkel szemben, akik bírálták az orosz hatóságokat, vagy támogatták Ukrajna ügyét, és aránytalanul súlyos büntetéseket kért békés véleménynyilvánítás miatt.
Az uniós szankciók vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat tartalmaznak, továbbá uniós állampolgárok és vállalatok nem bocsáthatnak pénzeszközöket az érintettek rendelkezésére. Az intézkedések megtiltják számukra az Európai Unió területére történő belépést és az azon való átutazást is.
A tanácsi közlemény emlékeztet arra, hogy az ET 2024 márciusában új szankciós keretrendszert hozott létre azokkal szemben, akik felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért, a civil társadalom elnyomásáért, illetve a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért Oroszországban. A vonatkozó jogi aktusokat az EU hivatalos közleményében tették közzé.
MTI/Felvidék.ma
