A trianoni békeszerződés kilencvenéves évfordulója után egy héttel tartanak parlamenti választásokat Szlovákiában. A magyarországi felhangok befolyásolhatják a kampány végét, és így a választások kimenetelét is. Fico kezdi elszívni a levegőt két nacionalista koalíciós társa, Jan Slota és Vladimír Mečiar elől, és akár egyedül is kormányt alakíthat.
Magyarországon már nem lehet autópálya-építéssel választást nyerni, Szlovákiában viszont a jelek szerint érdemes megpróbálni. Nem mintha bármi veszélyeztetné Robert Fico miniszterelnök Smerjének újabb választási győzelmét.
A múlt hét pénteki rendkívüli kormányülés egyetlen napirendi pontra korlátozódott: az illetékes minisztériumoknak április 28-ig ki kell dolgozniuk, milyen hatással lenne az autópálya-építések leállítása a szlovák gazdaságra. És hogy mi ebben a kampány? Az 1998-ban hatalomra került jobboldali Mikulas Dzurinda kormánya leállította a sztrádaépítéseket, és ezzel, Fico szerint, tetemes kárt okozott Szlovákiának. Az ellenzék azzal vágott vissza, hogy nem leállítani, éppen ellenkezőleg, gyorsítani akarják az autópálya-építést, de nem a Fico által favorizált PPP-konstrukció keretében, hanem uniós forrásokból.
Ficóék nem a levegőbe beszélnek, a június 12-i választás előtt adják át a Pozsony, és az ötödik legnépesebb város Zsolna közötti autópálya hiányzó, eredetileg idén őszre ígért tíz kilométeres szakaszát. (Jellemző, hogy még az állami autópálya-társaság vezérigazgatója is szerepel a Smer listáján.) Ezzel az útszakasszal talán nem jár úgy Fico, mint ősszel a Borik-alagúttal, amit a helyhatósági választás előtt adott át, de rögtön le is zárták, mivel még nem volt kész, és csak tíz nappal később nyitották meg újra.
Nem biztos a koalíció
A 2006-os választáson győztes Smer a kereszténydemokrata Dzurinda nyolcéves országlásának vetett véget. Fico baloldali pártja a szavazatok 29 százalékát szerezte meg, koalíciós partnerei, Ján Slota szélsőségesen nacionalista SNS-e 11,7, Vladimír Mečiar LS-HZDS-e 8,7 százalékot szerzett. Ezzel a 150 fős parlamentben kényelmes, 85 fős többségben kormányozhattak.
A 2009-es európai parlamenti választás jelentős elmozdulást nem hozott. A Smer kicsit növelte, Meciar pártja megőrizte támogatottságát, az SNS viszont jelentősen rontott, a szavazatok 5,5 százalékát szerezte meg, így bejutása is veszélybe került.
A legutolsó felmérések szerint a három kormánypárt erőviszonyaiban jelentős eltérés nincs, viszont a Smer már a negyven százalékot is meghaladja, és Slotáék mellett Meciar pártja is az ötszázalékos bejutási küszöbön billeg.
Mindebből az következik, hogy könnyen lehet: nem ugyanaz a három párt kormányozza majd Szlovákiát a választások után, mint előtte.
Saját pályáján verik Slotát
A Smer az SNS rovására hízik, Robert Fico kihúzta Slota lába alól a talajt. Kiválóan tud játszani a szlovákok magyar- és Orbán-ellenes érzelmeivel. A Fideszt – igaz, még a választások előtt – nagymagyar sovinizmusra és nacionalizmusra orientált pártként, Orbánt pedig a szlovák területi integritásra veszélyes politikusként jellemezte.
A magyarok nyelvhasználatát drasztikusan visszaszorító nyelvtörvénnyel, Sólyom László augusztus 20-i kitiltásával vagy Szvatopluk nagymorva fejedelem szlovák királyként való újradefiniálásával is saját pályáján veri Slotát, a Csehszlovák Kommunista Pártba 23 évesen belépett, majd az utódpárt egyik szárnyából a Smert 1999-ben megalapító Fico.
