Két magyar halottja is van a bolíviai biztonsági erők csütörtöki, Santa Cruz-i rajtaütésének. Egyikük Eduárdó Rózsa-Flores, magyar-horvát-bolíviai állampolgár, aki harcolt a horvátországi háborúban is. A másik Magyarosi Árpád, a Székely Légió alapítója, román állampolgár. Egy harmadik magyart, Tóásó Elődöt őrizetbe vették A bolíviai hatóságok szerint Evo Morales elnök ellen készültek merényletre, az ellenzék drogcsempészetet sejt az ügy hátterében.
Két magyar, Eduárdó Rózsa-Flores és Magyarosi Árpád és egy ír állampolgár, Michael Martin Dwyer vesztette életét csütörtök hajnalban Santa Cruzban a bolíviai biztonsági erőkkel vívott tűzharcban. A Bolpress bolíviai hírügynökség beszámolója szerint a hatóságok a Las Americas hotel negyedik emeletén ütöttek rajta a bolíviai elnök elleni merényletre készülő zsoldosokra. A gránátrobbanással tarkított tűzharc húsz percig tartott. A híradás szerint a tűzharcban a szálloda húsz-harminc szobája sérült meg.
Szelestey Lajos, a Külügyminisztérium szóvivője semmilyen információval nem tudott szolgálni az üggyel kapcsolatban, arra hivatkozott, hogy Bolíviában még hajnal van.
Álvaro García Linera bolíviai alelnök „szélsőjobboldali fasiszta ideológiát” követő csoportnak nevezte a bandát. Állítása szerint ennek tagjai a felelősek két bolíviai közéleti személyiség – egy miniszter és egy bíboros – háza ellen elkövetett robbantásos merényletért. A bandatagok holmijai között talált névjegyzék tanúsága szerint kiszemelt célpontjaik között szerepelt több Santa Cruz-i politikus. Kifürkészték továbbá Evo Morales elnök személyi biztosítási rendszerét azzal a céllal, hogy meggyilkolják, állította García Linera.
A szenátus ellenzéki elnöke, Óscar Ortiz viszont pénteken kijelentette, hogy „sok kétség” merült fel ezzel az állítólagos terrorista csoporttal kapcsolatban, miközben „a kormány megpróbálja átpolitizálni és arra kihasználni az ügyet, hogy nemzetközi vitát keltsen egy bűntényből, amely talán a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódik”. A szenátor szerint a bolíviai rendőrségnek segítséget kellene kérnie olyan, az ügyben tapasztaltnak számító országoktól, mint Brazília, Spanyolország, Mexikó vagy Kolumbia.
A bolíviai Pat tévé és a Red Uno hírportál felvételeket is közölt a meggyilkoltakról. A felvételeken, amelyeket csak erős idegzetű olvasóinknak ajánlunk, Dwyer, Magyarosi és Rózsa-Flores vérbe fagyott holtteste is látható. Mindhárman félmeztelenek. „Az Edu egy szállodai szobában alsógatyában feküdt, és hátba lőtték. Milyen terrorista az olyan, aki alsógatyában fekszik” – nyilatkozta az Indexnek Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke, aki 18 éve jó barátja a szervezet alelnöki tisztét is betöltő Rózsa-Floresnak.
A rendőrség lefoglalt egy laptopot Rózsa-Flores szobájában, ezen állítólag merényletek terveit tárolták. Flores szobájában, az ágya mellett egy Uzi géppisztolyt találtak. A hatóságok szerint Flores és társai követtek el merényletet Paul Avalos autonómiaügyi miniszter ellen március 29-én, és őket gyanúsítják azzal, hogy április 15-én bombát dobtak Julio Terrazas érsek Santa Cruz-i házára. A támadás idején az érsek nem volt otthon, a házában kisebb károk keletkeztek.
A bolíviai hatóságok a rajtaütés során két zsoldost őrizetbe vettek, egyikük a magyar Tóásó Előd, a másik, Mario Francisco Fardig Astorga egy volt bolíviai katona. Ők a rendőrség szerint beismerték a Terrazas és az Avalos elleni merényleteket. A rendőrség a hírek szerint még egy „Öreg” fedőnevű személyt keres az állítólagos merényletekkel összefüggésben.
