Meglepő visszafogottsággal reagált a szlovák politikai élet a magyarországi választások eredményére. A Fidesz nagyarányú győzelmét ugyan nem fogadta kitörő lelkesedés, de a vélemények többsége indulatmentes volt.
Robert Fico kormányfő tényként kezelte az eredményt, s megismételte: már a szlovákiai parlamenti választások előtt készen áll a tárgyalásokra az új magyar kormányfővel, Orbán Viktorral. Természetesen, egyenrangú partnerként, a kétoldalú viták közös rendezésére törekedve. Ezt az ajánlatot írásos gratulációjához mellékelte a szlovák diplomácia vezetője is, tehát gyakorlatilag pozsonyi látogatásra invitálta Orbán Viktort.
Nem maradt ugyan kommentár nélkül, hogy a szélsőséges Jobbik a harmadik legerősebb pártként jutott be a magyar Országgyűlésbe, azt azonban tényként ismerték el a szlovák politikai vezetők és politikai szakértők is, hogy a magyar választási kampányból sikeresen száműzték a határon túli kisebbségek ügyeit és a Szlovákiával megromlott szomszédsági viszony kérdését.
Ján Fígeľ, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a szélsőséges pártok előretörését európai jelenségnek nevezte, amelyet a válságkezelés fiaskójával hozott összefüggésbe. Kiemelte: a magyarországi választási eredmények is mutatják, hogy a baloldal képtelen hatékonyan kezelni a válságot. Olyan válaszokat-megoldásokat kínálni, amely csökkenti a munkanélküliséget, javítja az emberek biztonságérzetét és helyre állítja a közbizalmat Európában a jobboldali pártok tudnak, szögezte le. A Fidesz-KDNP pártszövetség abszolút többségét olyan szükséges felhatalmazásnak véli Fígeľ, amellyel kivezetheti Magyarországot a korrupciótól fuldokló, nagyon rossz gazdasági, szociális és morális válságból. A történelmi viták háttérbe szorítását, a magyarországi szélsőség és revizionizmus visszaszorítását, a szlovák-magyar viszonyban az előre tekintő jószomszédság elveinek tiszteletben tartását várja az új magyar kormánytól. Szlovákiától pedig azt, hogy a magyarkérdés nem lesz a választási kampány vezető témája.
Az MKP – az Európai Néppárt tagjaként – gratulált a Fidesz parlamenti választási győzelméhez. Állásfoglalásában a párt arra figyelmeztetett, hogy a Fideszre nagy kihívások várnak Magyarország szociális és gazdasági problémáinak megoldása terén. Az MKP továbbra is elvárja az Országgyűlés pártjaitól, valamint Magyarország jövendő kormányától, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdések megoldása során a Magyar Koalíció Pártját partnerként kezelje.
Az MKP nagyra értékeli, hogy a választási kampánynak nem képezte részét a határon túli magyarok, illetve Magyarország szomszédos országokkal való kapcsolata oly módon, hogy azzal a szomszédos országok felelőtlen politikusai visszaélhettek volna.
Csáky Pál pártelnök a szlovák sajtó érdeklődésére többször is kifejtette: amennyiben Pozsonyban olyan kormány alakul, amelynek nem lesz szélsőségesen magyarellenes és nacionalista párt is a tagja, a magyar-szlovák államközi viszony normális kerékvágásba terelődhet. Abban az esetben pedig, ha az új szlovák kormánynak az MKP is részese lesz, a viszony javulhat. Csáky szerint a demokratikus magyar pártoknak sikerült háttérbe szorítaniuk a Jobbik szélsőséges nacionalizmusát, s amennyiben Szlovákiában is sikerülne elszigetelni a hasonlóan szélsőséges Szlovák Nemzeti Pártot, az államközi viszony jobbra fordulhatna.
Az SZDKU, amely az Európai Néppártban amolyan testvérpártja is a Fidesznek, langyosan reagált a magyar választásokra. Iveta Radičová arra szorítkozott, hogy leszögezze: erős szlovák diplomácia kell a magyar-szlovák viszony alakításához. Olyan, amilyen a Dzurinda-kormány idején meghozott státsutörvényt sikeresen buktatta meg.
Hisztériás hangnemben csak a Szlovák Nemzeti Párt reagált Orbán Viktor győzelmére. Anna Belousovová alelnök újra elismételte idézetgyűjteményét, amiért Orbánnak bocsánatot kellene kérnie szerinte a szlovákoktól, rémképeket festett a nagy-magyar sovinizmusról és irredentizmusról, s még azt is kilátásba helyezte: talán le kellene zárni és erősen őrizni kellene a szlovák-magyar határt, mert akkora lett a veszély a Fidesz győzelmével.
A magyar választásokról megkérdezett politológusok közül csak Rastislav Tóth, és részben Michal Horský osztja a nemzeti aggályokat. A többiek – szinte egybehangzóan – pragmatikus Orbán-kormányra számítanak, amely az áldaltalan magyarországi gazdasági és szociális helyzet megoldásával lesz elfoglalva, átfogó reformokat kell bevezetnie, ha a fenntartható és finanszírozható fejlődés útjára akarja állítani az országot. Grigorij Mesežnikov és Miroslav Kusý szerint párhuzamosan erősebb partnere lesz Szlovákiának Budapesten, mint az eddigi kormány volt.
Felvidék Ma, gy