A Muskátli júniusi számában Pósa Lajos: Harangszó című versével imádkozhatunk a magyar nemzetért, a magyar szóért, a magyarsággal közösséget vállalókért, s a trianoni sebek begyógyításáért.
Az Emlékezés rovatban Pósa bácsi a Filléres könyvtárról ír. A könyv az emberiség egyik legnagyobb értéke, Európában és a világon számos fesztivál, ünnep keretében ünneplik a könyvet az emberek. Budapesten is megrendezték az ünnepi könyvhetet. Cservenka Judit a Felvidék.ma-nak írt beszámolója a Trianon arcai c. könyv bemutatójáról itt is visszaköszön.
Az Irodalomban folytatódik Lőrincz Sarolta Aranka mesesorozata. Ezúttal Szeleburdi Csingi Lili és Kótyomfitty az iskolában című történetet olvashatják. A Muskátli állandó szerzője verseiben szintén Trianonra emlékezik: Június 4-én angyal állt a hídon, Trianoni reményharangok.
A Valósmesében pedig Görbe Márk mesél a Feszty Szalonról. Görbe Márk művészettörténész kutatási területe Feszty Árpád élete és művészete, Rimaszombatban azonban nem a festő alkotásairól tartott előadást, hanem a barátairól. A rimaszombati Pósa Lajos Társaság május 15-i programja a Légy lámpás! előadássorozat első évadának harmadik része volt.
Pósa bácsi tarsolyából ezúttal a Krasznahorka büszke vára című vers került újra elő, melyről lehet kevesen tudják, hogy Andrássy Gyuláné grófné írta. S a vár történetével is megismerkedhetünk Mikszáth Kálmán által.
Az Imádság rovatba Pósa Lajos: A szántóvető imádsága című vers került, hiszen ha az időjárás is engedi hamarosan elkezdődhet az aratás: „Égnek-földnek ura, / Hű gondviselője, / Őrző szemed fényét / Függeszd a mezőre!”
A Természet rovatban Egri György: Az esztendő négy gyermeke című történetével ismerkedhetünk meg, amikor is az évszakok megpróbálták egymást meglátogatni.
A Muskátli a Szózat mellékleteként ITT érhető el.