Bolíviai rendőrségi források szerint Floresék a bolíviai haditengerészet egyik hajóján akarták megölni Evo Moralest. Bolíviának ugyan nincs tengerpartja, mert egy Chile elleni háborúban elbukta óceáni kijáratát, de haditengerészetét megtartotta, mert területi igényeiről nem mondott le. A hajó a rendőrségi források szerint a Titicaca tavon állomásozik.
Bolíviai források szerint a merénylőknél C4-ből készült plasztikbombát találtak. Terrazas érsek házánál szintén C4-et használtak a robbantáshoz. A bolíviai lapoknak nyilatkozó ellenzéki politikusok kétségeiket fogalmazták meg a történettel kapcsolatban, szerintük az elnök környezete hazudik, valójában nem terveztek ellenük merényletet. Bolíviában az ország szétszakadásával fenyegető ellentét feszül a szegény rétegek és az indián bennszülöttek támogatását élvező, kommunisztikus elképzelések alapján kormányzó Morales elnök és az ország keleti, gazdagabb vidékeinek európai származású középosztálya között. Santa Cruz az ellenzék egyik fellegvára. Bolek Zoltán szerint Rózsa-Flores kilenc hónapja hagyta el Magyarországot, de még Boleknak sem árulta el, hogy hova megy. „Van egy kis dolgom külföldön, ezzel búcsúzott” – idézte fel utolsó találkozásukat. Bolek úgy tudja, hogy Flores néhány napja végrendeletet írt.
Bolek szerint aki ismerte Florest, nem tartotta terroristának, becsületes, tisztességes ember volt, aki a magyarok és a horvát nép szabadságát védte, és nem csak beszélt róla. Pedig költő is volt. „Aki a magyar sajtóban terroristának fogja nevezni, azt beperelem” – tette hozzá zaklatottan.
Rózsa-Flores április 16-án, csütörtökön hajnali 2 óra 29 perckor – azaz bolíviai idő szerint még szerda éjszaka – frissült utoljára, utolsó posztjában a vajdasági Temerinben megvert szerb fiú esetével foglalkozott, akit állítólag magyarok vertek meg. Flores az utóbbi időben főként a muzulmán világgal foglalkozott, ahogy Magyarországon is szoros kapcsolatot ápolt a muzulmán hívőkkel.
Tóásó, Magyarosi és Rózsa-Flores iwiwes adatlapjaik szerint ismerősök voltak. Magyarosi és Rózsa-Flores muzulmán vallásúnak vallotta magát, mindketten tagjai a Bolek Zoltán vezette Magyarországi Iszlám Közösségnek, aminek Rózsa-Flores alelnöke is volt.
Magyarosi Árpád iwiw-es adatlapja szerint a Székely Légió megalapítója, Brazíliában élt. Rózsa-Floreshez hasonlóan tagja a Magyar Iszlám Közösségnek. Az iwiw-en a háborús bűnökkel vádolt horvát tábornok Ante Gotovina társaságában tagja Rózsa-Flores rajongói klubjának. Iwiw-es adatlapja szerint Tóásó Előd is Brazíliában él.
Tóásó Előd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem had- és
biztonságtechnika mérnöki szakának levelező hallgatója volt, tanulmányait azonban nem fejezete be. A 2008-2009-es félévre már nem is jelentkezett, tandíját sem fizette be, ezért a hallgatói jogviszonyát felfüggesztették – nyilatkozta lapunknak Bocskai István, a honvédelmi minisztérium szóvivője. Bocskai elmondta: Tóásó nem katona, az egyetem civil hallgatója volt, ezért nem is ellenőrizték jobban, mint bármelyik egyetem bármelyik hallgatóját. Tóásó is tagja a Székely Légiónak.
A Székely Légió a román Ziua című lap szerint félkatonai csoport, amely a baszk ETA-éhoz hasonló akciókat hajtana végre Romániában. A légió vezetője ezt az Indexnek nyilatkozva két éve és a bolíviai események kapcsán is tagadta, szerinte a légió csupán sportegyesület.
Felvidék Ma, HírExtra, ddg
