Dániel Erzsébet, a közelmúltban Csemadok Életmű Díjjal kitüntetett népművelő, a felvidéki magyar közélet és a párkányi régió kulturális rendezvényeinek elkötelezett szervezője volt a háziasszonya a Lélektől lélekig címet viselő találkozónak.
A már hagyományossá vált rendezvény több mint tíz éve szólítja meg azokat a szűkebb hazájukat szerető személyeket, akik lehetőségeikhez mérten sokat tesznek a magyar közösségek megmaradásáért, teljesítve vállalt küldetésüket.
Erzsébet, ezúttal olyan személyeket hívott meg és látott vendégül, akiknek kötődésük van Nánához, a Felvidék legdélebbi részén fekvő ősi kisközséghez.
Az ünnepség kezdetén a nánai közösség nevében Pohori Tamás gratulált a rangos kitüntetéshez és mondott köszönetet Dániel Erzsébetnek.
A nánai közösség nevében Pohori Tamás gratulál Dániel Erzsébetnek Fotó: Berényi Kornélia
„Venni és adni tudni: ez a két emberi gesztus adja az élet ritmusát. Csak az igazán ember, aki ezt a két művészetet a legmagasabb fokaiban érti és élni tudja” – Karácsony Sándor ezen gondolataival üdvözölte Dániel Erzsébet a szépszámú közönség soraiba érkezett vendégeit, miután elhangzott Tóth Árpád Lélektől lélekig című költeménye, mely gerincét képezi a programsorozatnak.
Erzsébet asszony tovább fűzve a filozófus, író és tanár, „az önmagát kereső ifjúságnak szánt gondolatait idézte: „hogyan találhatnék rá saját pályámra, a nekem való legalkalmasabbra, amelyben eredményt, örömöt is lelhetek, általa másokat is szolgálhatok?”
Pohori Tamás Fotó: Berényi Kornélia
A meghívott beszélgetőtársak közül Pohori Tamás mutatkozott be elsőként és mondta el élete történetét a nánai magyar alapiskolától kezdődően az építészi tanulmányain át, a ma Kőhídgyarmaton megépített saját vállalkozása és a Szent István Központ megvalósításáig, melyeknek működtetésével nyolcvan embert foglalkoztat. Tamás szerint a család és a helyi közösség a megtartó erő, amelynek megerősítéséért szívesen dolgozik. Így, a munkája a hobbija, melyben fontos helyen van a „jó szó” és a „jó kapcsolatteremtés” fogalma és annak megvalósítása.
Bottyán Szilvia mesél az életéről Fotó: Berényi Kornélia
Bottyánné Dudok Szilvia szintén Nánán nőtt fel, és elmondása szerint hosszú út vezetett élete mai arculatához. Álmainak megvalósulását érte el, amikor felnőttként elvégzett tanulmányai után a párkányi kereskedelmi szakközépiskola mesterpedagógusa lett és az oktatás mellett nemzetközi versenyeken vehet részt, szerezhet nemcsak élményt, de sok tapasztalatot, tudást, és olykor díjakkal tér haza diákjaival. Így gazdagítja régiója, iskolája, szülőfaluja és jelenlegi lakóhelye Szőgyén hírnevét, ahol családjával él. Szilvia életében a család után az oktatás foglalja el a főhelyet, szem előtt tartva azt az elvet, hogy „egy jó oktató példájával oktatja diákjait”. Fontos számára az elfogadás, a megértés és a szeretet, így lesz igazi közösség a családban és az iskolában egyaránt – vallja.
„A dal, az ének, a ritmus az ember lényege, legbelsőbb élete, első megnyilatkozása. Előbb volt dal, ének, ritmus, s csak később szavakra tördelt beszéd. A dal, az ének az emberben sírássá és kacagássá, fájássá és gyönyörűséggé csorduló világ közvetlen folytatása” – idézte Dániel Erzsébet a Szabó Dezső által megfogalmazott gondolatot, mellyel a tíz éve Nánán élő, a régióban jól ismert „Dallamvilág” kettősét Schürger Zsuzsannát és Mikony Pétert köszöntötte.
Schürger Zsuzsanna és Mikony Péter, akik dalban is elmondták érzéseiket Fotó: Berényi Kornélia
A zenészpár a régióban, és a Duna túlpartján az anyaországban is nagy sikerrel szerepel. Prágában, Kassán a magyar nyelvű közösségekben, és a Felvidék magyarlakta területein a sanzonok, a hagyományos slágerek és melódiák kedvelőit örvendeztetik meg zenéjükkel.
Zsuzsa és Péter vallomásából kiderült miként határozta meg életüket gyermekkoruktól kezdődően a zene és a hangszerek iránti szerelem, mely végül személyes kapcsolatukat is megerősítette. A szavak mellett dalban is vallomást tettek és csodás farsangi hangulatot teremtettek a délután folyamán. „Bár a zene boldoggá tesz, a boldogságot mégis magunkban kell megtalálni” – mondta el Zsuzsa.
