A Rákóczi Szövetség ötödik alkalommal hirdette meg az Október 23-i Diákutaztatási Programot. Ennek keretében különböző kárpát-medencei helyszíneken 128 középiskola több mint 6500 diákja ünnepelhetett együtt.
A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium június 4-e után újra sikeresen pályázott a Rákóczi Szövetségnél, s tanulói ismét a Tornaljai Gimnáziumba érkeztek. A ceglédi diákok Dél-Pest megye legnagyobb gimnáziumából október 25-én látogattak el Gömör-Nógrádba. Tornalja után Rimaszombattal és Fülekkel ismerkedtek. Tornalján Vincze Norbert történelemtanár fogadta a csoportot. Rimaszombatban Homoly Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért rimaszombati területi irodájának a munkatársa kalauzolta a diákokat a városban, míg Füleken a várat nézték meg.
A program célja, hogy a Kárpát-medence magyar középiskolásai ellátogassanak legalább egy határ átlépésével egy másik magyar középiskolához, és ott emlékezzenek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire. Így történt ez Tornalján is, ahol a ceglédi 56-os eseményeket elevenítették fel énekkel, felolvasással, előadással a diákok.
A ceglédi diákok magyar zászlóval érkeztek (Fotó: Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Kisvárosi gimnázium iskoláját kerestük partneriskolának, s nagyon fontosnak tartom, hogy diákjaink találkozzanak határon túli magyarokkal. Olyan gyerekeket válogattunk a csoportba, akik részt vettek valamilyen történelmi versenyen, illetve érdeklődnek a történelem iránt” – mondta a Felvidék.ma-nak Tábori László, az egyik kísérőtanár.
Gaganetz Péter, a másik kísérőtanár a Felvidék.ma-nak nyilatkozva kiemelte, hogy iskolájukban a Rákóczi Szövetség ifjúsági szervezete közel tíz éve működik, s már több éve bekapcsolódnak a szövetség által meghirdetett programokba, pályázatokba. „Bekapcsolódunk a karácsonyi ajándékcsomagok gyűjtésébe, s jelképes támogatást gyűjtöttünk nemrég a nagysallói iskolának is, amikor azt bezárás fenyegette” – tette hozzá.
A diákokat foglalkoztatta, hogy mennyire nehéz a felvidéki magyarok élete, milyen veszélyeket rejt a beolvadás és az elvándorlás. A népszámlálási adatok kapcsán (Rimaszombat esetében a 24 ezres városban már csak alig 7 ezren vallják magukat magyarnak) nem értették, hogy miért veszíti el a magyarság a gyökereit. Keresték az elszlovákosodás okait, s megdöbbenve fogadták annak tényét, hogy sok magyar szülő szlovák iskolába adja a gyerekét, és sok magyar – megtagadva a gyökereit – szlováknak vallja magát. Szomorúan vették tudomásul, hogy a tornaljai gimnáziumban ebben a tanévben nem tudtak első osztályt nyitni, s az egész intézményt alig száz gyermek látogatja.
Koszorúzás a Petőfi-háznál (Fotó: Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A diákutaztatási program kiemelt célja az is, hogy a látogatás során minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki a magyar diákok, tanárok, illetve iskolák között. A pályázat feltétele volt, hogy a Kárpát-medence egy másik országában működő magyar középiskolához látogasson a pályázó középiskola utazó csoportja és közös programot szervezzenek az október 23-i nemzeti ünnep kapcsán. Iskolánként egy autóbusznyi diák utazhatott, amelyhez a Rákóczi Szövetség utazási támogatást biztosított a sikerrel pályázóknak. A programot pályázati formában hirdette meg a Rákóczi Szövetség, amelyre bármely kárpát-medencei iskola jelentkezhetett.
