A budapesti Parlamentben tartották a a Magyar Állandó Értekezlet XI. ülését. A tanácskozás Orbán Viktor miniszterelnök nyitó előadása után kezdődött, és este a Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A tanácskozáson a Diaszpóra Tanács elnöksége mellett a 11 Kárpát-medencei szervezet között részt vett a Magyar Közösség Pártja is. (Frissítve + Képek)
A MÁÉRT plenáris ülésének levezető elnöke Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár. Reggel kilenc órakor Orbán Viktor miniszterelnök tartotta meg beszédét. Majd a MÁÉRT tagszervezetek képviselőinek hozzászólásai következtek 10-10 percben, s elhangzottak a magyarországi parlamenti pártok hozzászólásai is. Az ebédet követően, ahol Németh Zsolt parlamenti államtitkár köszöntötte a MÁÉRT résztvevőit, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tájékoztatója hangzott el az aktuális nemzetpolitikai kérdésekről. Majd Fazekas Sándor miniszter a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényről tartott előadást, Gulyás Gergely képviselő a határon túli magyarok választójogáról szólt.
Délután a MÁÉRT szakbizottságok elnökeinek a beszámolói hangzottak el. Németh Zsolt parlamenti államtitkár a MÁÉRT Külügyi és Jogi Szakbizottság-, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a MÁÉRT Oktatási és Kulturális Szakbizottság-, Szatmáry Kristóf NGM államtitkár, a MÁÉRT Gazdasági és Önkormányzati Szakbizottság-, Répás Zsuzsanna KIM helyettes államtitkár a MÁÉRT Szórvány Szakbizottság munkájáról tartotta meg a beszámolóját.
Ezt követően a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán a 2013-as év kiemelt nemzetpolitikai programjáról beszélt. A hozzászólások és a vita után elfogadták a MÁÉRT XI. ülés zárónyilatkozatát, A Máért XI. ülésén elfogadott dokumentumot az MSZP és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselője nem írta alá. Az ülést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes zárta, majd sajtótájékoztatót tartottak. Este a MÁÉRT résztvevői tiszteletére Áder János, Magyarország Köztársasági Elnöke adott fogadást a Sándor Palotában.
Orbán Viktor felszólalása
IMF-megállapodással könnyebb, de anélkül is megy a finanszírozás 2013-ban – A miniszterelnök szerint Magyarország ahogyan idén is képes volt arra, hogy IMF-megállapodás nélkül működtesse a gazdaság finanszírozását, úgy 2013-ban is képes lesz rá. A megállapodással persze könnyebb a finanszírozás, de anélkül is lehetséges – közölte Orbán Viktor kedden a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XI. plenáris ülésén, Budapesten.
Megoldatlan problémák terhelik Szlovákia és Magyarország kapcsolatát – Orbán Viktor kedden a budapesti Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a magyar fél az év végéig az összes olyan ügyet szeretné megvitatni, amelyben eredmény érhető el, 2013-ban pedig a nehezebb, kisebbség- és nemzetiségközpontú kérdésekről is megkezdődhetnek a tárgyalások. Utóbbi metódusa megvan – folytatta a kormányfő, hangsúlyozva: a szlovák-magyar vegyes bizottság jól működik, és ha ez a továbbiakban is így folytatódik, akkor ez megkönnyíti a kormányzati kapcsolatokban a felvetődő kérdések kezelését. Kedvezőnek ítélte, hogy Szlovákiának olyan vezetése van, amelyik szereti az egyenes beszédet. Magyarországnak is ilyen kormánya van – mondta, hozzátéve: ugyanakkor egyik fél sem kívánja elfedni azt a tényt, hogy megoldatlan problémák terhelik a két állam kapcsolatát. A kormányfő – aki kitért a komáromi híd megépítéséről a közelmúltban született megállapodásra, és a 29 új határátkelőhely megnyitására – azt mondta: ebben az évben szlovák-magyar sikerektől lesz hangos a két ország kapcsolatrendszere, ami azonban nem jelenti azt, hogy a következő évben a nehéz ügyek elővételével ez a hangulat továbbra is fenn tud maradni.