Nyitrai Angelika Fotó: Berényi Kornélia
„Ha azt mondom Manofaktúra, mindenki tudja, hogy Nyitrainé Csesznak Angelikáról van szó, aki ugyancsak nánai születésű, itt járt magyar alapiskolába. Őt kezdetben a párkányi gyógyszertárban ismertük meg. Már akkor is a segítőkész, halk szavú, kedves gyógyszer- asszisztenst kerestük, amikor szükség volt tanácsra, útmutatásra. Ma már maga termeszti és dolgozza fel a gyógynövényeket. Kis boltjában egyre több látogatóval találkozunk, akik nemcsak vásárolni mennek Angelikához, de tanácsot is kérnek az egészség eléréséhez. Végtelen türelme, hozzáértése, segítőkészsége felülmúlja az üzleti érdekeket” – mutatta be Erzsébet a következő vendégét.
Nyitrai Angelika beszélt gyermekkoráról, tanulmányairól, a gyógyszertárban végzett munkájáról, és azokról az önfejlesztő módszerekről, melyeket elsajátított annak érdekében, hogy segíteni tudjon a rászorultakon. Végül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kihelyezett szakán szerzett diplomát és megalapította a Manofaktúra Angelika nevű családi vállalkozást. Életében a család, a hit és a bizalom a megtartó erő, mellyel munkáját végzi. Közel negyvenféle gyógynövényt termesztenek és dolgoznak fel, melyekből krémek, szirupok, teák és más termékek készülnek. „Szerencsésnek érzem magam, mert a munkám a hobbim. Szívesen segítek gyógyulni és megtalálni a betegség okát, mely személyes beszélgetés és bizalom nélkül nem valósulhat meg. A családommal közösen vállalom fel a Manofaktúra működtetését. Fontos, hogy élje mindenki a sorsát, ne csak az életét, merjünk nagyot álmodni és érte küzdeni” – mondta el befejező üzenetként Angelika.
Pál Erik Fotó: Berényi Kornélia
Végezetül a tíz éve Nánán élő Pál Erik mutatkozott be, az a fiatelember, aki mozdonyvezetőként dolgozik, férj és családapa és az egyházközség aktív tagja. Jelenleg az Esztergomi Hittudományi Főiskola hallgatója, mellyel régen kitűzött célja valósult meg. Bízik abban, hogy tanulmányai végeztével katekéta lelkipásztori szakirányban teológiai diplomát szerez és ezt követően segíti az Egyház munkáját.
Erik gyermekkori emlékei közül felidézte a szülők és nagyszülők példáját, melyet a vallás terén tőlük kapott. A hitet kegyelmi ajándéknak tartja. Már kiskorában érezte a templomban történt események különlegességét. Ma is szereti a csöndet, „hallgatja a csöndet”, és hiszi, hogy az elcsendesülésben érkeznek meg a fontos üzenetek és születnek meg a fontos elhatározások. Mindig is foglalkoztatta őt a hit kérdése, és annak végtelen elemzése.
Vidám farsangi hangulat a nánai kultúrházban Fotó: Berényi Kornélia
Erik vallja, hogy minden embernek először önmagát kell felfedezni, megismerni, hogy elérje igazi küldetését. Ezt a Delphoi jósda feliratának tolmácsolásával mondta el a hallgatóságnak: „Ismerd meg magadat. Semmit sem túlságosan. Légy ura lelkednek. Kerüld az igazságtalanságot. Igazul tanúskodj. Keresd a hírt. Dicsérd az erényt. Cselekedj igazságosan. Szeresd barátaidat. Védekezz ellenségeid ellen. Gyűlöld a gőgöt. Beszélj tisztességesen. Könyörülj a segélykérőkön. Valósítsd meg célodat. Légy ura asszonyodnak. Senkit ne nézz le. Tiszteld a felsőbbséget. Hajolj meg az istenség előtt. Ne büszkélkedj erőddel. Gazdagodj igazságos úton.”
A mai kiszámíthatatlan világban fontosnak tartja az elfogadást és a szeretetet. „Istennek terve velünk, ami mindig jobb, mint mi azt gondolnánk” – szólt a zárógondolata.
Dániel Erzsébet és beszélgetőpartnerei Fotó: Berényi Kornélia
Dániel Erzsébet vendégei különböző életutakat jártak be, különböző helyeken teljesítik küldetésüket, vállalt feladataikat. Ami közös bennük, az nem más, mint az emberszeretet és tisztelet, az alázat és a tiszta szándék, mely nemcsak sikerhez, de boldog megelégedéshez vezeti mindazokat, akik ezen az úton járnak.
A nánai kultúrházban, terített asztalokon szolgálták fel a Csemadok vezetősége tagjai a farsangi finomságokat, a gyógyteát, a helyi bortermelők kóstolóit. Vidám, zenés hangulatban folyt az estébe nyúló eszmecsere, beszélgetés, melyen jelen volt Fóthy Zoltán esperes és Molnár Dezső polgármester is.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
