A Bugár Béla-féle Híd jó úton halad: csupán júniusban alakult és a Focus felmérése alapján több mint ötszázalékos támogatottságot érne el. A projekt tehát jól startolt, de vajon merre és hová tart? – teszi fel a kérdést a Týždeň című lap cikkének két szerzője, Majchrák Jozef és Hanus Martin.
Normális körülmények között Bugár pártjára úgy lehetne tekinteni, mint az ellenzék alkotta gát egyik alkotóelemére, de nem így áll a dolog. Persze, az teljességgel érthető, hogy a Hídtól az MKP élésen elhatárolja magát, hiszen a KDH és a belőlük kivált Palko-csoport sem viszonyulnak egymáshoz baráti módon. Viszont a konzervatív demokratákkal ellentétben a Hídnak jó esélyei vannak a parlamentbe való bejutáshoz. Ezzel összefüggésben ugyanakkor érdekes, hogy Bugárékkal szemben nem is Csáky Pál, hanem a legerősebb ellenzéki párt vezére, Mikuláš Dzurinda fogalmazott nagyon keményen.
Az Aktuálne.sk számára készített interjúban Dzurinda a következőket mondta: „Két dologtól tartok, 1. ez a párt a Smer ötödik hadosztálya 2. az üzleti élet megrendelése is hozzájárult a létrejöttéhez. Kemény szavak, de vajon van bennük igazság?
Dzurinda Híddal kapcsolatos kijelentései túl nagy meglepetést nem jelentenek. A legnagyobb ellenzéki párt háza tájáról ugyanis már a Bugár-féle párt megalakulásától kezdve a legkülönbözőbb hírek keltek szárnyra, melyek a Híd számára nem a legkívánatosabbak. Állítólag a Smer projektjéről van szó, melynek célja az ellenzék gyöngítése.
Ezen nézetek terjesztői két érvet hoznak fel. Több emberre, mint például Simon Zsolt vagy A. Nagy László, Fico pártja egyfajta „karokat” ereszt ki, melyek segítségével a megfelelő pillanatban nyomást gyakorolhat rájuk. A Híd pártot a magyar vállalkozók és befolyásos lobbisták pártjaként is emlegetik, akik célja, hogy bárkivel kormányon lehessenek és ebből hasznot húzhassanak. Dzurinda tehát röviden megfogalmazta azokat a nézeteket, melyek a nem formális beszélgetések során a parlament folyosóján „keményen” is elhangzanak. Ugyanakkor, mint ahogyan az a legtöbb ilyesfajta beszélgetések közben lenni szokott, minden a hipotézisek szintjén mozog, konkrét bizonyítékok nélkül.
Vállalkozók és intellektuelek
Bugár Béla múlt heti sajtóértekezlete viszonylag szép számú újságírót vonzott. Az összes tévécsatorna is képviseltette magát, úgyhogy a Híd elnöke elégedett lehetett. És bár a fő témának a párt gazdasági programjának bemutatása kellett volna lennie, az újságírókat ettől sokkal jobban izgatta Bugár reakciója a friss eseményre – a Molotov-koktél meggyújtása és a budapesti szlovák nagykövetség épületére történt dobása.
Viszont az érdekesebb téma mindenképpen a gazdasági program lett volna. A Týždeň információi szerint a Hídon belül van egyfajta vita két csoport között, melyeket úgy tudnánk megnevezni, hogy vállalkozók és intellektuelek csoportja. Arról volt szó, hogy miként sikerül emberekkel megtölteni azt a bizottságot, melynek feladata a program kidolgozása. Tehát, hogy a régi, Simon Zsolt körüli harcosok, vagy pedig az új, a Kalligram kiadó igazgatója, Szigeti László körül csoportosult intellektuelek kerülnek túlsúlyba. Simon egykori miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy semmiféle belső viszályról nincs szó, ha mégis, akkor csak kommunikációs zavarokról. „Semmilyen probléma nem volt a gazdasági program kidolgozása körül. Ha keletkeztek is bizonyos kommunikációs zavarok, az csak annak tudható be, hogy az emberek szabadságon voltak, különböző időpontokban, de ennek ellenére dolgozni kellett. Semmilyen más probléma nincsen, és a gazdasági politika terén teljes az egyetértés a párton belül” – mondta a Týždeň lapnak Simon.
A programot végül Bindics Zsolt, ez idáig még nem igazán ismert közgazdász ismertette, akinek közös vállalkozói aktivitásai vannak Szigetivel. A párt programját nagyjából a politikai középtől jobbra lehetne besorolni. A Híd szeretné csökkenteni a járulékokat, befektetni a művelődésbe és nem ért egyet az európai adóharmonizációval. Gondolkodik az adó 17 százalékra történő csökkentésén, abban az esetben, ha a gazdaság fellendül.