Esetleges romániai nacionalista fordulat – A kormányfő azt mondta: a magyar kormány jó okkal aggódik a romániai fejlemények miatt, évek óta nem fordult elő ugyanis olyan politikai hangütés a román belpolitikában, mint amilyet mostanában hallani. Szerbiáról szólva kiemelte: minden feltétel adott, hogy jó kapcsolatokat építsenek ki, és külön köszönetet mondott Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjének az elmúlt évekbeli munkájáért. Jelezte, hogy a szerb miniszterelnök hamarosan Magyarországra látogat, és mód lesz a találkozóra. Orbán Viktor úgy látta, folytatódhat az a politika, aminek eredményeként a Magyar Nemzeti Tanács intézményrendszere sikeresen kezdte meg kiépülését. A legnagyobb magyar regionális nemzetközi cégnek számító Mol továbbra is méltatlan elbánásban részesül Horvátországban – folytatta, hozzátéve: bár igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne mérgezze meg a kétoldalú kapcsolatokat, naivság lenne azt gondolni, egy ilyen csúf gazdasági vita nincs hatással a politikai kapcsolatokra is. Ukrajna kapcsán Orbán Viktor rámutatott: megpróbáltak olyan lépéseket tenni, amelyekkel bizalmi alapon erősítik a kétoldalú kapcsolatokat, de az ukrán-magyar kapcsolatok ma nem jobbak, mint egy évvel ezelőtt voltak. Nem voltak rosszak, most sem azok, de nem is jobbak – fogalmazott.
Programközpontú fejlesztési javaslatok – Kitért arra, hogy épül a szlovák-magyar gázvezeték, és Magyarország az eddig kizárólag orosz forrásból származó gáz mellett immáron nyugat-európai, vagy északi forrásból származó energiához juthat. Ukrajna azon törekvéseit szimpátiával figyelik – tette hozzá -, hogy az ukrán-magyar energiaszállítás útvonalát tegyék kétirányúvá. Könnyen előfordulhat, hogy Kárpátalja energiaellátásában Magyarországnak is szerepe lesz krízishelyzetekben – jelezte. Orbán Viktor beszélt a közeljövőben esedékes szlovéniai látogatásáról, és kitért az ottani bankrendszer nehéz helyzetére is. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország nem kívánja feladni azt az államhatárain túlterjeszkedő felelősséget, amit az új alkotmány egyértelműen megfogalmaz. Még ilyen gazdasági helyzetben, ilyen európai helyzetben is, Magyarország teljesíteni fogja alkotmányos kötelezettségét, azaz támogatni fogja a határon túli magyar közösségeket, részben azért, hogy sikeresebbek lehessenek, részben azért, hogy anyaországhoz kötődő kapcsolataik erősebbek lehessenek – rögzítette a kormányfő.
MSZP-s javaslatok a zárónyilatkozathoz és sajtótájékoztató
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a tanácskozás szünetében újságírók előtt elmondta: nagyon sok határon túli vezető jelezte, hogy a megosztottság kárt okoz a nemzetnek. Ezért szeretnék, ha a nyilatkozat deklarálná, hogy a nemzetpolitika pártoktól független ügy, és nem helyes az a politika, amelyik exportálja a magyarországi belpolitikai megosztottságot, és amelyik diszkriminálni akar egyik vagy másik határon túli magyar szervezet között.
Az MSZP szerint a magyar kormánynak minden olyan határon túli szervezetet partnerként kell elfogadnia, amelyet ott helyben a magyar közösség szavazataival vagy más formában legitimál. Mesterházy Attila kérdésre válaszolva azt mondta: a keddi tanácskozásra meg kellett volna hívni a szlovákiai Híd-Most pártot is. Mint kifejtette, a szervezet szerepe a helyi magyarság képviseletében megkerülhetetlen. Úgy látta: ez nem szól másról, mint hogy politikai okokból diszkriminálják a Híd-Most tömörülést.