Slota tábora zsugorodik
És ahogy nálunk 1998 és 2002 között Orbán revolverezte a kisgazdákat a korrupciós ügyeikkel, ugyanezt teszi most Fico az SNS-szel. Slota több miniszterét is menesztette a miniszterelnök, a környezetvédelmet végleg el is vette tőle, mégsem lett koalíciós szakadás.
A kisgazdák nálunk négy év alatt semmivé foszlottak, a nemzeti párt viszont – ha a felmérések szerint csak kevéssel a parlamenti küszöbön túl – létezik. Slota nyomja a megszokott durván magyarellenes szövegét, ha nem nyomná, pártja léte kerülne veszélybe. Legutóbb például azt mondta, hogy a mai magyar nemzet genetikailag nagyon messze esik „azoktól a mongoloktól”, akik ezer évvel ezelőtt „undorító lovaikon” Közép-Európába érkeztek. Szlovákiában az ilyen kijelentésekkel egyben tartja egyre zsugorodó táborát – jobban esik erről beszélnie, mint pártja korrupciós ügyeiről, vagy éppen arról, miből futja neki jachtra, magánrepülőre, luxusautókra, és miért vesztette el a fellegvárának számító Zsolna polgármesteri székét. Magyarországon pedig már a szélsőséges nacionalisták is belefáradtak az ilyen blődségek kommentálásába.
Az más kérdés, hogy a trianoni döntés kilencvenedik évfordulóján, június 4-én tartandó magyarországi és határon túli hivatalos és nem hivatalos megemlékezések, esetleges túlfűtött magyarországi nyilatkozatok, parlamenti felszólalások az egy héttel később tartandó szlovákiai választáson muníciót adhatnak Slota kampányhajrájának.
Fico másik koalíciós partnere, a Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom a Smer megbízható szövetségese, bár Fico korrupciós vádak miatt a párthoz tartozó miniszterektől is megvált. Mečiar folytatná a koalíciót, sőt legszívesebben Ficóval kettesben, Slota nélkül. A független Szlovákia atyjaként tisztelt Mečiarnak alighanem mindig lesz annyi szavazója, amennyi a parlamenti küszöb átlépéséhez kell.
Dzurinda már a választás előtt bukott
Az ellenzéki oldalon nagy a tülekedés, három jobboldali parlamenti párt, köztük a Magyar Koalíció Pártja, valamint két, alacsony részvétel mellett akár a bejutásra is esélyes új párt akar minél több mandátumot szerezni a pozsonyi törvényhozásban.
A Smer utáni második hely megszerzésére ismét a Szlovák Demokratikus Keresztény Uniónak (SDKU) van a legnagyobb esélye. Bár a párt tekintélyét alaposan megtépázta, hogy a pártelnök, az országot 1998 és 2006 között miniszterelnökként vezető Mikulás Dzurinda visszalépett a listavezetői poszttól.
Dzurindát és pártját az év elején azzal vádolta meg Fico, hogy kormányzása idején visszaélt a privatizációval, és svájci bankokon, illetve fiktív cégeken keresztül hatalmas pénzeket mosott tisztára. Dzurinda, ha nem is túl meggyőzően, de a vádakat visszautasította, viszont bejelentette, hogy nem indul jelöltként a június 12-re kiírt parlamenti választáson. Nem sokkal később az is kiderült, hogy a legnagyobb ellenzéki párt könyvelője öt év alatt félmillió eurót sikkasztott el a gyanú szerint.
