A középréteg, amely a társadalom alapját képezi, mivel tőle függ az ország fejlődése, egyre inkább elszegényedik Szlovákiában. A magukat középrétegbe soroló emberek érzik leginkább a gazdasági válság és a kormány megszorító intézkedéseinek következményeit.
Életkörülményeik ezért gyakran nem felelnek meg annak, amilyek körülmények között egy középrétegbe tartozónak élnie kellene. Az alacsony jövedelmek és a nehéz társadalmi helyzet sokakat közülük a nyomor szélére sodornak, annak ellenére, hogy a kormány eredetileg éppen a ennek a rétegnek a védelmét tűzte ki célul.
A Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézete által 2008-ban végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság több mint 57 százaléka a középrétegbe, 27 százalékuk pedig az „alacsonyabb középrétegbe” tartozónak vallotta magát. Azaz a társadalom nagyobbik részéről van szó esetükben, s a politikusok számára nem lehet mindegy, hogy melyikük élvezi ennek a széles rétegnek a szimpátiáját. „Azok a politikusok, amelyek azt mondják, hogy a középréteget védik, közkedveltek, mivel sokan vallják magukat éppen ebbe a rétegbe tartozónak” – magyarázza az SZTA szociológusa, Zuzana Kusá.
A múltban a középréteg védelmezőjeként lépett fel Iveta Radičová miniszterelnök asszony és Ivan Mikloš pénzügyminiszter is. Múlt év márciusában, akkor még ellenzékiként, Robert Fico akkori kormányát pontosan azért kritizálták, mert csődöt mondott a lakosság, elsősorban a középréteg és a gyermekes családok életminőségének javítása terén. „Éppen ezért szeretnénk elsősorban ezeknek az embereknek a számára feltételeket biztosítani a jobb életre” – nyilatkozta akkoriban Ivan Mikloš. A „középréteget képviselők” mindennapi problémáinak megoldását tűzte ki célul Radičová kormánya a kormányprogramjában is. A kormány megszorító intézkedései azonban most leginkább azokat az embereket terhelik, akiket eredetileg védeni szerettek volna.
„A középrétegnek a társadalom stabilizáló elemének kellene lennie. Ez az a réteg, amely a legtöbbet hozza az államnak, a másik oldalon viszont a leginkább sínyli meg a társadalom gazdasági és politikai változásait. Láthatóan a lakosság éppen eme csoportját sújtják az állam megtakarító intézkedései” – értékeli a helyzetet Roman Džambazovič szociológus. A középréteg szerinte egyre inkább gyengül és elveszíti társadalmi biztonságát. „Elegendő egy komolyabb esemény, például egy súlyos betegség vagy a munkahely elveszítése, és az addig középrétegbe tartotó ember elszegényedik” – figyelmeztet a szociológus, mivel a középrétegből sokan közel állnak a szegénységhez. Alacsonyak a jövedelmeik, vagy eladósodtak, így aztán nem tudják átvészelni a nehezebb életkörülményeket. Azzal, hogy a középrétegbe tartozók nagy része a legkisebb jövedelemmel rendelkezők kategóriájába tartozik, a SZTA Gazdasági Intézetének igazgatója, Milan Šikula is egyetért. Véleménye szerint nem csupán a jövedelembeli különbségek növekednek, hanem óriási a társadalomi polarizáció is. A középréteg így gyakorlatilag szétesik, ami társadalmi feszültségeket eredményez. Šikula felhívja a figyelmet arra is, hogy a kormány ezeket a problémákat egyáltalán nem is oldja. „Az intézkedései rövidlátóak, hiányzik belőlük az alapvető koncepció és a rendszeresség.”
Kusá szerint a középréteg képviselőinek gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy a műveltségüknek, foglalkozásuknak vagy társadalmi helyzetüknek megfelelő módon éljenek. Példaként a pedagógusokat, az orvosokat vagy a tudósokat említette. „A műveltség már nem jelent garanciát a jó munkahelyre vagy a jó fizetésre” – állítja Kusá. Szerinte ez összefügg azzal is, hogy a magas munkanélküliség következtében kevesebb a munkahely, de egyre nagyobb a munkahelyet keresők száma. Csökken az állami szektor szolgáltatásainak száma is, mivel az állam takarékoskodik. „Pedig éppen az állam volt az, amely segített megtartani a középréteget, nem pedig a magánszektor” – teszi hozzá Kusá.
Šikula, aki részt vett a Szlovák Társadalom Fejlődésének Stratégiája előkészítésében is, a középréteg helyzetét a globalizáció szélesebb összefüggéseiben értelmezi: „Az államok versenyeznek egymással az olcsó munkaerőt illetően, ami azt eredményezi, hogy az alkalmazottak jövedelmi helyzet csak lassan javul.” Szlovákia versenyképessége szerinte éppen az olcsó munkaerőn alapszik, mivel itt többségben van a szerelő típusú munka. Éppen ezért többet kellene befektetnünk a műveltségbe és a megújulási és fejlődési folyamatokba, hogy más módon is versenyképesek legyünk. Ez segíthetne a középrétegnek is, mint ahogyan látható volt ez például a skandináv országokban.
Ki tartozik a középrétegbe?
*a középréteg vagy középosztály meghatározása különböző, másképpen értelmezik a szociológusok és másképpen a gazdasági szakemberek
* a szociológusok szerint a középrétegbe a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek tartoznak, de általában figyelembe veszik a jövedelmüket, a szakmájukat, a munkahelyi pozíciójukat, a vagyonukat, családi és társadalmi helyzetüket is, a közgazdászok szempontjából pedig az anyagi bevételük a legfőbb feltétel.
* a nyugdíjasok általában az alacsonyabb középrétegbe tartoznak
* a közvélemény-kutatások szerint a lakosság három negyede a középrétegbe sorolja magát, mintegy egy negyede az alacsonyabb középrétegbe és csak 1-2 százalékuk tartja magát a felsőbb rétegekbe tartozónak.
Forrás: SZTA Társadalomtudományi Intézete
Felvidek.ma, Pravda nyomán dé
