Az oktatásügyi minisztérium által szervezett háromnapos versenynek 18. alkalommal adott otthont a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola. Április 21-én 52 diák mérettette meg magát, négy kategóriában. A szövegértelmezés és alkotás örömét és kihívásait tapasztalhatták meg az édes anyanyelvünket ápoló versenyzők.
A Szép Magyar Beszéd országos döntője április 20. és 22. között került megrendezésre. Pénteken ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét a kassai magyar iskola épületében, ahol az intézmény igazgatónője, a szervezőbizottság elnöke, Csurkó Éva és az Állami Pedagógiai Intézet, valamint a verseny szakmai bizottságának elnöke, Lednyeczky Gyöngyi szóltak a megjelentekhez.
„Tizennyolcadik alkalommal ért minket az a megtiszteltetés, hogy házigazdái lehetünk ennek a szép eseménynek. Ha valaki beszél, akkor kell, hogy valaki hallgassa. Aki türelmesen tud hallgatni, figyel a beszélgetőtársára, az szerintem tartalmasabban és szebben tud beszélni is. A mai világban egymás meghallgatása elég nehezen megy – nincs rá időnk, nincs türelmünk és nem figyelünk a másikra. Aki jó hallgató, az véleményem szerint jó beszédű is, ha meg kell szólalnia” – hangzott el az igazgatónő beszédében.
A rangos versenyt Bitay Levente, Magyarország kassai konzulja is megtisztelte jelenlétével. Az ünnepélyes megnyitón fellépett az iskola énekkara, Ferencei Andrea és Kekeňák Szilvia vezetésével, majd Sallai Erzsébet Heltai Jenő A néma levente című művéből szavalta Zilia monológját.
Lednyeczky Gyöngyi beszédével megnyitotta a versenyt (Fotó: Nagy Emese)
„Nagy örömmel tölt el, hogy ma ismét együtt ünnepelhetjük magyar nyelvünk szépségét. Fontos feladatunk az anyanyelv ápolása. A Szép Magyar Beszéd verseny célja sem kevesebb, mint lehetőséget adni azoknak, akik az anyanyelv ápolását fontosnak tartják. Köszönet illeti a versenyzőket, akik fáradtságot nem ismerve vállalták a versenyre való felkészülést és felkészítő tanáraikat, szakmai munkájukért és lelkesedésükért. Szeretném a zsűrinek is megköszönni, hogy rengeteg teendőjük mellett most is gondolkodás nélkül vállalták ezt a nemes feladatot”– ezekkel a szavakkal nyitotta meg a döntőt Lednyeczky Gyöngyi.
Kötelező és választható témakörök
A verseny négy kategóriában zajlott. Az 1. kategória az alapiskola 4. osztályát érintette, a 2. kategória az 5-9. osztályos tanulókat, a 3. kategóriában a gimnáziumok és szakközépiskolák diákjai versenyeztek, a 4. kategóriába pedig a nem érettségivel végződő szakiskolák diákjai tartoztak, általában ez a legkisebb számú csoport. A 2. és 3. kategória pedig a legnépesebb. Idén 39 iskolából összesen 54 diák jutott a döntőbe, de az országos megmérettetésen csak 52-en vettek részt. A verseny ezúttal is háromfordulós volt.
„Az első fordulóban a szövegértelmezést mérik fel. A hozott és az itteni kötelező szöveg elolvasásáról, értelmezéséről és annak tolmácsolásáról van szó. Azt tanácsoljuk a versenyzőknek, hogy 20. századi író szövegével foglalkozzanak. Legyen az szépirodalmi, s a versenyző korához, érdeklődési köréhez mért, hogy hitelesen vissza tudja adni annak mondanivalóját. Legyen hiteles az előadása, melyben nincs párbeszéd, játék a szavakkal, ezek leginkább rövid, esszéjellegű szövegek. A második fordulóban a minisztérium által meghatározott 15-25 soros szöveg előadása következik, az elsőhöz hasonló ismérvek mellett. Az 1. kategória felkészülési ideje 20 perc, a többieké 15. Ezekben a versenyszövegekben mindig vannak buktatók. Oda kell figyelni a tartalmi és szerkezeti viszonyokra és azoknak megfelelő hangsúlyokat és hanglejtést alkalmazva előadni a szöveget. A 3. versenyszám határozza meg igazán a verseny kimenetelét. Négy-öt témából kell a diákoknak választaniuk. Ezeket műfaj és célközönség szempontjából határozzák meg. A kicsiknél ebben az esetben is 20 perc, a többieknél 15 perc áll rendelkezésre a felkészüléshez” – ismertette a verseny menetét Fedor Erika szervező.
Utolsó szövegolvasás a verseny előtt (Fotó: Nagy Emese)
Az idei verseny kötelező szövege a legkisebbeknél N. Tóth Anikó: Tamarindusz című művéből a Mesketék voltak. A felső tagozatosok Kálmán László: Idegennyelv-tanulás, anyanyelvtanulás című szövegének rövidített változatával birkóztak meg. A gimnazisták Szathmári István: Nyelvről és írásról szóló értekezését értelmezték és olvasták. A 4. kategória versenyzőinek kötelező szövege Németh G. Béla: Arany Jánosról szóló írása volt. A szövegalkotás, fogalmazás témáját négy kategória közül választhatták ki.
