A megyei választások után a Most-Híd atyja, Bugár Béla, nekünk inkább Vojtech Bugár – mikor kinek kell eladnia magát – úgy fogalmazott, hogy elégedett a választásokkal, de nem ugrál az örömtől. A megyei választások utáni helyzetről beszélt a Markíza Testre szabva című műsorában.
Nos, lássuk csak, mivel lehet elégedett?
Talán Csáky Pál, az MKP pártelnöke fogalmazta meg frappánsan a választ: A Most-Híd elégedett lehet, hogy elbizonytalanította és megosztotta a szlovákiai magyarságot!
Valóban így van, hiszen a magyarországi média is csak azt emeli ki, hogy a 2009-es megyei választások után kevesebb magyar képviselő lesz a megyei közgyűlésekben, mint 2005-ben. Kinek kedvez ez? Egyértelmű, hogy a jelenlegi szlovák kormánykoalíciónak, így egyértelmű az is, hogy a Most-Híd nevű pártot hová helyezze el a választó a politikai palettán.
Ha még mindig nem bizonyosodott meg róla a kedves olvasó, hogy kik hozták létre a pártot és milyen céllal, akkor jöjjön a következő bizonyíték: Bugár arról is beszélt, hogy a jövő évi parlamenti választások után, ha olyan helyzet adódik elő, akkor szívesen kormányozna a Fico-vezette Smer párttal.
Még alig hevertük ki a megyei választások fáradalmait, de BB már a jövőre gondol és nyíltan felajánlja legfőbb támogatójának, hogy kész engedelmeskedni neki és pár cafat pozícióért melléáll.
Azt tudjuk, hogy a Most-Híd urának hiányzik a bársonyszék. Tudjuk abból is, hogy szinte vérig volt sértve akkor is, mikor nem őt választották az MKP elnökévé. Gyerekes bosszúból új pártot alapított, amit hídnak nevezett. Se nem magyar, se nem szlovák, olyan keverék. Viszont, akik a gazdasági életben otthon vannak, azoknak éppen megfelel, hiszen nem magyarkodni kell itt, hanem üzletelni.
Egy másik momentum, amely egyenesen felfordítja az ember gyomrát: úgy nyilatkozik, hogy az MKP kampánya kemény volt, a narancsosoké mérsékeltebb. Röhej a köbön!
Elég volt megnézni a plakáterdők sokaságát, amelyről a narancsosok mosolyogtak ránk, élükön azzal a Gál Gáborral, akinek egyetlen érdeme, hogy ő a leggazdagabb parlamenti képviselő.
De elég volt csak Dunaszerdahelyen körbenézni. A Jednota üzletek benarancssárgultak, az üzletesek bevallották, hogy kötelező volt nekik kiragasztaniuk és szinte beborítaniuk az üzleteket a Most-Híd plakátjaival. A Jednota vezérigazgatója még ennél is tovább ment, saját székházában adott helyet a narancsosok kampányzárójának, amelyet épp Dunaszerdahelyen tartottak. Egy másik épület erkélyéről csak úgy lógtak le a narancsos molinók, megtudtam, az épület egy Most-Híd szimpatizánsé, bizonyára szép összeget beígértek neki. Pechjére most nem jött össze neki! A városban villogó reklámautó járt Elég volt! felirattal, amelyet a Most-Híd választott magának. A postaládákba csak úgy szórták a narancsos szórólapokat. Szóval ez volt a mérsékelt kampány!
A volt ex MKP-elnök megmérettette pártját. És bár Gál Gábor Nagyszombat megyében a második legtöbb szavazatot kapta, ez csak annak köszönhető, hogy az MKP nem állított önálló elnökjelöltet, és nem kampányolt erőteljesen a végül fölényes többséggel hengerlő Tibor Mikuš mellett.
Summa summarum, lezajlottak a megyei választások, és jövőre újabb választások lesznek. Addig van ideje az MKP-nak is rendeznie sorait, hogy valóban olyanok politikusokat állítsanak ki, akik a felvidéki magyarságért, a szülőföldön lakókért akarnak tenni, megalkuvás nélkül. Mert senki sem szolgálhat két Úrnak, ezt már a Bibliából is tudjuk!
Felvidék Ma, Karaffa Attila
