Léván a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából június 2-án rendezett konferenciának a témája a felvidéki magyarok állampolgársági és anyanyelv-használatának jogi küzdelme volt.
A konferencia célja az egyes intézmények, szervezetek, civil mozgalmak és magánszemélyek küzdelmeinek kölcsönös megismerése, a közös platform kialakítása, a lehetséges jövőkép megfogalmazása.
A találkozón telt ház volt. Több mint 120 érdeklődő ember jelent meg a közelebbi és távolabbi környékről a lévai Czeglédi PÉter Református Gimnázium dísztermében. Civil szervezetk képviselői, közéleti személyiségek, a sajtó képviselői, valamint Magyarországról a Fidelitasz és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség képviselői is jelen voltak a konferencián.
A rendezvény moderátora Kiss Beáta, a Czeglédi Péter Református Gimnázium tanára volt, aki tolmácsolta édesanyja, Dolník Erzsébet levelét a konferencia résztvevőinek, ő betegsége miatt személyesen nem lehetett jelen. Írásban küldte el üzenetét Erdélyi Géza, nyugalmazott püspök is.
A konferencia szervezői a lévai kettős állampolgárok: Dolník Erzsébet, Kassai Gyula, Gubík László voltak. Kassai Gyula lévai református lelkész üdvözölte a résztvevőket, és a teremtő áldását kérte a tanácskozásra.
Első előadó Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke volt, aki beszédében elmondta: a felvidéki magyarság fordulóponthoz érkezett a népszámlálás által kimutatott létszámcsökkenése következtében, mert bebizonyosodott, hogy van egy nagyon erős mag, amely békés úton kész megküzdeni a magyarság megmaradásáért.
„Ez az erős mag igazolta, hogy nem mond le identitásáról, anyanyelve használatáról, a kettős állampolgárság intézményéről, jogos követeléseiről, és ez azt jelenti, hogy van mire építeni a jövőben is” – hangsúlyozta Berényi József, hozzátéve: vannak olyanok, akiket nem lehet bekapcsolni ebbe a küzdelembe, de vannak olyanok is, akik még kivárnak, és az ő „megszerzésükhöz” jó példákra van szükség.
A konferencián Mészáros Alajos, az MKP európai parlamenti képviselője álszentnek nevezte a szlovák kormányt, amiért azt a magyar állampolgársági törvényt kritizálja, amely szinte teljesen megegyezik a korábbi szlovák állampolgársági törvénnyel. Ez a törvény 1997 és 2005 között volt érvényben Szlovákiában, és annak alapján 10 ezer külföldön élő szlovák vette fel a szlovák állampolgárságot.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke a fórumon felidézte azt a folyamatot, amelynek során a felvidéki magyar állampolgárok jogfosztásának ügye Brüsszelbe jutott. Rámutatott: mielőtt petíciós beadványukkal az Európai Parlamenthez fordultak volna, több alkalommal kérték a szlovák elnököt és a kormányfőt is a hatósági zaklatások beszüntetésére, ám eredmény nélkül.
Felszólalt ifjabb Lomnici Zoltán, aki az emberi jogi bíróságon az állampolgársági ügyben képviseli a felvidéki magyarokat és Dr. Nagy Tibor, a lévai kettős állampolgárok szlovákiai ügyvédje, mindketten kifejezték eltökéltségüket, hogy a szlovák állam alkorményellenes lépéseivel szemben készek képviselni a sértettek érdekeit.
Őry Péter, az MKP alelnöke, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke és Boldoghy Olivér, a Fontos Vagy! Mozgalom vezetője tartottak előadást arról, mit tesznek a magyar nyelv használata érdkeében.
A konferencia résztvevői elfogadták a „Felvidéki magyarok kinyilatkoztatása a nemzetért” című nyilatkozatot, melyet Dr. Tamás Aladérné Szűcs Ilona, Dolník Erzsébet, Fehér István, Kassai Gyula, Boldoghy Olivér és Gubík László terjesztettek elő és írtak alá. A konferencia résztvevői egyetértésük jeléül szintén kézjegyeikkel látták el a dokumentumot:
„Mi magyarok, érezzük magunkban az élet szent parancsoló szavát, amely múltunkhoz mindig hű és egyenes kiállást parancsol. Érezzük és tudjuk, hogy megvan bennünk mind az a feltétel, amellyel az örök magyar élet hordozójává leszünk az elkövetkező századokra is. Adja a Teremtő, hogy minden magyar lelkében eltiporhatatlanul éljen az örök magyar erő, amely történelmi időkben történelmet van hivatva alkotni a magunk helyes, megalkuvást nem ismerő hitének igazolására és utódainak boldogabb magyar jövőjének biztosítására.” Esterházy János
Felvidéki magyarok kinyilatkoztatása a nemzetért
Valljuk, hogy a felvidéki magyarság az egyetemes magyar nemzet része.
Hiszünk a nemzet értékmegtartó és értékgyarapító erejében, mely nem ismer sem földrajzi, sem időbeli határokat.
Ápoljuk elődeink ránk hagyományozott kulturális örökségét. Szellemi kincstárunk megőrzéséért és gazdagításáért felelősséggel viseltetünk a jövő nemzedékek előtt. E képzeletbeli szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között egyetemes nemzeti létünk alapja.
Hiszünk a szülőföldön boldogulás és maradás erkölcsi parancsában, mely iránytűként szolgál életünk kegyelemteljes és viszontagságos pillanataiban egyaránt.
Valljuk, hogy az emberi létforma csak közösségek által és közösségeken belül válik teljessé.
Támogatunk minden kezdeményezést, mely a felvidéki magyar közösség jogainak kiterjesztését és életfeltételeinek kiteljesedését szolgálja.
Hiszünk az öntudatos polgár alkotó és társadalomformáló erejében. Valljuk, hogy polgári jogkiterjesztő mozgalmaink a nemzeti öntudat erősödését is magukkal hozzák. A jövő felvidéki polgára az öntudatos, jogaival élő, szülőföldjéért felelősséget érző és vállaló magyar ember.
Tiszteletben tartjuk az emberi méltósághoz való jogot, mint minden egyéni és kollektív szabadságjog anyajogát. Elutasítjuk a kollektív bűnösség elvének érvényben tartását, a hátrányos megkülönböztetés alkalmazását, a kettős mérce gyakorlását, az őshonos polgárok életének gazdasági, jogi és kulturális ellehetetlenítését, valamint mindennemű jogfosztást.
Bátran és őszintén vállaljuk a polgári küzdelmet igaztalan kollektív bűnösségünk eltörléséért, alkotmányos szinten kinyilatkoztatott társnemzetté válásunkért, anyanyelvünk hivatalos nyelvvé tételéért és önrendelkezési jogaink kiteljesedéséért.
Hiszünk a történelmi sorsközösségben a szlováksággal és a Kárpát-medence többi népével. Bízunk az ezeréves kötelékek újbóli megszilárdulásában.
Hiszünk az isteni gondviselés erejében!
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>>.