Sikeresen valósult meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége ötödik pedagógiai projektnapja. Ezúttal Bátkában tizenkét iskola tanulói Gömör és Felső-Nógrád híres személyiségeit mutatták be.
Gömör-Nógrádban tanulják a projektkészítést
A pedagógiai projektnap ötlete a 2000-es évek elején fogalmazódott meg Ádám Zitában, a Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ vezetőjében, amikor is az Új Pedagógiai Szemlében olvasott a Sligo-féle projektről. „Nyugat Írországban, Sligo megyében 12 iskola összefogott, és a tengerpart melletti életet, falvak-, foglalkozások történetét feltérképezték és különböző módon megjelenítették. Szerveztek egy projektnapot, s megmutatták, hogy azon a hosszú partszakaszon hogyan éltek az emberek valamikor, s hogyan élnek most. Már akkor úgy gondoltam, hogy ezt itt is meg kell csinálni” – idézte fel a kezdeteket. Ádám Zita megszólította a pedagógusokat, s leírta a projektnap ötletét. 2008-ban érkezett el az idő, amikor emlékév is volt, Hunyadi Mátyáshoz kapcsolódóan Sajógömörön meg is rendezték az első pedagógiai napot. „Úgy láttam, hogy szikra gyúlt az emberek szemében. S lassan megtanuljuk a projekt készítését, a nagy témáknak a felbontását” – nyilatkozta. Hozzátette, az iskolák, akik évről-évre bekapcsolódnak a projektnapba értik, hogy mi a projekt, értik, ennek a szabadságnak, az együttműködésnek és a tanulásnak a gondolatát. „A tanulás nem az iskolában, nem a 45 perc alatt történik, hanem minden lépésben tanulunk valamit. Ez egy nagy tanulási folyamat, tanulni az tud, aki odafigyel. Elsősorban a pedagógust kell rábeszélnünk, hogy tudja motiválni a gyereket, hogy kíváncsiságot ébresszen egy problémára, hogy minek akarnak még utána járni, mennyire lehet még a témában mélyebbre ásni. Ez a mélységelvű pedagógiával is összefügg” – magyarázza Ádám Zita, aki fontosnak tartja, hogy a diákok kimenjenek az iskola keretei közül, bekapcsolják a települést, a szülőt, elmenjenek kutatni, s a hozott anyagot valamilyen produktumban, filmben, interjúban, leporellóban, dramatikus játékban meg tudják jeleníteni.
Felfedezik a helyi értékeket
Akik most itt vannak, ők még otthon hagytak nagyon sok pedagógust és tanulót, akik a témának az altémáiba szintén bekapcsolódtak. A jelenlévő tíz egynéhány gyerek jeleníti meg azt, amit az iskola illetve az osztályok tanulói egy fél év alatt összegyűjtöttek. „Koncentrikusan bővülő körök formájában ismerték meg a környezetük világát a tanulók. A közoktatásunk nagyon rossz irányból közelíti meg mindezt, mert egy egyetemes dolgot akar mondani a gyereknek, ami nagyon távol van tőle, s mindazt az egyetemes dolgot helyben fel tudja fedezni, s ebből a helyből tud általánosítani, de az általánosból nagyon nehezen tudom visszavezetni a gyereket” – emeli ki a projekttel való foglalkozás lényegét.
Azon kérdésünkre, hogy milyen további jelentősége van a helyi értékek felfedezésének és megismerésének, így válaszolt: Végtelenül fontos számomra az identitás. Úgy gondolom, hogy jó magyar úgy vagyok, hogy nem beszélünk róla, hanem rábírom a gyerekeket, hogy tevékenységgel fedezzük fel az értékeinket, őrizzük meg és adjuk tovább” – nyilatkozta Ádám Zita.
Bemutatják a kutatásuk eredményét
Tavaly Füleken mutatták be a Hely ahol élünk című könyvet. 2012-ben a Bátkai Alapiskolában 12 iskola diákjainak projektjeivel ismerkedhettek meg a résztvevők június 8-án, szintén helyi értékekre, személyiségekre alapozva. A projektnapot Sebők Csilla bátkai iskolaigazgató és Ádám Zita, a pedagógiai projekt irányítója nyitották meg.
