Nem felel meg a valóságnak, hogy Oroszország el akarná foglalni a volt Szovjetunió európai részét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak hétfőn a Reuters hírügynökség közlésére hivatkozva.
A Reuters ezt névtelen amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva írta, azt állítva, hogy a terjeszkedés állítólag Ukrajna egész területét és a balti országokat érintené. Korábban Tulsi Gabbard, az amerikai Nemzeti Hírszerzés Igazgatója a közlést a „mélyállam háborús uszítói és propagandamédiájuk” arra irányuló újabb kísérletének minősítette, hogy megpróbálják aláásni Donald Trump elnök ukrajnai béketeremtő erőfeszítéseit.
Peszkov elmondta: nem tudja, mennyire megbízhatóak az ilyen hírszerzési jelentések létezéséről szóló információk. „Még ha ez igaz is, akkor is olyan helyzetről van szó, amikor a hírszerzés téves következtetéseket (…) von le. Ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak”
– mondta a Kreml szóvivője.
„Mi nyilvánvalóan nem szándékozunk megtámadni az EU és a NATO tagállamait, ezt jogilag is készek vagyunk rögzíteni” – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Valdaj külpolitikai vitaklub hétfői tanácskozásán.
Ugyanakkor megjegyezte: még az Egyesült Államok Oroszország irányában tanúsított, megfontoltabb politikája mellett is fennáll a jelentős kockázata egy Oroszország és a NATO közötti konfliktusnak, tekintettel az európai országok „ellenséges lépéseire”.
Méltatta, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya lépéseket tett a „helyes” irányba, egyebek között azzal, hogy elismerte: a konfliktus kiváltó oka a NATO terjeszkedése volt. Elismeréssel szólt arról, hogy Washington „jelentősen átgondolta” az előző elnök, Joe Biden csapatának politikáját.
„A nemrégiben közzétett amerikai nemzetbiztonsági stratégiában egyértelműen felvetődik a kérdés, hogy célszerű-e a NATO végtelen bővítése. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lennének többé kérdéseink az amerikai fél felé, a többi között az ukrán kontextusban” – jegyezte meg a miniszterhelyettes.
Az orosz diplomata szerint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások sikere még nem látható előre. „Még meg kell győződnünk róla, hogy az USA valóban stabil pályára állt, és elfordult az országunkkal szembeni rendkívüli ellenségességtől” – hangoztatta a helyettes tárcavezető.
Az előrelépés záloga ebben a kérdésben szerinte az, hogy az Egyesült Államok valóban hajlandó-e az egyenjogú együttműködésre „a konfliktusok potenciáljának közös csökkentése érdekében, figyelembe véve Oroszország alapvető érdekeit, elsősorban a biztonság területén”.
Beszámolója értelmében az Ukrajnáról folytatott orosz–amerikai tárgyalásokon lassú haladás figyelhető meg. Arra hívta fel Washingtont, hogy aktívabban lépjen fel egyes országoknak a folyamat megtorpedózására tett kísérletei ellen. Leszögezte, hogy Moszkva továbbra is kész az együttműködésre a két elnök által az alaszkai Anchorage-ben megállapított keretek között.
Megismételte az orosz álláspontot, miszerint az ideiglenes tűzszünet Ukrajnában nem lenne előrelépést jelentő megoldás. Hangsúlyozta, hogy Moszkva a problémák tartós megoldását támogatja, amely garantálná Oroszország alkotmányos berendezkedését – vagyis a 2014 óta elcsatolt öt ukrajnai régió hovatartozását.
Peszkov elmondta a sajtónak, hogy Kirill Dmitrijev, az orosz elnök különmegbízottja a Moszkvába való visszatérése után fog beszámolni Vlagyimir Putyin elnöknek arról, hogy miben állapodott meg a hétvégén Miamiban, az ukrajnai rendezésről folytatott eszmecserén Steve Witkoff-fal, az amerikai államfő különmegbízottjával és Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével. A szóvivő szerin Dmitrijev nem vitt Putyintól Trumpnak szánt üzenetet.
Megjegyezte, hogy az amerikai fél egyértelműen összeköti az együttműködés fejlesztésének lehetőségét a rendezési folyamattal, de Moszkva szerint ez a két folyamat nem függhet össze egymással, és nagyon sok kölcsönösen előnyös projekt szerepelhet a napirenden.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája hétfőn arról jelentetett meg közleményt, hogy ukrán funkcionáriusok külföldre készülnek menekülni a jelenlegi kijevi kurzus „elkerülhetetlen bukása után”, és számosan közülük már kimenekítették családjukat és pénzüket.
„Nyugaton működő ukrán nagykövetségektől származó információk szerint tisztségviselők és üzletemberek mind gyakrabban fordulnak az európai államokban működő diplomáciai képviseleteikhez segítségért, hogy segítsenek ott nekik ott tartózkodási engedélyt szerezni számukra” – hangzott a tájékoztatás. Az SZVR szerint a nyugati országokban működő ukrán diplomáciai képviseleteknél erős ez a tendencia, a külföldön dolgozó ukrán diplomaták több mint 90 százaléka elhatározta, hogy a kiküldetés lejárta után nem tér haza.
Az orosz kémszolgálat tudni véli, hogy számukra világossá vált: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feltételei szerint nem zárható le a háború, egyebek között annak fényében, hogy Washington csökkentette a Kijevnek nyújtott támogatást. Rjabkov egyébként azt is bejelentette a tanácskozáson, hogy Oroszország még mindig nem kapott konkrét választ az Egyesült Államoktól arra a javaslatára, hogy a hadászati támadó fegyverekről szóló Új START szerződés jövőre esedékes lejártát követően a felek egy évig még tartsák be a szerződésben meghatározott korlátozásokat.
Közölte, hogy Moszkva minden lehetséges stratégiai helyzetre felkészül a szerződés lejárta utáni időre, ugyanakkor azt reméli, hogy a legrosszabb forgatókönyvek elkerülhetők lesznek. Úgy vélekedett, hogy Moszkva és Washington az amerikai Aranykupola rakétavédelmi rendszer tervezett kiépítése ellenére nem áll egy újabb fegyverkezési verseny küszöbén.
MTI/Felvidék.ma
