Baranyai Anna Ilona neve Felvidéken egyre ismertebbé válik. Az Alsó-Garam mente kurtaszoknyás falvait említve, Csókás Feri bácsi után az ő neve jut elsőként eszünkbe.
Csókás Feri bácsi szülőfaluja Bény és hét falu néprajzosa, népművelője, nemzeti kultúránk őrzője volt, Baranyai Anna pedig Kéménden a hagyományőrzésre kötelezte el magát több évtizeddel ezelőtt. Nem csoda, hiszen e hagyományokban igen gazdag tájba született, itt nevelkedett, s kapta meg az útravalót. Igaz őt is, mint legtöbb kortársát egykori munkahelye a kisvárosba, Párkányba szólította, ahol mint egészségügyi nővér dolgozott, de nyugdíjas évei előtt már visszatért falujába Kéméndre, s visszatért a gyökerekhez is.
Kéménd község mintegy központi falu e néprajzi tájegységben, s Pannika (mert csak így hívják őt errefelé) felelősséget érzett ezen falvak népi hagyományainak őrzésében. Ezért évente egy-egy találkozóra hívja a csoportvezetőket, részben, hogy őrizze a tüzet, részben hogy az érték, melyet őseink rájuk hagytak, el ne vesszék, és minél hűebb legyen a hagyatékhoz. Ő maga a Vasvirág Néptáncegyüttes műsorában őrzi ezt a hagyatékot, de nagyon fontosnak tartja, az egyedi és országszerte híres női népviselet szép és az eredeti szerinti viselését. Ezért ő egy-egy összejövetelen mindig szakember segítségével hívja fel a figyelmet arra, hogy népi értékeink ne kerüljenek a mai divatok kavalkádjába.
A Baranyai Anna által vezetett Vasvirág Néptáncegyüttes 2011-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Ő maga férjével együtt már a hetvenes évek (1974) óta tagja volt a kéméndi hagyományőrző csoportnak.
Vajon mi volt az oka, apropója, hogy több mint tíz évvel ezelőtt egy gyermek néptánccsoportot hozzon létre falujában, ahol már volt egy felnőtt hagyományőrző csoport? „A csoport 2001-ben alakult egy belső indíttatásra, úgy éreztem, hogy gazdag örökségünket, hagyományainkat, népdalainkat, néptáncainkat, melyeknek jó magam is nagy tisztelője vagyok, át kell adnunk gyermekeinknek, unokáinknak. Hagyományainkat nagyanyám által szerettem meg, aki élete végéig viselte a kéméndi viseletet a parasztszoknyát. Az elmúlt 10 évben 70 gyermek tanulta a csoportban az első tánclépéseket, kettőt jobbra kettőt balra” – meséli Pannika. S elárulja azt is, hogy az elmúlt évtizedben hol mindenütt szerepeltek a gyerekek és milyen repertoárral.
„Sikeres műsorainkból csak néhányat említek. „Bölcsőtől bölcsőig”, mely bemutatja a fiú gyermek életét a paraszt családban születésétől a saját gyermeke születéséig, továbbá „Dédapáink karácsonya Kéménden”, kéméndi gyermekjátékok, táncok, farsangi vigadalom, szüreti szokások, húsvétváró délutánok. Belekóstoltunk Jászság és Gömör gyermekjátékaiba és táncaiba is. Méltóan képviseltük falunkat idehaza és külföldön. Évente átlagban 20 fellépésünk volt. Sok helyütt szerepeltünk Magyarországon, és idehaza is, felléptünk Magyarországon baráti kapcsolataink révén, főleg a Jászságban több alkalommal, Törökbálinton, de népviseleti bemutatót tartottunk Sopronban, Budapesten, és természetesen itthon is rendszeres szereplői vagyunk a járási és régiós fesztiváloknak.
A 30 tagú néptáncsoportot, a Vasvirágot pályázatokból, valamint támogató adományaiból tartják fenn, de folymatosan anyagi gondokkal küzdenek. Kéménd Község Önkormányzata a futbalt kedvelő ifjúságot részesiti előnybe a hagyományőrző ifjúsággal szemben. 2011-ben a Sport Klub 6000 EUR támogatást kapott a kultúra pedig 1000 EUR, ebből a Vasvirág 300 EUR. „Szívfájdalmunk ez, s nem kis fáradtságba kerül a pénz előteremtése, s bizony gyakran előfordul, hogy saját zsebből kell megelőlegezni egy-egy utunkat, melyre meghívnak bennünket szerepelni. Mindennek ellenére büszke vagyok erre a csoportra, melyben a legkisebb 3 éves, a legnagyobb 22 éves, mert ezek a gyerekek életük során nem felejtik el majd szülőfalujuk népművészeti hagyományait, s öröm látni hetente, hogy közösségi élményt is ad nekik ez a kis csapat” – teszi hozzá Baranyai Pannika.
Igényessége meglátszik mind a viselet viselésében, mind a programok kivitelében. Mint ahogyan megtudtuk a helyi táncokat, népi gyermekjátékokat helyi gyűjtések alapján hozzák össze, de minden új koreográfiát szakember segítségével tanulnak be és gyakorolnak. „Kezdetben a zselízi Juhász házaspár, majd a baráti tánccsoport a jászapáti Hétszínvirág Néptáncegyüttes szakmai vezetője segítette munkánkat a 10 év alatt. Tisztában vagyok azzal, hogy színvonalas programot csak a rendszeres gyakorlással lehet megtartani. Hetente hétvégén tartjuk próbáinkat, és gyakran szervezünk összpontosításokat, a nyári hónapokban többnaposat is” – mondja.
A néptáncegyüttesen kívül még egyéb elfoglaltsága is van, helyi és regionális szinten is. A Limonium Gmelinii Kéméndi Kulturális és Turisztikai Polgári Társulás 2002 decemberében került bejegyeztetésre. A társulás fő céljai a kulturális, történelmi emlékek megóvása, felújítása, emlékjelek állítása. A polgári társulásuk kezdeményezésével felújításra került az első és második világháborúban elesett hősök emlékműve, valamint a 18. század elején készült Alsó kereszt. Emléktáblát állítottotak a falu szülöttének, Várkonyi Hildebrand Dezsőnek emlékére. Rendszeresen megrendezik az „Örökségünk” című honismereti és kulturális rendezvényt. S mivel a párkányi székhelyű Limes-Anavum Regionális Honismereti Társulásnak is hasonló a küldetése, 2010-től ennek a társulásnak is elvállalta az alelnöki tisztségét. Munkakedve rendíthetetlen, s mindent elkövet annak érdekében, hogy hagyományainkat minél többen megismerjék…
Dániel Erzsébet, Felvidék.ma