A délelőtti részben hat iskola mutatkozott be. A műsort Gyurán Ágnes készítette elő, s Ifj. Gyurán Ágnes konferálta. A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium diákjai Fábry János életét és munkásságát kutatták, melyet s egy dramatizációval színesített előadásban mutattak be. A tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola tanulói Kissling János, nyugalmazott pedagógus által kiültetett platánfák nyomába eredtek, s mint megtudtuk az ég felé törő fák ékes hírmondói annak, hogy az álmok valósággá érnek, ha van elég akarat és kitartás az emberben. Az almágyi alapiskola projektje matematika szakos tanáról, Kovács Árpád dobfeneki citerakészítőről szólt, aki szakkört és citerazenekart alapított, s a gyerekek citeratudásukat is bemutatták. Czinka Panna személyisége két iskolát is megfogott, feldolgozták a legendás cigányprímás életét a rimaszécsi Speciális Alapiskola és a sajógömöri alapiskola tanulói. A rimaszécsiek egy elképzelt jelenetet mutattak be Czinka Panna ifjúságáról. A sajógömöriek két jelentet adtak elő, melyekhez Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig című regénye és Lisznyai Kálmán: Tyutyu és Czinka Panna elbeszélő költeménye szolgált alapul. A dernői alapiskolások projektjének címe Az Andrássy grófok, a dernői bányász és a permonyíkok, avagy hol lakik a vaskabóca.
Az ebédidő alatt a gyerekek megtekinthették a bátkai Boholy János feltaláló gömbsakkját, gömbmalomját és térsakkját, s ki is próbálhatták. Beülhettek a csigacsinálóba, ahol az egykori eszközökkel, a radnóti Koleszár Jolán segítségével tekerhették a tésztát. S az udvaron játszattak, ismerkedhettek s kipróbálhatták a gólyalábazást is. A szervezők a szépen felújított iskolában a frissítőről is gondoskodtak.
A projektek délutáni műsorában szintén hat iskola produktumával ismerkedhettek meg. A füleki Mocsáry Lajos Alapiskola tanulói és tanárai az iskola névadója tiszteletére készítették el óriás méretű képregényüket, a Mocsáry kódexet. A losonci alapiskola tanulói kutatásaik nyomán Kármán József életútját mutatták be, s részletet adtak elő a Fanni hagyományai című műből. A rimaszécsi alapiskola projektje az Utazás a múltba Széchy Máriával címet viselte, melyben ismertették Széchy Mária életútját, Rimaszécshez és az egyes felvidéki városokhoz aló kötődését. A gesztetei alapiskola tanulói projektjükben a Vécsey családon keresztül mutatták be a főurak mindennapi életét, s a család gesztetei kötődését. A feledi Szombathy Viktor Alapiskola névadója 110. születésnapja alkalmából készített produktumot, az első részben irodalmi színpad keretében emlékeztek, a második részben képek segítségével beszámoltak a Szombathy Viktor napokról és a szinyeci tanulmányi kirándulásról. A bátkai alapiskola alsó tagozatosai Pósa Lajos költővel foglalkoztak, megjelentették Az Én Újságom iskolai lapot is, melyet a résztvevők megkaptak ajándékba amellé a Balog patakból kihalászott kő mellé, melyre rovásírással üzeneteket véstek.
A projektnap végeztével mindenki könyvajándékban, emléklapban részesült. Mács József bátkai születésű ma már Pozsonyban élő író tartott zárszót. Ádám Zita, a pedagógiai projekt irányítója az idei nagysikerű projektnap után örömmel hirdette meg a 2013-as év témáját, mely a foglalkozások köré csoportosulna, hogy megtudják őseink milyen foglalkozást űztek, milyen eszközök maradtak ránk, milyen hagyományok élnek még. Van mihez nyúlni, Gömör-Nógrád pedig egy kimeríthetetlen terület művelődéstörténet szempontjából is.
Előreláthatóan 2013 júniusában Losoncon kerül sor a jövő évi pedagógiai projektnapra.
Képriportunk a Képgalériánkban tekinthető meg.
Homoly E, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”34240″}
