A szociális és a pénzügyminiszter által a múlt héten beharangozott elképzelések, amelyek a jövedelmi adókat és az egészségügy, valamint szociális járulékokat illetik, jövőre 440 mill.€ többletbevételt biztosítanának az államháztartásnak. Néhány hete azonban bejelentették, hogy jövőre 2,5 mld. €-t kell megtakarítani ahhoz, hogy elinduljunk az államháztartás konszolidációjának rögös útján. Ez azt is lejenti, hogy az állami költségvetés kiadási oldalán jövőre további mintegy 2 mld. €-t kell a kormánynak megtakarítania. Az ésszerű mindenképpen az lenne, ha a szakminiszterek egyszerre jelentenék be a bevételi oldalt és a kiadási oldalt érintő intézkedéseiket, majd elkezdődhetne a koalíciós licitálás. Mivel nem így történt, valószínű, ma még nincs elképzelésük a kiadások lefaragását illetően. Az idő azonban sürget, hiszen a vonatkozó törvény értelmében október 1-ig a kormány elé kell terjeszteni az állami költségvetésről szóló törvény javaslatát. A Magyar Koalíció Pártja választási programja tartalmazta a járulékok fokozatos csökkentését. Ezzel a vállalkozók és iparosok megterhelésének enyhítését célozta meg, hogy új munkahelyeket hozhassanak létre. A választási kampány idején a szakmai viták közepette a kerekesztalnál több ízben rákérdeztek, hogy ez az intézkedés megvalósítható-e a jelen gazdasági helyzetben. Megvalósítható, mégpedig a járulékok igazságossá tételével. Vagyis a járuléktarifák csökkentésével párhuzamosan ki kell azokat terjeszteni minden olyan jövedelemre, amely ma adóköteles, és egységessé kellene tenni az egyes járulékfajták maximális kivetési alapját. Amennyiben ez nem lenne elég a semleges eredmény elérésére (a változásokat követően ne csökkenjen a járulékbefizetés teljes végösszege), el kell gondolkodni a kivetési alap legfelső határának megemelésén. A folyamat lényege abban rejlik, hogy ennek következtében a járulékok tarifái általánosan csökkennek, vagyis azok, akik javakat termelnek, a vállalkozók, iparosok, kereskedők által befizetet járulékok csökkennek az eddig befizetett összeghez képest, csökken a közteherviselésük. Ellenben azok, akik eddig egyáltalán nem fizettek a jövedelmük után járulékokat, szolidáris alapon ezután fizessenek hasonlóan a munkáltatókhoz és a munkavállalókhoz. Ha már egyszer a kivételek megszüntetése a cél.
A kormány stratégiája, hogy minden adóköteles jövedelemet meg kell terhelni járulékokkal, helyes, azonban ezt az elvet nem lehet alkalmazni foghíjasan, részrehajlón. Egyik oldalon kivetni a járulékokat a legkisebb jövedelmekre, vagyis a megállapodások alapján dolgozók jövedelmére, a másik oldalon a társaságok nyereségéből való részesedést és az osztalékokat nem megterhelni járulékokkal egyszerűen szociálisan igazságtalan. S az államháztartás érdekeit szem előtt tartva nem ártana az osztalékokra kivetni a jövedelemadót is, ha már a kivételeket akarja a jövedelemadó-törvényben megszüntetni a pénzügyminiszter.
Nem tartom helyesnek a nyugdíjbiztosítás harmadik pillérében, a kiegészítő nyugdíjbiztosításban részt vevők és az életbiztosítást fizetők kedvezményét megszüntetni, miszerint a befizetett összeg évente 398 €-ig leírható az adóalapból. Tessék csak megfigyelni, hogy az intézkedés bevezetését követően a biztosításban részt vevők nagy része évente megközelítőleg ekkora összeget költ életbiztosításra vagy kiegészító nyugdíjbiztosításra, vagyis ez az intézkedés ösztönözte őket a biztosítás megkötésére. E kedvezmény megszüntetését követően ezek az emberek úgy érzik majd, hogy becsapták őket, és a változást követően erősen megcsappan majd a rendszerbe újonnan belépők száma.
A kisvállalkozók általánykiadásainak egységessé tétele és a tarifa meghatározása 30 %-os szinten hátrányosan érinti majd a kisiparosokat, akik eddig 60 %-ot írhattak le adóalapjukból közvetlenül, bonyolult könyvvitel nélkül.
A sok, első ránézésre aprónak tűnő, de bosszantó, sokakat igencsak kellemetlenül érintő intézkedés, kivétel megszüntetése helyett, amelyek végső soron fékezhetik a gazdasági növekedést, bölcsebben tenné a kormány, ha a bevételi oldalon egyszerűbb, igazságosabb intézkedéseket hozna. Mondjuk egységessé tenné, majd megemelné a hozáadott érték (vagy áfa) adókulcsát, kiegészítve a fogyasztási adókulcsok esetleges megemelésével néhány termékre vonatkozóan. Bölcsen tenné, ha a bevételi oldalon javasolt intézkedésekkel egyidőben nyilvánosságra hozná a kiadási oldalon történő lefaragás javaslatát is (ezen belül az államapparátus és a poltikusok takarékoskodását), hogy politikailag elfogadhatóbb legyen a kis adó- és járulékreform s a polgárok, akiket az itézkedések alapvetően érintenek majd világos, komplex képet kaphassanak a kormány szándékairól.
Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja gazdasági és régiófejlesztési alelnöke, a Szlovákiai Magyar Közgazdászok Társaságának tagja
