A kassai karácsonyi és újévi ünnepségek évente ismétlődnek, ez most épp a 25. alkalom volt. A különböző helyszíneken a rendezvénysorozat november 22-én indult. Egyfajta monoton rutin jellemzi a programot is. Kórusok, éneklőcsoportok, zenekarok szórakoztatják a közönséget a karácsonyfa tövében.
Egyik hölgyismerősöm hívta fel rá a figyelmemet, hogy érdeklődés hiányában több rendezvény elmaradt. Ő elment jó néhány beharangozott műsorra, ahol egyedül találta magát, így csalódva tért haza.
A faházikók (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Először a volt vesztőhely előtt felállítják a karácsonyfát, majd a Csermelyvölgyből beköltöznek a faházikók, ahol december 1-től kezdődően kolbászt, forralt bort, cigánypecsenyét, lángost és sok egyéb portékát lehet vásárolni. Idén valahogy kevesebben kínálták áruikat, ennek ellenére az érdeklődés a megszokott volt.
Az egykori pénzügyi igazgatóság épületén még a szocializmusban Télapó hajtott a szánjával – a városi nemzeti bizottság székelt benne akkor -, majd a rendszerváltás után Mikulássá lett. Ezt a neonkompozíciót évtizedek óta látom az épületen. Most azonban valamilyen oknál fogva nem világított egyetlen este sem.
A megdermedt szökőkút (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A szökőkút is szokványosan kék fénygömböket lövellt, két földbe szúrt fehér csillag társaságában. A neoreneszánsz Moll-ház kivilágítása is ugyanaz, mint minden este. Fejünk fölött hatalmas hópelyhek világítottak, melyekből egyet sem szeretnénk a nyakunkba kapni.
A dóm kivilágítása változott és a színház mellett egy szán világított. A régi városháza, ahol egykor Kutuzov tábornok szilveszterezett vezérkarával, a szokványos díszkivilágítást kapta. Az üzletek esténként bezártak, csak a felhalmozott áru állt bennük tanácstalanul. Volt ennek egy kicsit meghökkentő üzenete. A polcok roskadoznak a katonásan elrendezett árutól, a bolt pedig üres, hidegen veri vissza a fényeket a kövezet.
A dóm (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A hangulathoz hiányzott a hó, pedig december elején volt némi remény. De azóta sem hullott semennyi. Karácsony előtt fúvósok zenélték az ünnepi énekeket, amivel régi karácsonyok nosztalgikus hangulatát idézték föl néhány órára. Az idő kérlelhetetlenül haladt és így most a zenészek egy évre eltűnnek az utcákról.
Azért két újdonságról mégis beszámolhatok. Az egyik az óriáskerék a Fő utca alsó végében. Az utcának ezt a részét teljesen elcsúfították. Már a múlt század 30-as éveinek végén megépítették a nyolcemeletes „felhőkarcolót”, majd a szocializmus idején a Slovan szállót és szemben vele a Dargó üzletházat. Az óriáskerékről 32 m magasságból tekinthették meg az emberek a várost. A bevételt karitatív célokra fordítják.
Az óriáskerék (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A másik érdekességet a premontrei templom homlokzata nyújtotta, ahová karácsonyi üdvözletet, díszeket, karácsonyfát, meg egyebeket vetítettek. A karácsonyi és újévi jókívánságokat több nyelven is, de magyarul véletlenül sem!
Mintha azok, akik vezetik a várost vagy hangadói a különböző műsoroknak, szégyellenék a város gazdag történelmét, nyelvi, vallási sokszínűségét. Kár, önmagukat szegényítik, a fiatalok meg már nem tudják meg, milyen városban is élnek.
Jókívánságok, csak magyarul nem (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Kassa enyhén spiccesen karácsony és újév között a történelmén kívül lebegett. Január 1-én reggel már csak az üvegszilánkok emlékeztettek erre.
