2017. január 17-én Strasbourgban az Európai Parlament maratoni plenáris ülésén megválasztották a parlament új elnökét az olasz kereszténydemokrata Antonio Tajani személyében.
Mivel 2017 januárjában lejárt Martin Schulz, az Európai Parlament eddigi elnökének mandátuma, a parlamentnek új elnököt kellett választania. Csáky Pál az MKP EP-képviselője szerint a frakciók közötti tárgyalássorozat után érdekes helyzet alakult ki, a szocialisták ugyanis felmondták az együttműködést az Európai Néppárttal (EPP), és elnökjelöltet indítottak ellenük. „A liberálisok viszont felajánlották az együttműködésüket, aminek köszönhetően körvonalazódott egy jobboldali koalíció az EPP, a konzervatívok (ECR) és a liberálisok (ALDE) között, amiből kimaradnak a szocialisták és a kommunisták” – fogalmazott a szavazások előtt Csáky.
A választás első fordulójára a parlament Strasbourgban tartott plenáris ülésen, kedden reggel került sor, és a hat elnökjelölt rövid bemutatkozásával kezdődött, amely során az Európai Parlament elkövetkező két és fél évre szóló vezetésével kapcsolatos víziójukat is felvázolták. A liberálisok jelöltje, a belga Guy Verhofstadt még a választás első köre előtt visszalépett.
Ezt követen került sor az első forduló szavazására, amely után az olasz néppárti jelölt Antonio Tajani vezetett, megelőzve a szintén olasz szocialista jelölt Gianni Pittellát és a konzervatívok belga jelöltjét, Helga Stevenset. Az első fordulós szavazás után egyetlen jelölt sem szerzett abszolút többséget, azaz a 683 leadott szavazatból 342 voksot.
A parlamenti elnökválasztás titkos szavazással történik, és négykörös is lehet. A második és a harmadik forduló előtt a jelöltek visszaléphetnek, ám ugyanekkor a politikai csoport vagy legalább 38 képviselő új jelöltet is jelölhet. Amennyiben az első három fordulóban egyetlen jelölt sem szerzi meg a leadott érvényes szavazatok abszolút többségét, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut tovább a negyedik fordulóba. Az utolsó körben az Európai Parlament elnökét a leadott szavazatok egyszerű többségével választja meg a testület. Ez történt ezúttal is.
A kora délután zajlott második fordulós szavazáson sem sikerült egyetlen jelöltnek sem abszolút többséget szereznie, a legtöbb szavazatot a 691 érvényesen leadott szavazat közül ezúttal is a néppárti jelölt, Antonio Tajani kapta (287 szavazatot szerzett, ami plusz 13 voksot jelent az első fordulóhoz viszonyítva) a szocialista jelölt Pittella 200 (plusz 17 voks) szavazatával szemben. Csáky Pál EP-képviselő a közösségi hálón azt írta, bár elnök még mindig nincs, „a magyar lobbi (Fidesz, MKP, RMDSZ) elérte, hogy Tajani nyilvánosan megígérte, amennyiben elnök lesz, külön felelős felügyeli majd kabinetjében a kisebbségi kérdést”. Az EP-képviselő szerint ilyen még nem volt.
„…talán a kommunikációja is vonzóbb lesz Európa polgárai számára”
1979-től, amikor először zajlott közvetlen választás az Európai Parlamentben, három esetben választották meg az EP elnökét csak a második forduló után: 1978-ban a harmadik fordulóban Lord Henry Plumbot, 2002-ben szintén a harmadik fordulóban Pat Coxot és 1982-ben a negyedik fordulóban Pieter Dankertot.
A parlamenti elnökválasztás a késő délutáni órákban zajlott harmadik fordulójában sem sikerült senkinek abszolút többséget szereznie, így az utolsó, negyedik fordulóba – a szabályok szerint – a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt jutott be, azaz a néppárti Antonio Tajani és a szocialista Gianni Pittella. Tajani a 690 érvényes leadott szavazatból 291 voksot szerzett ezúttal, legesélyesebb ellenfele, a szocialista Pittella pedig majdnem száz szavazattal kevesebbet 199-et.
A negyedik fordulóban a parlament aztán megválasztotta új elnökét, Antonio Tajani személyében, aki a német szocialista Martin Schulz helyett 2019-ig lesz az EP új elnöke.
„Magam Tajani kollégára szavaztam mind a négy fordulóban, nem állítom azonban, hogy Tajani úr ideális jelölt volt, EB-biztosi múltja némi árnyat vet személye mögé – de ilyen a politika, kifogásolnivalót mindenkinél lehet találni. Remélem, hogy egy fokkal javulni fog a parlament munkája, a parlament egy picit jobbra tolódik, s miután Tajani úr eredeti foglalkozása újságíró, talán a kommunikációja is vonzóbb lesz Európa polgárai számára” – nyilatkozta a választás után portálunknak Csáky Pál EP-képviselő.
Csáky azt állítja, meglepték a maratoni hosszúságú nap jelentős intenzitású küzdelmei, még a kis frakciók jelöltjei sem léptek vissza az utolsó pillanatig és mindent megtettek azért, hogy láttassák – mint mondta, az ő szemében bizonyos fokig lejárassák – magukat.
„Nagyon melléfogott a szocialisták frakcióvezetője, Pittella kolléga, akiről sokan nyíltan is kijelentették, hogy csupán személyes ambíciói miatt indult a választáson, és emiatt rúgta fel a néppárti–szocialista koalíciót is. Többen elmondták, hogy a frusztráltságát igyekezett orvosolni, amiért két és fél évvel ezelőtt Schulz elügyeskedte előle az EP elnöki posztját. Vannak, akik szocialista részről Schulzot is kárhoztatják amiatt, hogy 2014-ben olyan megállapodást kötött a kereszténydemokrata néppárttal, amely nem a szocialista párt számára volt előnyös, hanem a saját személye számára. Ennek köszönhetően lett – az eddigiektől szokatlan módon – másodszor is a parlament elnöke, s úgy írta alá Manfréd Weber néppárti frakcióvezetővel a megállapodást, hogy 2017-től csere lesz az elnöki poszton, s azt 2017 és 2019 között néppárti politikus fogja ellátni. Ezt a megállapodást rúgták fel a múlt héten” – fogalmazott az EP-képviselő.
Schulz és Tajani (Fotó: EP)
A választási maraton holnap folytatódik majd a parlament alelnökeinek és kvesztorainak megválasztásával. „Némileg magam is érintett vagyok a folyamatban, tekintettel arra, hogy az összes bizottsági elnök és alelnök mandátuma is véget ért ezen a héten. A jövő héten szavazunk majd minden bizottságban a bizottságok új vezetőiről” – fűzte hozzá Csáky.
