Európa országaiban már a középkorban alakultak bor(lovag)rendeknek nevezett társaságok, melyek a bor kultuszának, egy-egy borvidék hagyományainak ápolását tűzték ki célul, mindezt a lovagi erények gyakorlásával: hűséggel, odaadással, becsületességgel, udvariassággal és mértékletességgel.
A bor, bár élvezeti cikk, már ekkor is jóval több volt ennél, már ekkor is egészséges, egészségvédő italnak, gyógyszernek és tápláléknak számított a számos betegséget okozó és terjesztő vízzel szemben. Ez áll a hátterében annak, hogy a középkor végén Nyugat-Európa borvidékein ezen egészséges ital kultuszát kialakították a Bacchus-társaságok. E társaságok egy-egy táj borainak, vagy egy-egy borfajtának a híveit tömörítették egyesületekbe. A borrend alapításának szándéka a II. világháborút követően az életszínvonalában már újra stabilizálódott európai polgárság élni akarását, pozitív életérzését és talán a háborús emlékek elfelejteni vágyását is tükrözte.
A magyarországi borrendek megalakulásának példájára június 10-én volt 20 éve annak, hogy 16 taggal megalakult Szlovákiában elsőként a Szent Orbán Borlovagrend,
ami rendhagyó volt, mivel nem egy hegyközséghez, hanem Ógyalla és környéke 10 településéhez – Ógyalla, Komárom, Hetény, Virt, Bátorkeszi, Szilasháza, Perbete, Szentpéter, Újgyalla, Dunamocs – kapcsolódott.
Megalapításának 20. évfordulója alkalmából ünnepi találkozót szervezett a Szent Orbán Borlovagrend Szentpéteren, a Jobbágy Pincészetben.
Kovács János nagymester köszöntötte a megjelent borlovagokat és az ünnepi beszéd első részében a borlovagrendek megalakulásának történetét elevenítette fel. „A Bacchus-társaságok elsőként Franciaországban alakultak meg. A borbaráti borlovagrendek az erények közül természetszerűleg hirdették a hűséget a barátságban és a választott borfajtában egyaránt. Maguk határozzák meg működési rendjüket, ünnepeiket, avatási ceremóniájuk rituáléját és zászlósborukat. A zászlósbor a tájegység legjellegzetesebb, leghíresebb és legjobbnak ítélt bora. Lehet egy állandó borfajta, vagy cuvée, lehet az éves házi borversenyen kiválasztott bor, a legfontosabb, hogy kiváló minőségű, a borvidéket méltó módon reprezentáló bor legyen. A zászlósbor általában egyedi palackban, speciális kiszerelésben, a borrendre utaló címkével ellátva készülő különlegesség, mely általában nem kerül forgalomba.
A borrendek saját szabályzatuk alapján, ünnepi ceremónia keretében avatnak új, rendes és tiszteletbeli tagokat. Ezt természetesen megelőzi egy sikeres próbatétel. Alapfeltétel a bor szeretete és tisztelete és az, hogy a jelölt méltó legyen a borrendi tagságra.
A próbatétel során a jelöltnek valamilyen a borhoz, borvidékhez kapcsolódó gyakorlati feladatot (pl. lopózás, borospalack szabályszerű kinyitása, zászlósbor kiválasztása több fajta közül, szőlőtermesztéssel, borászattal kapcsolatos tárgyi eszköz kiválasztása, felismerése, palack dugózása) kell végrehajtani. A sikeres próbatétel után a borrendre és annak zászlójára, zászlósborára történő eskütétel következik és az aláírás a borrend nagykönyvében. Majd a nagymester a borrend jelképét jelentő eszközzel (pl. lopó, kard, szőlészeti, borászati eszköz, díszbot, szablya, bárd) az új tagot a rend tagjává avatja.
Az új tagot általában a rend névre szóló címkével ellátott zászlósborával, díszes oklevéllel és a rend díszláncával ajándékozzák meg és elvárják, hogy esküjéhez híven képviselje a borrendet, annak zászlósborát és részt vegyen a borrend életében.
