A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) konferenciája szombaton a tagszervezetek ülésével folytatódott. A megnyitón Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere is köszöntötte a jelenlévőket. István király intelmeit idézte, melyek szerint az egynyelvű ország esendő. Kifejtette, hogy Érsekújvár kétnyelvű város, magyar és szlovák, megtartják a magyar és a szlovák rendezvényeket is.
A konferencián Tokár Géza, az SZMK szóvivője foglalta össze az elmúlt év tevékenységét. Kiemelte, hogy az évet gyakorlatilag kettévágta a parlamenti választás. A választások és a gyors kormányalakítás után felmerült a kérdés, hogy a magyarság fele mennyire tudja érvényesíteni az érdekeit. Az is felmerült, van-e egyáltalán akarat a közös érdekérvényesítésre.
Több témával foglalkozott a jogsegélyszolgálat
Szekeres Klaudia, a jogsegélyszolgálat vezetője elmondta, 2010-ben alakult meg a szolgálat. Eleinte elsősorban a nyelvi jogokra kérdeztek rá, s ma inkább a kettős állampolgárság kérdése dominál. Szakmai anyagok kidolgozásában is részt vesznek, a nemzetiségi jogokat érintő stratégia kidolgozásában is jelen voltak. Ez a dokumentum ugyan általános megfogalmazásokat tartalmaz, de már az is előrelépés, hogy van ilyen stratégia – fogalmazott a jogász. A kisebbségi alapról szóló törvény kidolgozásába ugyancsak bekapcsolódtak.
A kerettanterv kapcsán kialakult helyzettel szintén foglalkozott a kerekasztal jogsegélyszolgálata. A magyar iskolákban bevezetett heti öt anyanyelvi óra diszkriminatív a szlovák iskolákban bevezetett kilenc anyanyelvi órával szemben. Az ügy kapcsán az ombudsmanhoz fordultak. Érdemi válasz még nem érkezett, az első osztályban növelték az órakereteket, de a többi évfolyamban még nem történt előrelépés.
A magyar, illetve más idegen nyelven megnevezett polgári társulás alapszabályai bejegyzési határozatainak elutasításai miatt a bíróságokhoz fordultak, ez ügyben sikert értek el, már bejegyzik a magyar vagy más nyelven elnevezett civil szervezeteket is a belügyminisztériumban.
Október 15-én a Pered névhasználat ügyében bírósági eljárást indítottak a kormány ellen. Három peredi lakos nevében tettek feljelentést.
Fogalmazzuk meg igényeinket
Tóth Tibor ügyvivő elmondta, szeretné, ha az oktatás prioritás lenne az SZMK-ban is. Korábban is voltak kétnapos konferenciák, ehhez tértek vissza. A pénteki műhelymunka, és ezen belül az oktatási műhelymunka hasznosnak bizonyult. A témáról portálunkon is beszámoltunk. Fontos lenne, hogy mi döntsük el, mi legyen iskoláinkkal, ne várjuk meg, míg az állam fentről megmondja, mit kellene tennünk. Magunknak kell megfogalmazni az igényeinket.
Újra indul az Egy óra a gazdaságról program
Rajkovics Péter, a gazdasági panel házigazdája is értékelte az első napon elhangzottakat. Négy pályázati forrásról is szó esett, amelyeket a civil szervezetek is igénybe vehetnek. Elhangzott, milyen pályázatokat hirdettek meg, milyen lehetőségekkel élhetnek a déli járásokban élők.
A Visegrádi Alap pályázatairól is szó volt, amelyeket sajnos a magyar szervezetek kevésbé vesznek igénybe. Szó volt a magyarországi és a szlovákiai pénteki előadásokról is. A pénteki gazdasági panel előadásairól honlapunkon szintén beszámoltunk. Az Egy óra a gazdaságról sorozat két éve indult. A diákoknak tartottak előadásokat, 25 iskolában adtak elő. 2017-ben a program tovább folytatódik.
A folytatásban Tokár Géza arra kérte a jelenlévőket, minden szervezet mondja el bátran, melyek azok a problémák, témák amelyekkel foglalkozni kellene. A szóvivő egy kérdésre reagálva elmondta: az MKP által kezdeményezett párbeszédnek van létjogosultsága. Bízik abban, hogy a magyar politikai képviselet megtalálja a közös hangot a magyarság érdekében.
Stratégiát készít a Kerekasztal a hogyan továbbról
A Kerekasztal szombat délutáni vitájában a hogyan tovább kérdését boncolgatták a résztvevők. Abban egyetértés született, hogy szükség van a civil szervezetek ilyen egyeztető fórumára. Elhangzott: nagyon rossz helyzetben van a felvidéki magyarság. A politikai megosztottság az oktatásunk helyzetét is negatívan befolyásolja, de nehezíti a közösségépítést és az érdekérvényesítést is.
A felmerülő problémákat Szekeres Klaudia, a jogsegélyszolgálat vezetőjének javaslata szerint a jogi alanyiság oldhatná meg, ezzel azonban a jelenlévők többsége nem értett egyet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ugyanis nem ernyőszervezet kíván lenni, hanem egyeztető fórum, amelyen a polgári társulásoknak konszenzusra kell jutniuk.
Szóba került a Magyar Közösség Pártja által meghirdetett magyar-magyar párbeszéd is. Tokár Géza szerint ez nem befolyásolja a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának működését, hiszen azon a pártok képviselői is jelen lesznek, míg a Kerekasztalnak csak civil szervezetek a tagjai.
Több felszólaló elmondta: hiányzik egy magyar értelmiségi réteg, hiába van több olyan értelmiségi, aki szakmájában otthon van, ez nem nevezhető olyan közösségnek, amelyre szüksége lenne a felvidéki magyarságnak.
Mások véleménye szerint hiányzik a megfelelő kommunikáció is, sokszor előfordul, hogy egy szervezet vezetősége sem kommunikál megfelelően a saját tagságával, ezért nehéz a Kerekasztal működése, mert bár elvileg sok ember véleményét tükrözik az ott megfogalmazottak, a gyakorlatban hiányzik mögüle a tömeg.
Mivel a vita után nehezen hozhattak volna egyetértéssel komoly döntést a Kerekasztal további jövőjéről a résztvevők, abban állapodtak meg, hogy Tokár Géza beterjeszt egy stratégiát, amelyet az SZMK koordinációs bizottsága vitat meg. Ezt a bizottsági ülést azonban nyílttá teszik és minden tagszervezet meghívást kap rá.
A Kerekasztal éves ülése egy nyilatkozat elfogadásával zárult, amely ITT olvasható.