Fontosnak nevezte továbbá, hogy partnerség illetve párbeszéd legyen a különböző szervezetek között, nem lehet ebből senkit sem kirekeszteni. Ezért deklarálnák a nyilatkozatban, hogy a párbeszéd partnerek között jön létre, nem diktátumok által.
Nem Budapestről kell meghatározni, hogy mit tegyen egyik vagy másik határon túli magyar szervezet vagy közösség – fogalmazott, hozzátéve: a magyar kormány nem válogathat ezek között, azaz a tömörülések szuverenitásába, belső erőviszonyaiba nem kíván beleszólni. Abban kell támogatni a határon túli közösségeket, hogy szülőföldjükön méltóképpen tudjanak boldogulni – rögzítette.
Kitért a szomszédságpolitikával kapcsolatban a környező országokkal való párbeszédre, együttműködésre is a határon túli szervezetek véleményének figyelembe vételével.
Javasolják még, hogy a támogatások jelentős részét a határon túli magyar közösségek bevonásával osszák szét. Mint kifejtette: jelenleg a források 95 százalékáról hárman döntenek, és 5 százalékról írnak ki pályázatot. Mesterházy Attila indítványa szerint meg kellene fordítani ezt az arányt. Mint közölte: ezzel az átláthatóságot lehetne elősegíteni.
Az MSZP elnöke jelezte, ha javaslataik nem kerülnek be a zárónyilatkozatba, akkor nem tudják aláírni azt.
Mint elmondta: további javaslatként fogalmazták meg, hogy népesedésügyi kerekasztalba hívják meg a határon túli szervezetek képviselőit is, hogy a nálunk felmerülő szakmapolitikai megoldásokat tudják hasznosítani.
Indítványozzák azt is, a Magyar Diaszpóra Tanács következő ülésére hívják meg a parlamenti pártokat is, így az ellenzéknek is lehetősége lenne álláspontja kifejtésére.
A Nemzetpolitikai államtitkárság cáfolt: nem a határon túliak nélkül döntenek a források szétosztásáról
Nem helytálló az MSZP javaslata a határon túli források elosztására, ugyanis nem igaz, hogy a kormány a határon túliak bevonása nélkül döntene ezek elosztásáról – reagált a nemzetpolitikai államtitkárság a szocialista pártelnök Magyar Állandó Értekezlet szünetében tartott keddi sajtótájékoztatójára. Az államtitkárság közlése szerint több tárgyi tévedést is tartalmaznak Mesterházy Attila kijelentései. Jelezték: az MSZP javaslatai közül a határon túli források elosztására tett javaslata egyáltalán nem helytálló, ugyanis nem igaz, hogy a kormány a határon túliak bevonása nélkül döntene a források elosztásáról. Felidézték, hogy a tavalyi Máért zárónyilatkozatban közösen – az MSZP által is – elfogadott elvek alapján, közösen kidolgozott kritériumrendszer szerint határozták meg a nemzeti jelentőségű intézményeket és programokat, amelyekre a határon túli szervezetek tettek javaslatot. A korábbi támogatási rendszer pályázati úton nyújtott támogatást, azonban ez a nagyobb intézmények – mint például egyetemek, kulturális intézmények, oktatási programok – kiszámítható finanszírozására nem volt alkalmas – szögezték le. Kiemelték: ezt a gyakorlatot változtatták meg tavaly, amellyel az MSZP is egyetértett. Arra is felhívták az MSZP elnök figyelmét, hogy idéntől kétszer annyi intézmény számára tették lehetővé a biztos finanszírozást a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körének kibővítésével, mint az előző, szocialista kormányzat idején.
