Az Ukrajnában zajló háború miatt nehéz a helyzet Szlovákiában és a régió más országaiban is, de Szlovákiában valószínűleg senki sem akarja, hogy Oroszország vagy a Moszkva által Ukrajnában beiktatott rezsim legyen a szomszédja – mondta Miroslav Wlachovský külügyminiszter a Globsec 2023 Bratislava Forum konferencián a Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel és Kersti Kaljulaiddal, Észtország volt államfőjével folytatott megbeszélésen.
Wlachovský nagyra értékelte azokat a döntéseket, amelyeket a szlovák kormány meghozott Szlovákia és az egész régió érdekében, annak ellenére is, hogy ezekkel nem mindenki ért egyet.
Megismételte azt is, hogy
a békéhez vezető legegyszerűbb út az, ha Oroszország kivonja hadseregét Ukrajnából.
A szlovák külügyminiszter elmondta, a békére irányuló kezdeményezések közül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervét támogatja. Hozzátette, igazságos békére van szükség, olyanra, amely megbünteti az agresszort és segíti a megtámadottat.
A lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott, Oroszország már a 15. század óta imperialista állam, ahol az a szabály, hogy ha egy vezető azt akarja, hogy tiszteljék, akkor terjeszkednie kell. Ha a birodalom kisebb lesz, le kell mondania a hatalomról – tette hozzá.
Felidézte Vlagyimir Putyin orosz elnök szavait, aki azt mondta, hogy a 20. században a legrosszabb dolog a Szovjetunió összeomlása volt. Rau szerint Putyin ezzel a birodalom helyreállításáról szóló filozófiáját deklarálta.
A lengyel külügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy vissza kell állítani Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és meg kell büntetni azokat, akik az invázióért felelősek.
Rau hozzátette, Ukrajna a nyugati országok szabadságáért harcol, ezért a lengyelek nagy többsége támogatja, hogy Ukrajna megkapjon mindent, amit ehhez kér.
Kitért Lengyelország megnövekedett hadi kiadásaira is, mondván, hogy az országnak fel kell készülnie arra, hogy megvédje magát, hogy segíthessen a szomszédainak. Kaljulaid azt mondta, meggyőződése, hogy Ukrajnában már 2014-ben létre kellett volna jönnie a békének, de ez nem történt meg. Emlékeztetett, hogy Oroszország utoljára 1991-ben hátrált meg.
Ez – fogalmazott – azt mutatja, hogy Oroszország csak akkor hátrál meg, amikor nagyon meggyengül, és hozzátette, a béketárgyalásoknak csak akkor kellene elkezdődniük, ha Oroszország kivonul Ukrajnából. A volt észt államfő szerint az észak-atlanti szövetség keleti szárnyát a lehető legjobban meg kell erősíteni. Emlékeztetett azonban arra, hogy nem minden tagország teljesíti azt a kötelezettséget, hogy a GDP két százalékát a hadsereg fejlesztésére fordítsa.
(TASR/Felvidék.ma)