Részlet a Borlovagok Etikai Kódexéből: „Hiszek abban, hogy a bor az élet igenlése, az egészség egyik forrása, a legősibb és legnemesebb ital, amelyet ismer az emberiség, ezért mély tisztelettel adózom előtte. Minden olyan rendezvényen, ahol bort szolgálnak fel, példát mutatok a bor iránti tiszteletemmel, kulturált viselkedésemmel, öltözködésemmel és a bor mértékletes fogyasztásával. Tudomásul veszem és hirdetem, hogy a borban öröm, barátság, dal és boldogság van.”
A borrend húszéves történetével kapcsolatban elmondta: „Azt hittük, hogy a nagy kiterjedésre való tekintettel jobb lesz a támogatottsága, mint az egy helyhez kötődő borrendeknek, de sajnos nem érezte egyik község sem teljesen a magáénak borrendünket és így hiába vártuk tőlük az anyagi támogatást“ – folytatta ünnepi beszédét. – Csak a tagdíjak, illetve a pályázatok jelentettek bevételt. Nehéz volt a kezdet, de mára mindenkinek talárja és szép érméje van. Borrendünk 2005-től tiszteletbeli tagja a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének. Ez további lehetőségeket nyújt arra, hogy bővítsük kapcsolatrendszerünket a magyar borrendekkel is. Ami a munkásságunkat illeti, csak néhányat említenék az elmúlt húsz esztendő alatt végzett tevékenységből: borrendi borversenyek, tagjaink járásunk szinte minden borversenyén részt vettek, mint degusztátorok.
Borértő és sommelier tanfolyamot szerveztünk, amely záróvizsgával és oklevéllel végződött, s tagjaink okleveles borbírák lettek. Mi indítottuk el a határon átnyúló Divinex borversenyt, amely magába foglalta a teljes Nyitrai kerületet és Komárom-Esztergom megyét.
Erdélyben, a balázsfalvai kutatóintézetben szőlészeti-borászati konferencián is részt vettünk. Megalapítottuk a Szent Orbán Borrendek Kárpát-medencei társulását, amely minden évben más társszervezetnél rendez találkozót gazdag programmal. Tőlünk indult útjára a Szent Orbán Borrendek borversenyének első évadja, amely 4. alkalommal került megrendezésre. Évente jelen vagyunk a vajdasági borversenyen“ –zárta köszöntőjét Kovács János.
A borrend jövőjével kapcsolatban a elmondta, továbbra is szeretnénk megértetni a fogyasztókkal, hogy a bor nemes ital, egészséges és természetes, amely a legrégibb idők óta igazolja létét.
„Segítünk visszaállítani a rendek és lovagok kifejezések nemes értelmét. Minden borrendet eskütétele kötelez, hogy minden körülmények között a szőlőt és a bort szolgálja.
Nem feledjük, hogy bort mindig csak mértékkel szabad fogyasztani, mert egy kortynyi borban is ugyan annyi szépség, zamat van, mint egy kannányiban. Ezt a szépséget sem az alkoholisták, sem az antialkoholisták nem találják, az egyik mivel nem fogyasztja, így nem is találhatja, míg a másik nem a szépséget, hanem az alkoholt keresi benne. A bor olyan, mint a piramis, négyoldalú. Három oldala napos és a negyedik árnyékos. Mert lehet gyógyszer, élelem, élvezeti cikk, de lehet méreg is” – hangsúlyozta.
Az ünnepség végén köszönetet mondott a borrend támogatóinak – Meszlényi Istvánnak, Olegra Kálmánnak és Őszi Józsefnek, amiért jelentős részt vállaltak a talárok megvarratásában, a kard, a zászló, a pecsét, az almanach, a himnusz bebiztosításában és Jobbágy József vezetőségi tagnak, kincstárnoknak az elmúlt húsz évben nyújtott segítségéért, támogatásáért.
A rendezvény végén került sor a díszoklevelek átadására.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
