A fenti címmel jelent meg, Pálfy Gyulával, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete munkatársával közösen írt könyvünk. A gyűjtésünk során készségesen álltak a rendelkezésünkre a megszólított személyek, ennek is köszönhető a színes és értékes anyag kiadása.
A könyv és a lemez a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a dunaszerdahelyi Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet kiadásában, a Gyurcsó István Alapítványi Könyvek, 70. kiadványaként jelent meg. A kötetet Bendek László fényképei teszik gazdagabbá és értékesebbé.
A könyv az 1990 októberében a Vály folyó völgye községeiben: Alsókálosán, Felsőkálosán, Gömörmihályfalán, Alsóvályban, Gergelyfalán és Felsővályban végzett kéthetes néprajzi táncgyűjtésünk eredményét tartalmazza és annak csatolt részét képezi A Vály-völgy hagyományos táncai című DVD lemez.
A könyv tartalmaz egy tanulmányt Gömör magyar néptánchagyományáról. Összefoglaló elemzést a Vály-völgy táncairól és dallamairól.
Interjúkat a Vály-völgy tánckultúrájáról és társadalmi életéről. A völgy községeinek rövid történelmi bemutatását.
A könyv társaként megjelent A Vály-völgy hagyományos táncai című DVD lemez is, mely a gyűjtéskor feltárt kilenc tánc Molnár László alsókálosai zenész zenekarának zenekíséretével megvalósított táncfilm felvételt tartalmazza.
E tömény bemutatás zárószavaként idekívánkozik a könyv társszerzőjének, az időközben elhunyt Pálfy Gyulának a summás gondolata: „A gyűjtéssel foglalkozó ember számára a hajdan eleven hagyományos közösségi kultúra ismerőinek a fölkeresése, pontosabban a rátalálás reménye állandó izgalmat jelent. A rátalálás öröme rendszerint akkor következik be, ha a régi hagyományos kultúra egy-egy olyan képviselőjével sikerül találkozni, aki képes arra, hogy élményszerűen idézze fel a fiatalságát, ifjúkorának szokásait, táncait, dalait. A gyűjtés résztvevőinek szerencséje volt, mert nagyon lelkes beszélőtársakra találtak.
A gyűjtőmunka hasznát a tudományos szempontokon túl abban reméljük, hogy a gyűjtött anyag, amellett, hogy a központi archívumokat gyarapítja, egyúttal e szellemi örökség társadalmi, közösségi hasznosulásához is hozzájárul. Táncos örökségünk közösségteremtő, identitásformáló erejét ma már aligha szükséges bizonygatni.”
