Egy különleges és lélegzetelállító kiállítás járható körbe a virtuális térben. Egy egyedi fejlesztésnek köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeum 4iG Nyrt. Mensor3D üzletágának támogatásával tette közzé a Seuso-kincs – Pannónia fénye 3D virtuális kiállítást. Az ingyenes virtuális tárlaton a lézerszkennelt és nagy felbontással digitalizált tárgyak mindeddig sohasem látott közelségből, 3D-ben tekinthetők meg.
Mint a közleményükben olvasható:
„az online látogatáson úgy járható be a kiállítás területe, mintha valóban jelen lennénk a múzeumban, és emellett bemutatófilmek és szöveges információk is segítik a műkincsek, illetve az azokon szereplő ábrázolások mitológiai hátterének megismerését.”
A Seuso-kincsek leleteit nagy felbontásban digitalizálták. Ennek köszönhetően a 3D technológia által az ünnepi lakomakészlet darabjai szinte kézbe vehetők. Ezeken a 3D modelleken a virtuális tárlat látogatói megcsodálhatják a Seuso-kincs ezüstedényeinek izgalmas formavilágát és az ókori ezüstművesek részletgazdag díszítőművészetét.
Az új technológiának köszönhetően soha nem látott közelségből tekinthető meg a leletegyüttes.
A kiállítás december 13-tól ingyenesen látogatható, a múzeum lehetőséget biztosít arra is, hogy a látogatók élő tárlatvezetéssel tekintsék meg az alkotásokat, ezekre az alkalmakra előzetes regisztráció szükséges.
A fejlesztés és a digitális technológia
A kiállítás tárgyi anyaga feltárja a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseit, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját, önmagáról alkotott képét és kereszténnyé válásának folyamatát. A leletegyüttes művészi értéke mellett annak római korban képviselt értékével is foglalkozik a kiállítás: segít meghatározni egykori tulajdonosának a társadalomban elfoglalt helyét, pozicionálja a késő római nemesfém tárgyakat tartalmazó leletek sorában a Seuso-kincset, hangsúlyozva annak jelentőségét.
Digitális és online formában most először tekinthető meg felbecsülhetetlen értékű leletgyűjtemény.
„Sikerült hatékonyan közelíteni múzeumunk céljait és szemléletét a ma elérhető legkorszerűbb 3D virtuális technológia lehetőségeihez, hogy a járvány idején is széles körben, korábban sohasem látott részletességgel mutathassuk be a Seuso-kincset” – hangsúlyozta Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. „A 4iG-vel közösen egyfajta kutatás-fejlesztési projektet végeztek a munkatársaink az elmúlt hónapokban, amelyből a felek a szakmai tapasztalatszerzésen keresztül profitáltak. Az igazi nyertesek azonban a látogatók lesznek, akik a közösen végzett munka gyümölcseként soha nem látott részletességgel tekinthetik meg egy virtuális kiállítótérben a leletegyüttest” – tette hozzá a főigazgató.
Mi is a Seuso-kincs?
A Seuso-kincs a tudományos közvélemény számára is rejtve maradt a megtalálása óta eltelt évtizedekben. Mindössze néhány, műkereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező kutató és restaurátor fért hozzá. Tervezett árverezése előtti, szűkös időhatárok közé szorított restaurálása (1989 április – 1990 január) lehetővé tett első kézből végzett művészettörténeti és készítéstechnikai megfigyeléseket, valamint néhány, azokat kiegészítő, főként anyagösszetételre vonatkozó természettudományos vizsgálatot, de akkori kutatói szisztematikus és teljes körű tudományos kutatást nem végeztek a kincsen.
Eredményeiknek csak egy részét tették közzé. A lelet első felének hazaérkezése után, 2014-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnökének felkérésére a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia képviselői létrehozták a Seuso-kincs tudományos vizsgálatáért felelős bizottságot.
A Seuso Munkabizottság a kincs tudományos feldolgozására 2014 óta tartó tartó kutatási programot dolgozott ki. A kutatás sikere szempontjából alapvető a kincs jelenleg ismert 15 tárgyának teljes körű, nemzetközi színvonalú, tudományos szempontok szerinti dokumentálása (1. alprojekt), amely egyúttal az alprojektek kutatómunkájának alapjául is szolgál.
Továbbra is rendkívüli jelentőséggel bír a kincslelet magyarországi lelőhelyének azonosítását célzó kutatómunka. Ez a tárgyak felületén található lerakódások archaeometriai vizsgálatát (3. alprojekt) és a feltételezett lelőhelyen folytatott terepdiagnosztikai kutatásokat foglalja magában (3. és 4. alprojekt). Folytatódik továbbá más késő császárkori ezüstedényekkel való összehasonlító elemzésük (2. és 7. alprojekt), az ábrázolások, díszítések elemzése (6. alprojekt), korabeli történeti és társadalmi kontextusuk vizsgálata (5. alprojekt), valamint modern kori történetük feldolgozása a Seuso-archívum kialakításával (8. alprojekt). A kincs társadalmi és régészeti kontextusának feltárásához járulnak hozzá a kutatási program keretében végzett régészeti ásatások (4. alprojekt).
Az online tárlat ITT tekinthető meg.
(mnm.hu/Felvidék.ma)
