Tízéves fennállását nagy erőbedobással ünnepli a Világzenei Nagyszínpad: még soha nem rukkolt elő annyi friss produkcióval, mint 2009-ben. A legnépszerűbb előadókat tekintve az arizonai Calexico magyarországi debütálása az egyik alapvető szenzáció: ennek a tízéves zenekarnak a stílusára egyaránt jellemző az indie-rock, az alternatív country és a texasi mariachi muzsika. Először lép fel hazánkban a kongói So Kalmery is, aki a közép-afrikai stílusokból, a reggae-ből és a gitáralapú tánczenéből teremtett egyedülálló stílust „brakka” néven. Észak-afrikai és spanyol ízek keverednek a már kultikusnak számító barcelonai kollektíva, a 08001 elektronikus alapú zenéjében, míg a francia-algériai Speed Caravan alighanem minden idők legsebesebb és legradikálisabb arab lantzenéjét alkotta meg. Ugyancsak a legújabbak közül való az olasz Figli Di Madre Ignota, melynek rézfúvós „spagetti Balkánja” a fesztivál egyik legpörgősebb bulijának ígérkezik, és Vieux Farka Toure, aki három évvel ezelőtt tűnt fel a mali blues színterén – éppen abban az évben, amikor legendás édesapja, Ali Farka Toure meghalt. De természetesen a visszatérő nagy nevekben sem lesz hiány. Az Orquesta Buena Vista Social Club tagjai között újra hallhatjuk Guajiro Mirabalt, Jesus Ramost és Manuel Galbánt, aki pedig a roots-reggae-re vevő, azt az elefántcsontparti Tiken Jah Fakoly dobja fel. Új albummal érkezik a rai-király Khaled, az utóbbi évek egyik legsikeresebb mali produkcióját jegyző Amadou & Mariam, a rezes talpalávalók híveinek pedig a New York-i Frank London és a szerb Boban Markovic együtteseinek közös produkciója, a Brotherhood Of Brass ígér pörgős perceket. És ez még mind semmi! Itt lesz a tavalyi Sziget egyik legemlékezetesebb koncertjét adó francia N&SK a maga ellenállhatatlan sanzon-ska csapásaival, a klezmert elektronikus tánczenével ötvöző angol Oi Va Voi és a korzikai polifonikus éneklést újraértelmező, ellenállhatatlan Zamballarana is. Mindemellett természetesen nem kevésbé figyelemre méltó a hazai kínálat sem! A Világzenei Nagyszínpadról elmaradhatatlan Besh o droM éppúgy nem igényel bemutatást, mint Palya Bea, vagy a magyarországi etnorockot felfrissítő Napra együttes, nem beszélve a Csík zenekar alternatív rock-feldolgozásairól. Két unikális koncertre is sor kerül: a Muzsikás az amerikai Woven Hand együttessel garantál súlyosan katartikus estet; és az sem lesz mindennapi élmény, amikor Bereczki Csaba Életek éneke című zenés dokumentumfilmjének erdélyi magyar, román és cigány muzsikusai lépnek a színpadra, hogy megmutassák, mi fán terem „az erdélyi Buena Vista”…
31