Zárónyilatkozat: támogatás a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogának
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) zárónyilatkozatának aláírói támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával. A Máért XI. ülésén elfogadott dokumentumot az MSZP és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviselője nem írta alá. A dokumentumban kitérnek arra is, hogy 2013-ban a kiemelt programként az oktatási intézményrendszer következő színterére, az alapfokú iskolákra, az óvoda-iskolai átmenetre, és az iskolai beiratkozásokra koncentrálnak. Az aláírók példaértékű sikerként értékelték a külhoni magyar óvodák éve programot. Felkérik továbbá a Máért-tagszervezeteket, hogy aktualizálják a nemzeti jelentőségű intézmények és programok körét, ugyanakkor természetesnek tartják, hogy a határon túli támogatások jelentős részét a külhoni közösségek javaslatai alapján osszák szét.
A résztvevők üdvözölték a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és Intézet felállását is.
A felek továbbra is nemzetstratégiai célnak tekintik és támogatják a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómia-törekvéseit, mint egyetlen valós közjogi megoldást a külhoni magyar közösségek és a többségi államok közötti viszony hosszú távú rendezésére.
Üdvözlik azt a rendeletmódosítást, amely egy régi méltánytalanságot orvosol, és a jövőben lehetővé teszi a külhoni diákok államnyelvi érettségijének magyarországi nyelvvizsga-bizonyítványként való elismerését, és beszámítását az itteni felvételi eljárásba, akkor is, ha magyar nyelvű középiskolában tanultak.
Bátorítják az unió tagállamaiban élő magyarokat, más uniós állampolgárokat, és civil szervezeteket, hogy támogassák az Európai Polgári Kezdeményezés jogintézményének keretében történő aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a nemzeti közösségek és kisebbségek jogainak bővítése az Európai Bizottság napirendjére kerüljön.
A dokumentum szerint egyetértenek: Magyarország számára egyformán fontos minden magyar, és hangot adtak azon meggyőződésüknek, hogy a magyar-magyar kapcsolatokban, és a szomszédságpolitikában károkat okoz a magyar belpolitika megosztottságának exportálása.
Rögzítették, hogy támogatják a külhoni magyar szervezetek szuverenitását, és döntéseinek önállóságát, öngondoskodás iránti képességének megerősítését.
Kiemelt fontosságúnak tartják a magyar-magyar kapcsolatokban a partnerséget, és a párbeszédet.
Az aláírók tiltakozásukat fejezték ki a református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása kapcsán, ami ellentmond a nemzetközi jogi elveknek, és szolidaritást vállalnak a politikai nyomásra, igazságtalanul, első fokon három év börtönre ítélt Markó Attila államtitkárral és Marosán Tamás egyházügyi jogásszal, az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjaival.
Nemzetpolitikai szempontból kiemelkedően fontosnak tartják a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációját és a fejlesztésről szóló megállapodást.
Reményüket fejezték ki továbbá, hogy Ukrajnában megtörténnek a szükséges gyakorlati lépések az új nyelvtörvény végrehajtásához. Sajnálatosnak tartják ugyanakkor, hogy az ukrajnai parlamenti választókerületek kialakításánál nem vették figyelembe a kárpátaljai magyarság történelmi helyzetét. Az európai gyakorlattól idegennek ítélik azokat az ukrajnai törekvéseket, amelyek a büntetőjog körébe vonnák a kettős állampolgárság kérdését.
Aggodalmukat fejezték ki a szerb Alkotmánybíróság döntése miatt, amely a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreit taglaló törvény 22 rendelkezését alkotmányellenesnek minősítette.
Előremutatónak tartották, hogy a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Magyar Közösség Pártja, és a Híd-Most aláírta A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentumot. Megállapodtak abban, hogy minden törvényes eszközzel támogatni fogják a révkomáromi Selye János Egyetem jelenlegi egyetemi rangjának megőrzését.
Üdvözölték azt is, hogy Horvátországban tiszteletben tartják a kisebbségek, köztük a magyar nemzeti közösség szerzett jogait, és elégedettségüket fejezték ki, hogy az év elején hivatalba lépő szlovén kormány is vállalta az általános nemzetiségi törvény elfogadását.
MTI nyomán Felvidék.ma
{phocagallery view=category|categoryid=635|limitstart=0|limitcount=0|type=1}
{iarelatednews articleid=”35932,35897,34757,35966,35972,36002″}
