A Presser Gábor és Sztevanovity Dusán közismert dalaival fűszerezett darab, A padlás című zenés színházi produkcióját mutatta be a Magyarock Dalszínház pénteken az elóKONCERT és a lévai Reviczky Társulás közös szervezésében.
A komáromi Magyarock Dalszínház 2002-ben alakult Vizeli Csaba kezdeményezésére. Fő feladatukként a zenés történelemtanítást tűzték ki. Repertoárjuk széles választékát épp ezért leginkább magyar szerzők olyan musicaljei és rockoperái képezik, melyek kapcsolódnak a magyar történelem valamelyik szakaszához. Ezáltal a közönség a színházi élmény mellett gyakran történelmi áttekintést is kap. Emellett természetesen vidám, játékos előadásokkal is szórakoztatják a nagyérdeműt.
A Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter által alkotott musicalt nagy érdeklődéssel és szeretettel, telt házzal várta a lévai közönség. Méltán, hiszen A padlás ősbemutatója óta töretlen sikerrel hódított meg számos magyar színházat és megannyi emberi szívet. Talán nem is található szerte a Kárpát-medencében olyan ember, akinek ne csengene fülében az ismert dallam:
’’ Fényév távolság,
csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
hogy láss csodát, egy életen át.”
A kétfelvonásos mű eseménydús története fantasztikus dallamokkal és jó humorral fűszerezve ragadja el a nézőket egy mesebeli helyre. A musical az „Ég és Föld között” rekedt négy szellem történetét meséli el, akik egy fiatal rádiós padlásán várják, hogy eljöjjön értük Révész és együtt repüljenek el oda, ahol az örökké szépek élnek.
A fiatal rádiós és a titokban belé szerelmes szomszéd lány segítségét kérik, mivel ők különös módon látják őket. „Minket csak az lát, akinek a szíve olyan romlatlan és tiszta, mint a gyerekeké.” A tervet azonban akadályozza egy házban történt bűncselekmény és a házsártos főbérlő is.
A mű sikersorozata talán az egyszerűségében rejlik.
Műfaji meghatározása félig mese, félig musical, így gyermek és felnőtt egyaránt örömét leli benne. A gyermekek leginkább a mesebeli elemekre fognak emlékezni, míg a felnőtteknek jóval többet jelent a darab. Témája, háttérüzenete kortalan, örök érvényű. Jó érzékkel mutatja be az elmúlást, és szól arról, hogy mennyire fontos az emlékezés. A fülbemászó zenének és a remek szövegkönyvnek köszönhetően teszi ezt szinte észrevétlen módon.
A szerző a Petőfi Sándor Program Lévára kihelyezett ösztöndíjasa