Tizenhat évvel ezelőtt Dél-Szlovákiát elérte a nyelvháború. A nyelvtörvény módosításával mintha a régi téma újabb folytatást kapott volna, írja a Pravda mai száma, mely emlékeztet arra, hogy valamikor 1993 júliusának végén, augusztusának elején az akkori közlekedésügyi miniszter, Roman Hofbauer, parancsot adott a kétnyelvű helységnévtáblák eltávolítására. A napilap cikke felidézi a nyelvháború legemlékezetesebb történéseit, így például a marcelházi polgármester, Soóky László esetét, aki kétnyelvű helységnévtáblát tétetett ki a falu elején és végén, amelyet azonban erőszakkal eltávolítottak. A polgármester azonban nem hagyta magát és saját költségén egy fehér táblát készíttetett, melybe egy nagy fekete kérdőjel volt festve. Később ezt a táblát is elvitték az útkarbantartó vállalat emberei, minek következtében Marcelházán kétnapos tiltakozóakcióra és petíciós bizottság megalakítására került sor.
Nem sokkal ezután Komáromban nagygyűlésre került sor az akkori három magyar párt szervezésében, ahol egy nyilatkozatot fogadtak el. Ebben többek közt arra mutattak rá, hogy a kormány azért szítja a nemzetiségi ellentéteket, hogy elterelje a figyelmet a súlyosbodó gazdasági és szociális problémákról. A Pravda emlékeztet arra, hogy akkoriban a második Mečiar-kormány volt hatalmon, a nemzeti párt támogatásával, akik végül elfogadták – közel húszórás, viharos vitát követően – az úgynevezett táblatörvényt, mely lehetővé tette a kétnyelvű helységnevek használatát.
Az idő bebizonyította, hogy mindez nem veszélyeztette Szlovákia területi egységét. Most azonban a probléma új köntösben jelentkezett. Például az emléktábláknak is kétnyelvűeknek kell lenniük. A kőfaragóknak lesz munkájuk, de ki fogja őket megfizetni? – teszi fel a kérdést a Pravda cikke, végül hozzáteszi: a nyelvháború folytatódhat.
Felvidék Ma, Pravda, tt.
