Bő két hete az euróövezet kormányfői és pénzügyminiszterei megállapodtak a Görögországnak nyújtandó második segélycsomagról és az eurót védő Állandó Stabilitási Mechanizmus részleteiről.
„A pénzpiacok megnyugodtak ugyan, de csak néhány napra. Az óceánon túlról jött a következő negatív impulzus. Az Egyesült Államok technikai államcsőd közelébe került, az ottani tőzsde mellett megbolygatta ez az európai tőzsdéket és pénzpiacokat is. Szó szerint az utolsó pillanatban sikerült a közelgő káoszt megelőzni, az adósságplafonról szóló törvény módosítását elfogadtatni a szenátussal és a kongresszussal. Azonban az Egyesült Államok tetemes államadóssága és jövőbeni törlesztésének képessége kétségeket ébresztett az egyik hitelminősítőnél, valamint a pénzpiacokon. 70 év után első ízben leminősítették az Egyesült Államok hitelképességét. Ez pedig hullámokat kavar világszerte.
Komoly változások előtt áll tehát az euróövezet is. Hamarosan, akár néhány hét múlva eldőlhet, milyen irányt vesz a közös fizetőeszköz további sorsa, különösen a bajba jutott euróövezeti országok megsegítésének tükrében. Sorsdöntő dilemma lehet nemsokára Szlovákia számára, milyen stratégiát válasszon. Részt vállal Görögország és a további bajba jutott euróövezeti országok megsegítésében és ezzel az euróövezet kemény magja – Németország, Franciaország, a Benelux államok és a skandináv országok mellett –, a szűkebb elit társaság tagja marad. Vállalni kell azonban azt, hogy az Európai Központi Banknak a jövőben nemcsak a pénzügyi politikát irányító szerepe lesz, hanem a tagországok költségvetési és adózási politikájának irányítása is hatáskörébe kerülhet. Mondjuk két év múlva már kiegyenlített, deficit nélküli állami költségvetéssel kellene rendelkeznünk. Emellett nem elhanyagolható, hogy Szlovákia polgárainak döntő többsége, a Magyar Koalíció Pártja is elutasítja azt, hogy kisegítsük az állami költségvetésből a felelőtlenül gazdálkodó országokat. Viszont cserébe kemény valutánk megmaradna, jövőben a mindenkori kormányok felelőtlenül nem adósíthatnák el az országot.
Mindennek két alternatívája van. Az egyik az, hogy az euróövezet másik, laza csoportjába kerülünk. Nem segítenénk ki a bajba jutott országokat, kikerülnénk az Európai Központi Bank hatásköréből, azonban más országok mellett formálisan fizetőeszköznek mi is megtartanánk az Eurót. A pénzügyi, költségvetési és adópolitikánkat szabadon mi határoznánk meg. Sokkal nagyobb lenne tehát a kockázata a felelőtlen állami költekezésnek, az infláció meglódulásának, az eladósodásnak. A harmadik változat a korona újbóli bevezetése lenne. Érezzük, hogy az összes közül ez a legkényelmesebb, de a leghátrányosabb megoldás.
Nehéz idők elé nézünk tehát. Az elkövetkező hetekben, hónapokban felelősségteljes döntéseket kell a kormánynak és a törvényhozásnak meghoznia, amelyek több évtizedre meghatározhatják a jövőnket.
A Magyar Koalíció Pártja elvárja, hogy a felelősök a polgárok érdekeit szem előtt tartva, felelősségük teljes tudatában bölcs döntéseket hozzanak” – fogalmazott sajtóközleményében Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
