A magyar Országgyűlés december 12-én 177 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a H/18302. számú, „a hazatérés falvairól” szóló határozati javaslatot, Becsó Zsolt, Balla Mihály és Balla György képviselő urak /Fidesz/ önálló indítványát.
Az indítványban kezdeményezik, hogy az Országgyűlés Somoskő és Somoskőújfalu településeknek a „Hazatért falu” („Pagi ad Patriam reversi”) címet adományozza a két település 1924. február 15-i visszacsatolására emlékezve.
A határozati javaslat bizottsági részletes vitájára a Nemzeti összetartozás bizottságában került sor, amely ugyancsak egyhangúlag támogatta annak elfogadását.
Az I. világháborút lezáró békekonferencia a tényleges etnikai viszonyokat, az önrendelkezési jogot, az anyaországnál maradt települések gazdaságföldrajzi és konkrét gazdasági érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyva Somoskőt és Somoskőújfalut – sok száz társukkal együtt – Csehszlovákiának ítélte.
A somoskői és somoskőújfalui birtokokkal, lakóingatlanokkal sok helyi lakosnak munkát biztosító, fejlett gazdasággal rendelkező dr. Krepuska Géza Európa-szerte ismert orvosprofesszor, valamint gazdasági érdekeit védő salgótarjáni Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatója, Lipthay B. Jenő a helyi lakosság támogatását maguk mögött tudva heroikus küzdelmet folytattak a két település hazatérése érdekében.
Tevékenységüket siker koronázta. A hágai nemzetközi bíróság 1922. június 20-án a két település visszacsatolását szorgalmazó kérelmüknek helyt adott, a Népszövetségi Tanács 24. ülésszaka a két falut Magyarországnak ítélte. A települések tényleges birtokbavétele 1924. február 15-én valósult meg. Ez a nap Somoskő és Somoskőújfalu ünnepnapja.
E hazafias küzdelem eredményét elismerve állított az Országgyűlés méltó emléket a trianoni diktátummal szembeszálló, magyar hazánkhoz hű két település egykori vezetőinek és lakóinak – tájékoztatta a Felvidék.ma-t dr. Sándor Tamás, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának a titkárságvezetője.
A csellel való visszatérésről ITT olvashatnak részletesen.
