A kormány cselekvési tervekkel segítené a civil társadalom fejlődését Szlovákiában. Ezenkívül hatékonyabbá szeretné tenni a civil szervezetek finanszírozását, erősítené a közigazgatás és a civil szféra partnerségi elvét, valamint a nyitott kormányzás, a jól működő társadalom és a fenntartható fejlődést elvét is. Ezek következnek a Robert Kaliňák belügyminiszter által előterjesztett koncepcióból, amelynek célja a polgári társadalom fejlesztése Szlovákiában, a 2017-2018-as évekre vonatkozóan. A dokumentumot március elsejei ülésén hagyta jóvá a kormány.
A cselekvési terv például azzal számol, hogy megerősödne a civil szervezetek magán forrásokból való támogatottsága is, új formák és ösztönzők bevezetésével, mint például az egyéni adományozások fejlesztése. Az előterjesztett javaslat szerint ez az igyekezet csökkentené a nyomást a közpénzek merítésére és elősegítené a civil szféra több forrásból történő támogatását.
Szlovákiát nyugtalanítja a határaitól keletre tapasztalható instabilitás
A terrorizmussal is foglalkozott a kormány a mai ülésén abban a jelentésben, amely Szlovákia 2016-os külpolitikai feladatainak teljesítéséről szól, illetve meghatározza a 2017-es külpolitikai irányvonalat is. A dokumentumban a kormány megállapítja, hogy Szlovákiát nyugtalanítja a határaitól keletre tapasztalható instabilitás. „Az Európai Unióval határos térségekben lévő és az unió területén belüli terrorizmus összefonódása, amelyet az Iszlám Állam irányít vagy ösztönöz, félelmet kelt, és hozzájárul a radikális politikai erők támogatásához” – áll többek közt a jelentésben.
Szlovákia külpolitikája 2016-ban megerősítette Szlovákia Európa- és Atlanti-párti külpolitikai irányultságát. Az egyre romló biztonsági körülmények közt a szlovák kormány elkötelezte magát a NATO és az EU stratégiai adaptációja mellett. A kormány további prioritása a gazdasági diplomácia.
A 2016-os év nemcsak az első uniós elnökség miatt volt jelentős Szlovákia számára, hanem az ENSZ-tisztségbe jelölés szempontjából szintén. Ezenkívül Szlovákia versenyre kelt a Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöki posztjáért is. Az EBESZ tagállamainak miniszterei üdvözölték a szlovák kezdeményezést és konszenzussal meg is szavazták azt. Szlovákia ezt a tisztséget első ízben nyerte el, egyéves időszakra 2019 januárjától.
Oroszország viszonylatában a kormány szerint Szlovákia a Moszkva és Brüsszel közti párbeszédet támogatta a súlyos külpolitikai kérdések megoldását illetően, amelyek a kis előrelépésre való tekintettel továbbra is Szlovákia figyelmének középpontjában maradnak. A transzatlanti partnerséggel összefüggésben Szlovákia figyelmét az amerikai elnökválasztás kötötte le.
E tekintetben „Szlovákia prioritása az elkövetkező időszakban a Donald Trump elnök hivatalával való együttműködés hatékonyabbá tétele lesz, valamint az eddigi sikeres gazdasági együttműködés folytatásának biztosítása, de a biztonságé, a védelemé és az ENSZ fegyveres erőinek korszerűsítéséé is.”
A regionális együttműködés elsődleges formája továbbra is a Visegrádi Négyek lesznek, és azoknak a válságoknak a közös konstruktív megoldása, amelyekkel jelenleg az Európai Unió szembesül.
A szlovák uniós elnökség legnagyobb sikere a pozsonyi folyamat elindítása volt
A kormány elfogadta továbbá a Szlovákia uniós tagságáról szóló éves zárójelentést is, amelyben megállapítást nyert, hogy Szlovákia uniós elnökségének legnagyobb sikere, az önreflexiót elindító pozsonyi folyamat megkezdődése volt.
A dokumentum a szlovák uniós elnökség további fontos eredményeinek tartja a párizsi klímaegyezmény ratifikálását, a Kanadával való gazdasági és kereskedelmi egyezmény (CETA) aláírását, az európai határ menti és parti őrség működtetésének elindítását, az unió 2017-es költségvetésének elfogadását, illetve az uniós bővítési folyamat terén történt előrelépést is.
Pellegrininek ki kell dolgoznia a Nemzeti Infrastrukturális Tervet
Szlovákia gazdasági és szociális infrastruktúrájának fejlesztését 2030-ig a Nemzeti Infrastrukturális Tervben (NIT) határozzák meg, amelynek célja Szlovákia hosszú távú fejlesztési igényeinek beteljesítése lesz.
„A NIT-ben lesznek meghatározva a kulcsfontosságú programok és projektek, amelyeken keresztül Szlovákia új gazdasági és szociális struktúrája kiépül majd, illetve a jelenlegi infrastruktúra állapota javul” – olvasható a kormánydokumentumban.
A NIT részét képezi majd az az anyagi keret is, amely a benne foglalt projektek és programok megvalósításához szükséges. A NIT-ben lévő valamennyi programnak és projektnek a gazdasági előnyök előzetes értékelésén ugyancsak keresztül kell mennie.
(TASR/Felvidék.ma)
