Az átfogó adósságválság veszélyével kénytelen szembenézni 2010-ben az eurózóna. Az Európai Bizottság szerint a közös pénzt használó tagországok felében megoldhatatlanná válhat a közkiadások finanszírozása. Két év pénzügyi válság és gazdasági recesszió után az idén adósságcsapdában találja magát az eurózóna – derül ki a Wall Street Journal elemzéséből. Az Európai Bizottság (EB) arra figyelmeztet, hogy a 16 tagú térség országainak felében megoldhatatlanná válhat a közkiadások finanszírozása.
Még a legoptimistább brüsszeli elemzők is irdatlanul nehéz időszakot jósolnak, amelyre az lesz jellemző, hogy a hitelminősítők – Görögország után – további tagországok – Írország, Portugália – adósságbesorolásainak lerontásával fenyegetnek, az állampapírpiacok pedig napról napra fogják megvonni az egyes kormányok pénzügyi mérlegét.
A Fitch az elmúlt hetekben odáig ment, hogy az eurózónán kívüli Nagy-Britannia, Európa második legnagyobb gazdasága, továbbá a harmadik és ötödik legnagyobb gazdasággal rendelkező Franciaország és Spanyolország leminősítését is kilátásba helyezte. A hitelminősítő meggyőzőbb fiskális konszolidációs program vár ezektől az országoktól, miközben közfinanszírozásuk egyensúlya tovább romlik 2010-ben.
Érzékelve a gondokat a pénzpiacok is kezdik megtenni az eurózóna közeljövőjének alakulásával kapcsolatos tétjeiket. Az euró gyengüléssel zárja az évet, a bankrészvények pedig esnek, mivel sok befektető attól tart, hogy csökkeni fog állampapír-állományuk értéke.
Közgazdászok attól tartanak, hogy a pénzügyi károk helyreállítása éveket vehet igénybe, miután szinte feldolgozhatatlannak látszik az az ellentmondás, hogy a recesszió miatt visszaeső adóbevételekből kellene finanszírozni a szintén emiatt emelkedő szociális kiadásokat. Ráadásul az eurómilliárdos bankmentő és gazdaságösztönző programok tovább rombolták az államok anyagi helyzetét.
Ha ez nem lenne elég, még ott van a W alakú recesszió veszélye. Sok befektetőt aggaszt az a lehetőség, hogy ha a kormányok nem jól időzítik a büdzsék konszolidációját szolgáló intézkedéseiket, akkor megtörhetik a gyengécske gazdasági fellendülést, előidézve ezzel a recesszió újabb hullámát. Ha viszont késlekednek, azzal az újabb leminősítéseket kockáztatják ennek minden pénzügyi következményével, egyes országok esetén egészen az államcsőd rémének megjelenéséig.
Az eurózóna összesített GDP-arányos költségvetési hiánya 2009-ben 6,4 százalékra várható, szemben a 2008-as két százalékkal. 2010-ben az EB előrejelzése szerint ez hét százalék közelébe kúszik fel – remélhetően az idei lesz az az év, amelyben a térség túl lesz a legrosszabbon.
Az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, Jean-Claude Trichet hangot adott annak a félelmének, hogy egyes tagországok elszálló hiteligénye – kötvénykibocsátása – alááshatja a bank törekvését az infláció alacsonyan tartására. Ez nem hagy más lehetőséget számukra, mint hogy visszatereljék a közös akolba az eltévedt báránykákat. Ugyanakkor olyan országok, mint Görögország vagy Spanyolország, rövid távon kényelenek a piacra borítani adósságukat.
A másik végletet Németország és Franciaország képviseli, amelyek 2010-ben újabb pénzügyi ösztönzőkkel akarják élénkíteni gazdaságukat. Párizst ebben még az sem tartja vissza, hogy államháztartási hiánya részben emiatt – az EB prognózisa szerint – nyolc százalékra mehet fel.
Mindkét kormány úgy véli, hogy az egyelőre tovább emelkedő munkanélküliség eléggé fékezi a belső keresletet ahhoz, hogy ne lóduljon meg az infláció, így van még tere a kormányzati költekezésen alapuló gazdaságösztönzésnek.
Mindent egybevetve 2010 igazi teszt lesz az eurózóna számára. Sok szakértő vélte úgy a közös európai valuta bevezetését megelőzően, hogy a nemzetközi monetáris unió, amelynek nincs a hátterében egyetlen egységes állam, azzal a kockázattal jár, hogy a kormányok szabadon tologathatják egymásra fiskális problémáikat. Különösen igaz ez akkor, amikor egy átfogó recesszió hullámzik át a közösség gazdaságain.
Napi Gazdaság