A lényeg az, a versenyzők milyen módon tudják átadni a szöveg tartalmát
A 4. kategóriában hatan, a 3. kategóriában 15-en, a 2. kategóriában 16-an, a legkisebbek körében 15-en versenyeztek április 21-én. A kerületi fordulókból három-három diák képviselhette az adott vidéket, de a terjedelmesebb régiókból arányosan több tanuló jutott a kassai döntőbe.
A versenyt szakmai zsűri értékelte, amely a tavalyi évhez hasonló összeállításban döntött a legjobbakról. A 2. kategória zsűrielnöke, doc. PhDr. Kozmács István, PhD., így jellemezte az idei verseny színvonalát:
„A versenyen többen voltak, mint tavaly, egy egységes mezőny alakult ki, ezért is volt nehéz a döntés. Új versenyzőkkel találkoztunk, csak egy résztvevő volt, aki tavaly is versenyzett ebben a kategóriában. A Szép Magyar Beszéden alapvetően értekező szövegekkel dolgozunk, melyeknek előadása során nincs helye a művészkedésnek. Az a lényeg, hogy a versenyzők értelmezően olvassák fel a szöveget. Az a tapasztalatom, hogy amikor a saját szövegét hozza, és a kötelezőt olvassa a diák, kialakul egy tempótlan, ritmustalan, nagyon szépen elmondott szöveg. Ezért nagyon fontos a szövegválasztás, hogy érthető legyen, amit mond a versenyző, legyen egy jól felépített gondolati rendszere. Arra nem kellett figyelnünk, hogy a gyerekek hogyan artikulálnak, illetve beszélnek. A lényeg az, hogy amikor olvassák a szöveget, milyen módon kommunikálnak a közönséggel, és milyen módon tudják átadni a szöveg tartalmát.”
Andruska Emese saját szövegét adja elő (Fotó: Nagy Emese)
Az országos döntő résztvevői április 21-én, 18 órától egy rövid kultúrműsoron vehettek részt a Márai Stúdióban. Idén a Velkey Mária által vezetett Kicsinyek Kórusát hallhatták a Kassára érkezők. A másik műsorszámot, egy néphagyományokat ápoló diákcsoport tánc-játék-dalcsokra alkotta. Ezeket az alapiskolásokat Pribék Emőke és Varró Csilla vezeti. A kassai magyar iskolában nagy hangsúlyt fektetnek a művészeti nevelésre is. A diákok csapatának rövid, a gimnáziumot rendhagyó módon bemutató kisfilmjét is láthatták.
Eredmények
A versenyt az április 22-i ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztó zárta a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola épületében. A Szép Magyar Beszéd országos döntőjén jelen volt prof. Dr. Jávor András általános rektorhelyettes és prof. Dr. Bartha Elek oktatási rektorhelyettes, a Debreceni Egyetemről. Az intézmény sokadik éve már a rendezvény egyik fő támogatója, a Rákóczi Szövetség, a Bethlen Gábor Alap és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége mellett.
Népi játékok a kicsik előadásában (Fotó: Nagy Emese)
Dr. Vörös Ottó is értékelte néhány gondolattal az idei versenyt: „A nyelvnek nemcsak az a lényege, hogy beszélünk, hanem az is, hogy hallgatunk. Ez az esemény is erről szólt. Mi az a nyelvi készség, az a nyelvi forma, ami el tud jutni a hallgatókhoz? A másik pedig az, hogy ez a nyelv nemcsak Kazinczy és a szépirodalom nyelve, hanem a tanulás nyelve is. Megállapíthatjuk, erre hatalmaztak fel a kollégák is, hogy a verseny nem lett jobb, mint tavaly, ugyanolyan jó volt. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyelvnek nemcsak esztétikuma van, hanem gondolatközlő szerepe is, és ha ez a kettő egyesül, akkor tud hatékony lenni a nyelv.”
A szakmai zsűri döntése alapján április 22-én a következő eredmény született:
- kategória:
Bihary Bianka 1. helyezés, f. t. Vician Lívia – Pozsony
Dórák Lara Jázmin 2. helyezés, f. t. Vörös Mária – Dunaszerdahely
Ádám Eszter 3. helyezés, f. t. Tóth Mónika – Kassa
- kategória:
Andruska Emese 1. helyezés, f. t. Mikó Erzsébet – Léva
Üveges Eszter 2. helyezés, f. t. Urbán Emőke – Nagykapos
Fekete Lujza 3. helyezés, f. t. Spátay Adriana – Komárom
- kategória:
Bagócsi Lilla 1. helyezés, f. t. Spátay Adriana – Komárom
Berényi Kristóf 2. helyezés, f. t. Bergendi Mónika – Galánta
Gál Laura 3. helyezés, f. t. Majercsik Mária – Rimaszombat
Ábel Krisztina különdíj, f. t. Bodnár Mária – Nagykapos
- kategória:
Dobos Gyöngyi Virág 1. helyezés, f. t. Varga Henrietta – Rimaszombat
Sádocky Noémi 2. helyezés, f. t. Csákvári Ágnes – Bátorkeszi
Varga Nikoletta 3. helyezés, f. t. Tóth Ivett – Komárom
A Szép Magyar Beszéd győztesei jelen lesznek a Sátoraljaújhelyen megtartandó Édes Anyanyelvünk Kárpát-medencei döntőjében.