A pártelnöki posztot megőrző Dzurinda helyett a tehetséges politikusnak tartott Iveta Radičová indul, aki az egy évvel ezelőtti köztársaságielnök-választáson csak a második fordulóban maradt alul az egész kormányoldal által támogatott Ivan Gašparovič ellenében. Akár az is előfordulhat, hogy a Dzurinda-ellenes vádak ezzel visszájára fordulnak, és Radičová olyan jó eredményt ér el, amire Dzurinda nem lett volna képes.
Ján Figeľ, az SDKU-val azonos támogatottságú Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke azon kevés politikusok közé tartozik, akik gratuláltak Orbán Viktor győzelméhez, méltatták a Fidesz elnökét, és óvtak az etnikai kártya kijátszásától.
A felmérések szerint bejutásra esélyes lehet a magát neo- és konzervatív liberálisként meghatározó, most még parlamenten kívüli Szabadság és Szolidaritás is. Nagyszabású országjárásukban ötszáz szlovákiai településre gurulnak el óriáskamionjukkal. Első megmérettetésükön, a tavalyi EP-választáson 0,29 százalékon múlott az ötszázalékos küszöb átlépése.
A felmérések szerint a 2006-ban még 11,68 százalékot elért Magyar Koalíció Pártja népszerűsége minimum feleződött, és akár a parlamentbe jutása is kérdésessé válhat. Egyes közvéleménykutatók szerint már a volt MKP-elnök Bugár Béla gründolta Híd is megelőzi. Ezzel együtt lehet, hogy mindketten az ötszázalékos küszöb alatt maradnak, ami az MKP-elnök Csáky Pál, és az MKP-ból tavaly távozott Bugár Béla politikai karrierjének is a végét jelenthetné.
Bugár egy minapi, a Smenek adott interjúban így válaszolt arra a kérdésre, hogy miért szavazzon a Hídra egy eddigi MKP-szavazó: „Úgy véljük, hogy elég volt a feszültségből, beszéljünk az együttműködésről. Olyan pártot akarunk kialakítani, ahol mindenki otthon érzi magát. Nálunk mindenki saját nyelvén tárgyalhat.”
Fico akár el is vesztheti
A legfrissebb felmérések szerint még arra is van esély, hogy a Smer egyedül szerezzen 76 fős abszolút többséget a pozsonyi törvényhozásban.
Az elmúlt hetekben ugyanakkor a legkülönfélébb koalíciós találgatások hangzottak el, köszönhetően annak, hogy maga Fico sem hangsúlyozza különösebben az abszolút többség esélyét. Maradhat az eddigi koalíció hatalmon, vagy Fico és Mečiar ki is hagyhatja az egyre kellemetlenebbé váló Slotát.
Egyes nyilatkozatok ugyanakkor arra utalnak, hogy Fico szívesen váltana már, és Bugár Hídjával és az eddig ellenzékben politizáló Kereszténydemokrata Mozgalommal alkotna új koalíciót.
És egyre többen beszélnek arról, hogy hiába Fico a legnépszerűbb szlovák politikus, pártja hiába vezeti toronymagasan a népszerűségi listát, akár ellenzékbe is szorulhat. Most is egyre több jel utal arra, hogy Fico eddigi partnerei túlságosan eljelentéktelenednek. Ahogy Michal Horský politológus fogalmazott, Fico kimeríti bázisukat. Egyes felmérések szerint az ellenzéknek összesen összejöhet a kormányváltáshoz szükséges mandátum. A veszélyt Fico is érzi, keddi sajtótájékoztatóján erről azt mondta: „Elfogadhatatlan, hogy olyan pártszövetségek alakíthassanak kormányt, amelyek közül egyik sem nyerte meg a választást.”
Eszerint megismétlődhet 1998, amikor a választások nyertese (Meciar) nem alakíthatott kormányt, mert összefogott az ellenzéke, és ezzel indulhatott el a nyolc évig tartó Dzurinda-korszak. A jelenlegi állás szerint azonban nagyobb esélye van a Fico-korszak, akár koalíciós partnerek nélküli folytatásának.
Tóth-Szenesi Attila-index
