Bauer Edit és Gál Kinga közös levele

Bauer Edit, a felvidéki magyarság EP-képviselője Gál Kingával, a Fidesz EP-képviselőjével közösen ma levelet intézett az Európai Parlament képviselőihez a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvény diszkriminatív jellege miatt:
Tisztelt Kolléga!
Szeretné, ha az állami szervek 5000 euróig terjedő pénzbírságot szabnának ki Önre csak azért, mert átlagos állampolgárként a saját anyanyelvét használja a közhivatalokkal való érintkezésben?
Szeretné, ha az emlékművek és emléktáblák feliratait a Kulturális Minisztérium cenzúrázná?
Szeretne részt venni az Ön nemzeti öröksége megőrzésének szentelt kulturális eseményen, ahol a büntetőjogi eljárás veszélyének terhe alatt köteles lenne az anyanyelve helyett a hivatalos államnyelvet használni, még akkor is, ha az adott eseményen a többségi nemzet egyetlen képviselője sem lenne jelen.
Szeretné, ha az állam olyan szabályokkal avatkozna bele az Ön magánéletébe és társadalmi érintkezéseibe, amelyek akadályozzák az Ön alapvető emberi jogainak gyakorlását?
A válasz kétségkívül nem.
Mindazonáltal ezt az abszurd helyzetet élné át, ha Ön egy nemzeti kisebbséghez, különösképpen a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó szlovák állampolgár lenne. Erre az abszurd helyzetre szeretnénk az Ön figyelmét felhívni levelünkkel.
A 2009. június 30-án elfogadott, a Szlovák Államnyelvről szóló törvény módosítása a jelenleg hatályban levő törvényhez képest, korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát. Történik ez annak ellenére, hogy a szlovák szervek arról próbálják meggyőzni a nemzetközi közvéleményt, hogy az említett törvény jogi rendelkezései nem vonatkoznak a kisebbségi nyelvekre.
A Szlovák Államnyelvről szóló törvény olyan, a kisebbségi nyelvekre vonatkozó megszorításokat tartalmaz, amelyek mind az EU normákkal, mind az Európa Tanács, illetve az EBESZ dokumentumaival ellentétesek. Ezek a rendelkezések egyszerűen nem egyeztethetőek össze az EU értékrendjével és alapelveivel, és egyértelműen diszkriminatív jellegűek, a társadalmi érintkezések nagy részében az államnyelv kötelező használatát írják elő.
A törvény leginkább kifogásolható jogi rendelkezéseinek fontos jellemzője, hogy a kisebbségi nyelvek nyilvános érintkezésben való használata sok esetben büntethetővé válik. Elfogadhatatlan, hogy egy EU tagállam állampolgára büntethető vagy bírságolható legyen csupán csak azért, mert saját anyanyelvét használja.
Az államnyelvről szóló törvény kisebbségekre vonatkozó, leginkább elfogadhatatlan és diszkriminatív rendelkezései a következők:
• azokon a közigazgatási területeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozók aránya nem éri el a 20%-ot (például Pozsonyban), a köztisztviselők megbírságolhatóak, ha az ügyintézés során a kisebbségi nyelvet alkalmazzák. Ezek komoly, 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbírságok, azonban ezek kiszabásának körülményeit a törvény nem határozza meg egyértelműen, ezáltal lehetőséget teremt a bírságok szubjektív kirovására;
• a törvény rendelkezik az állami szervek által végrehajtott cenzúráról. Minden emlékművön és emléktáblán szereplő feliratot a Kulturális Minisztérium illetékes alkalmazottjának jóvá kell hagynia. Ennek a rendelkezésnek az az abszurditása, hogy akár évszázados emlékművek szövegét is módosítani kell úgy, hogy az a szlovák nyelv dominanciáját tükrözze. Kivétel képeznek azok az emlékművek és emléktáblák, amelyek a kulturális örökség részét képezik;
• egy másik irracionális példa: kötelező a szlovák nyelvű konferálás azokon a kulturális eseményeken is, ahol egyetlen szlovák anyanyelvű személy sincs jelen;
• a törvény nem követeli meg a közalkalmazottaktól a kisebbségi nyelv ismeretét azokon a közigazgatási területeken sem, ahol a kisebbségi nyelvet beszélők többséget alkotnak;
• a földrajzi nevek kisebbségi nyelven való használata korlátozott;
• a törvény kötelezi a kisebbségi nyelven oktató iskolákat, hogy minden belső dokumentációjukat államnyelven vezessék, külön terhet róva ezáltal az érintett oktatási intézményekre;
• a hirdetéseket és a reklámokat a törvény rendelkezéseinek megfelelően elsőként szlovák nyelven kell megjeleníteni, azokban a régiókban is, ahol a kisebbségi nyelvet beszélők többséget képeznek – megsértve ezzel az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának elvét, valamint korlátozva a határon átnyúló együttműködést.
Vitathatatlan, hogy a törvénymódosítás jóváhagyásával Szlovákia megsértette az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartáját, csakúgy mint az EU antidiszkriminációs irányelveit. Ezek a jogi rendelkezések egyszerűen elfogadhatatlanok a jogállamiságon, valamint a kölcsönös tisztelet és tolerancia elvén alapuló Európai Unióban.
Minden tiltakozás az államnyelvről szóló törvény alkalmazása ellen hozzájárul a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzéséhez Európában.

Üdvözlettel,

2009. július 15.