A III. Rimay Költészeti Fesztivál fődíját, a Rimay-díjat a Szepsiben élő, gömöri származású Mihályi Molnár László kapta. Költészetét Papp Ferenc, a Rimay János Alapítvány kuratóriumának elnöke méltatta. A díjat Szabó Gergely, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye közgyűlésének elnöke adta át.
„Mihályi Molnár László azt írta első önálló verseskötetében, mely az Intermix Kiadó gondozásában 1999-ben jelent meg Fohászok virradatért címmel: „Magamról nincs mit közöljek. A versekhez nem kell kommentár: vagy célt érnek és képpé, hangulattá, érzéssé, gondolattá lényegülnek át a képzelet és a teremtő indulat útján, vagy pedig visszhangtalanság lesz a sorsuk…”
A szerző eddigi munkásságának jelentős része nem is a költészetről, pláne nem a saját költészetéről szól, sokkal inkább azért dolgozik, hogy minél többen megismerjék, megszeressék a magyar irodalmat, megtartsák anyanyelvüket, megőrizzék magyarságukat, s hogy értelmet kapjanak, és ne váljanak visszhangtalanná a magyarul kimondott szavak.
Tanárként, közíróként, közéleti szereplőként, közösségszervezőként egyaránt a felvidéki magyarságot szolgálta, szolgálja.
A rimaszombati születésű Mihályi Molnár László a kisgömöri gyermekévek és a várgedei alapiskola befejezése után Rimaszombatban érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem magyar és pszichológia szakán tanult. Már ekkor aktívan bekapcsolódott a magyar egyetemisták közösségi életébe. A diploma megszerzése után sokáig nem taníthatott, szülőhelyétől távol került, a Bodrogközben és az Ung-vidéken népművelőként dolgozott. Előbb a Tőketerebesi Művelődési Központ szakelőadója volt, majd a Királyhelmeci Művelődési Ház művészeti előadója lett. Klubokat, kiállításokat, művészeti csoportokat szervezett. Nagykaposon, Királyhelmecen a gyerekek, fiatalok összefogásával kisszínpadi előadásokat rendezett. Részt vett néprajzi gyűjtésekben is.
Csak 1987-ben léphetett először a katedrára, Szepsiben. Előbb a mezőgazdasági szakközépiskolában tanított, majd az 1989-es változások után a szepsi gimnázium igazgatója lett, később tanított a kassai Ipariban is. Közben megalakult az Együttélés Politikai Mozgalom, amelynek országos alelnökévé választották. 1991–1992-ben az Együttélés prágai parlamenti képviselője, a magyar frakció vezetője volt. De viszonylag hamar felhagyott a nagypolitikával és visszatért a katedrára. Az iskolai munka és az otthoni feladatok mellett – feleségével három gyermeket neveltek – aktív tagja lett a szepsi Csemadoknak, egyik alapítója és tagja a Vox Columbellae Kórusnak, megszűnéséig főmunkatársa a Gömörország című lapnak, és ma is rendszeresen olvashatjuk írásait a Kassai Figyelőben.
Versek mellett leginkább tanulmányokat, esszéket, szatirikus karcolatokat ír.
Első írását a Gömöri Hírlap közölte 1968-ban. A’70-es évek második felében szerveződő fiatalokkal kezdte költői pályáját, az ő írásai is szerepeltek a Tóth László által összeállított, 1980-ban megjelent Megközelítés című antológiában. Ekkor még Molnár László néven jegyezte verseit, később művésznévként édesanyja vezetéknevével kiegészítve: Mihályi Molnár László néven publikál. Első önálló verseskötete az 1999-ben megjelent Fohászok virradatért volt, majd követte a Magyar Golgota és a Napszentület, és az idén készült el az új verseit tartalmazó Hinni még című kötete. Tanulmányait, esszéit, elemzéseit tartalmazza a 2019-ben megjelent Sírunkon a szél című kötet, a 2020-ban készült Hazát hív a harangszó alcímmel kiadott Száz év halál…, és az azóta született prózai írásait tartalmazza az Őrtüzek a Felvidéken című összeállítás.
A Magyar Művészeti Akadémia kiadásában 2022-ben jelent meg a Mács Józsefről készült monográfiája.
Munkásságának elismeréseként több díjat, kitüntetést kapott.
2008-ban vehette át meg a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportjának Kartal–Veczán-díját. 2015-ben a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség Életpálya-díjjal jutalmazta, 2018-ban lett a Magyar Kultúra Lovagja és abban az évben kapta meg a Magyar Művészetért Ex Libris-díjat is.
Mihályi Molnár László költő verseivel a magyarság sorskérdései mellett a hit reményére, a közösség, a család megtartó erejére és nyelvünk szépségére is ráirányítja figyelmünket.
Eddigi munkássága alapján méltó a Rimay János Alapítvány Rimay-díjára” – fogalmazott Papp Ferenc.
(HE, Felvidék.ma)
