A nagycétényi alapiskola 9. osztályos tanulóinak beszámolóját tesszük közzé az alsóbodoki útjukról, az aradi vértanúk és az 1956-os hősök tiszteletére rendezett megemlékezéseikről.
Október 11-én Alsóbodokra utazott a 9. osztály. Utunknak kettős célja volt. Megtekinteni a mártírhalált halt Esterházy János gróf nemrég elkészült emlékhelyét, valamint megismerni az Alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola kínálta továbbtanulási lehetőségeket.
Hajtman Béla tanár úr, a szakközépiskola igazgatója fogadott bennünket, majd kísért el az emlékhelyhez. Előadásából megismertük Esterházy János életpályáját, aki Nyitraújlakon született és politikusként, parlamenti képviselőként az itt élő magyarság érdekeit szolgálta. Megtudtuk, hogy 1942-ben egyedül ő nem szavazta meg a deportálást elrendelő zsidótörvényt. Bátor kiállását követően megfosztották mandátumától. 1945-ben letartóztatták, meghurcolták, szibériai munkatáborokban súlyosan megbetegedett. Hazug vádak alapján távollétében kötél általi halálra ítélték, majd az ítéletet kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Kommunista börtönökben szenvedett, kínozták, vallatták. Fennmaradt üzeneteiből, leveleiből s a mírovi börtönből családjának visszaszolgáltatott imakönyvéből egy mélyen vallásos, másokért önmagát feláldozni képes ember képe bontakozott ki számunkra.
Megrendítő volt hallani a mérhetetlen sok szenvedést, majd látni a Hűség keresztútja egyes stációit. A keresztutat fából faragott 14 emlékoszlop alkotja, melyek Esterházy János ártatlanul elszenvedett börtönbüntetésének részleteit ábrázolják. Minden emlékoszlopnál megálltunk, s megrendülésünk csak fokozódott.
Megtudtuk, hogy nyáron egy alkotótábor keretén belül hazai és külföldi fafaragók készítették el az emlékoszlopokat. Külön örömünkre szolgált, hogy az egyik stáció faragójaként falubeli ismerősünk, Pócsik Antal bácsi nevét olvashattuk.
Miután végigjártuk az emlékhelyet, iskolánk nevében elhelyeztük koszorúnkat Eszterházy János emlékoszlopánál és elénekeltük a himnuszt. Még készült néhány fotó, s a bennünk kavargó érzések hatása alatt megilletődve indultunk el a szakközépiskola felé.
Az iskolalátogatás jól sikerült. Ismerős arcok, iskolánk volt diákjai köszöntöttek, akik bemutatták az iskolát, megismertettek a választható szakokkal, az iskola életével, a kollégiummal, sőt még egy tanítási órán is részt vehettünk.
Hazafelé menet vegyes érzelmek kavarogtak bennünk. Élveztük a kirándulást, tetszett az iskola, jó volt találkozni régi barátainkkal, de a keretszút emlékoszlopainak a látványa és Esterházy János ártatlanul elviselt szenvedéseinek a története felkavart bennünket.
Ápoljuk emlékét, merítsünk emberi nagyságából, keresztényi alázatából! Példája segítse a népek közötti megbékélést.
2012. október 8-án, hétfőn, iskolánkban is megemlékeztünk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc befejezésének tragikus eseményéről, az aradi vértanúk halálának 163. évfordulójáról. Iskolánk hat végzős diákja verses előadás keretében emlékezett meg a 13 kivégzett honvédtisztről. Az előadás segítségével felelevenítették az iskola tanárai és diákjai számára a szabadságharc eseményeit, az azt követő megtorlásokat. A szereplők felidézték a vértanúk utolsó szavait majd gyertyát gyújtottak a mártírok tiszteletére.
Október 23-án rövid megemlékezést tartottunk iskolánkban az 1956-os budapesti forradalom 56. évfordulója alkalmából. A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye a diákok békés tüntetésével kezdődött és fegyveres felkeléssé nőtt. A hetedik és nyolcadik évfolyam hét tanulója verses, zenés összeállítással emlékezett meg az 56 évvel ezelőtt történt szomorú eseményről. A diákok a műsor segítségével elevenítették fel társaik számára a fél évszázaddal ezelőtti történéseket.
Felvidék.ma