Bugár pártján belül ezzel összefüggésben egy egészen érdekes, tartalmi jellegű vita is kibontakozóban van. Simon Zsolt és csoportja ugyanis azt szeretné, ha a pártnak reformorientált programja lenne, mely alapján a Híd inkább a jobboldalhoz sorolódna. Az ellentábor viszont inkább a hétköznapi emberek, Dél-Szlovákiában élő magyarok és szlovákok, érdekeit tartanák szem előtt, ami tulajdonképpen hasonlatos az MKP koncepciójához.
A Híd politikai berkeiben sok szó esik a Slovnaft vezérigazgatójának, Világi Oszkárnak az erős befolyásáról is. A Týždeň lap munkatársának nem sikerült őt elérnie, mivel Világi éppen szabadságon volt. Valószínűleg ugyanazt mondta volna, mint június végén a Pravdának. „Ez egy tudatos összekapcsolása az én személyemnek olyan emberekkel, akiknek érdeke, hogy ijesztgessék az embereket bizonyos gazdasági befolyással, anélkül, hogy érveik lennének. Türelmes voltam ezen a téren és évekig kivártam. Most azonban jogászaim már tettre készek és nem csupán az ilyen nézeteket vallókkal, hanem a médiákkal szemben is. Először korrigálást kérek, és ha ez nem jár sikerrel, akkor a bíróság elé visszük”.
A Híd két arca
A pártot egy másik, egyelőre elfedett vita is várja: vajon a Híd tényleg egyenrangú, magyar-szlovák párt szeretne lenni, vagy a szlovákok, mint például Rudolf Chmel, inkább csak díszítőelemei lesznek a pártnak? A Týždeň információi szerint több ismert szlovák politikai személyiség is kifejezte már együttműködési szándékát a Híddal. Bugárék azonban egyelőre tartózkodóak. Simon Zsolt azzal érvel, hogy időbe kerül, míg a szlovák politikusok profilját sikerül a pártban kialakítani. „Zsolnán és Eperjesen a párt kerületi elnöke szlovák. Nem várhatja el tőlem senki, hogy megmondjam, kik lesznek a párt szlovák vezetői. Chmel úr nincs egyedül, ez nem igaz. Épül a struktúránk és ezeknek lesz beleszólásuk ebbe a kérdésbe”
Rosszabb a helyzet, ami Dél-Szlovákiát, konkrétan Komáromot illeti. Bastrnák Tibor polgármester egyike volt annak az öttagú szervező bizottságnak, mely a Szent István-szobor felavatására csak magyar politikusokat hívott meg, köztük Sólyom Lászlót. A Híd az üggyel kapcsolatban azzal érvel, hogy a bizottság még a párt hivatalos megalakulása előtt döntött. Ez igaz, csakhogy Bastrnák a Híd egyik prominens tagja. Uraim a Hídból, hogy is áll akkor a helyzet az önök magyar-szlovák „hídjával”? – teszi fel a kérdést a lap.
Ötödik hadosztály
Amikor a Híd tagjai a politikai életben elfoglalt helyükkel kapcsolatos kérdésekre felelnek, akkor a politikai középtől jobbra látják magukat. Rosszabb a helyzet akkor, amikor egy esetleges választási siker kapcsán az együttműködésről kell beszélniük. „Mindenki, aki segít nekünk programcéljaink megvalósításában, kivéve az SNS-t” – válaszol a Týždeň ez irányú kérdésére Simon.
Hogyan értelmezzük tehát Dzurinda kijelentéseit? Az SDKÚ politikusai tévednek, amikor azt gondolják, hogy a Híd a Smer projektje lenne. Az, aki figyelemmel kísérte, hogy miként jött létre a párt, az észrevehette, hogy egy olyan politikai tömörülésről, amely a magyarok és a szlovákok közti megbékélésről szólna, már régóta írtak a Hídhoz közeli intellektuelek. Hogy végül a párt létrejött, ebben semmilyen szerepet nem játszott a Smer. A legfőbb hajtóerő az MKP-n belüli események és Bugár Béla önsajnálata volt, melynek néhány intellektuel irányt és eszmei hátteret adott.
Az SDKÚ elnökének azonban egy dologban mindenképpen igaza van. Az a forgatókönyv, mely szerint ha a párt bejut a parlamentbe, akkor gond nélkül koalíciót köt a Smerrel, teljesen reális. Több olyan, korábbi MKP-s politikus is akad ugyanis a Hídnál, akik a legutóbbi választások után készek lettek volna a Smerrel kormányozni, sőt még akár hármasban is a Mečiar vezette HZDS mozgalommal. Az ilyen logika alapján ugyanakkor az MKP-t is a Smer ötödik hadosztályának nevezhetnénk, és természetesen a KDH-t is (Lipšic kivételével). Végső soron az SDKÚ sem azért zárkózott el a Smertől, mert a párt struktúráinak problémái lettek volna a közös kormányzással, hanem a politikai megmaradás ösztöne miatt. Tehát valahogy úgy van, hogy tulajdonképpen ma mindenki, így vagy úgy, Fico ötödik hadosztályának része.
Týždeň, Felvidék Ma
