Egyesületünk, a Révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány által a névadó Jókai Mór és a fiatalon elhunyt Dr. Szénássy Árpád, okleveles mérnök, a Magyar Kultúra Lovagja emléke előtt tisztelegve 2006-ban került megalapításra a Jókai-díj. Az első díjkiosztásra 2007. február 18-án, Jókai születésnapján került sor.
Az eltelt három esztendő bizonyította, hogy ez a díj, ez a pályázat nagy lehetőségeket rejt magában. Egyrészt lehetőség, ösztönzés az alkotóknak, hogy bemutassák műveiket, kapcsolatot teremtsenek egymással, másrészt lehetőség, alkalom nekünk, alapítóknak, hogy találkozzunk, megismerjük egymást, az alkotókat, hogy tanuljunk egymástól, hogy együtt gondolkodjunk.
A pályázaton eredményesen résztvevő alkotók írásait összegyűjtve minden évben egy évkönyv kiadására is sor kerül. Az antológiát minden évben már az ünnepélyes díjkiosztáson kezébe vehetik a pályázók, s a megjelent vendégek. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az eddigi évfolyamok sikeresen zárultak, s ez ad lendületet a következő évfolyamok előkészítéséhez.
Az első évben, 2006-ban a pályázati felhívásra 31 pályázat érkezett. A kiváló szakemberekből, írókból, költőkből álló zsűri akkor egyhangúlag Dr. Pruzsinszky Sándor: Marczibányi-ház című írását tartotta a legméltóbbnak a Jókai-díjra. Nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a révkomáromi Teátrum Társulat tavaly októberben már be is mutatta Pruzsinszky Sándor nagyszerű művét, Dráfi Mátyás érdemes művész rendezésében.
A 2007. év során a Jókai díjra Esterházy János életét feldolgozó tanulmánnyal, vagy szépirodalmi írással lehetett pályázni. Örömünkre szolgált, hogy ez alkalommal is szép számmal érkeztek színvonalas pályázatok a felhívásra. A téma aktualitását az adta, hogy ötven éve hunyt el a felvidéki magyarság és az egész magyar nép méltánytalanul elfeledett mártírja. Úgy gondoljuk, hogy a pályázati témaválasztással egy missziót is teljesítettünk annak érdekében, hogy a tudatosan elhallgatott, s kiemelkedő nagyságában ma sem eléggé elismert politikust megismerje a közvélemény. Esterházy János élete, áldozatvállalása, politikai tisztánlátása mai korunk számára is példaképül szolgálhat. A Jókai-díjat Cegléd József Kázmérnak Fattyúkiáltás című írása érdemelte ki. A szerző ebben a műben Esterházy Jánosnak az 1955-ös általános amnesztia kihirdetése előtt, a Bory börtönben megélt óráit idézi. Különdíjban részesült Tarics Péter Ma is ég az oltár című tanulmánya.
Harmadízben, 2008-ban arra biztattuk pályázóinkat, hogy Beöthy Zsolt, irodalomtörténész, közéleti személyiség életét és munkásságát dolgozzák fel írásaikban.
A 2008-as év kiértékelése után az idén harmadízben köszönthetjük a legjobb pályázatot benyújtó szerzőket.
A “Jókai-díj 2009” ünnepélyes díjkiosztására
2009. február 21 – én 14.00 órai kezdettel kerül sor
Révkomáromban, a Kultúrpalota – Dunamenti Múzeum dísztermében, ahová minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Meggyőződésünk, hogy érdemes volt ezt a munkát felvállalnunk, s hogy érdemes folytatni a jövőben is. Részünkről, az alapítók részéről a művelődés, a kultúra iránti elkötelezettség továbbra is ösztönző erő, így reményeink szerint a Jókai-díj további biztató jövő előtt áll, s ennek mi mindnyájan szívből örülünk.
Témaválasztásunkkal a jövőben is egyértelművé szeretnénk tenni az alapítók közös célját, hogy Jókai Mór, városunk nagy szülötte neve és szellemi hagyatéka soha ki nem hunyó fénnyel világítson az elkövetkező évtizedekben, századokban, ahogy ezt egyesületünk 2000-ben írott Alapító levelében is megerősítettük.
Dr. Keszegh Margit
a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke
