Az Abaúj-Abaújban EBTC, a Bodrogközi ETT, az Ister-Granum EGTC, a Bánát-Triplex Confinium EGTC, a Pannon ETT és a Pons Danubii ETT részvételével július 11-én szakmai konferenciát rendeztek Budapesten.
A konferencia célja a Kárpát-medencében kialakuló határon átnyúló ETT/EGTC megyerendszer bemutatása, tekintettel az Európai Unió 2014-2020 költségvetési időszakának új szabályozására, az 1082/2006/EK EGTC-rendelet felülvizsgálatának tapasztalataira, valamint a Magyarországon végmenő közigazgatási reformfolyamatokra és ezzel kapcsolatosan a jogszabály előkészítési folyamatok racionalizálására.
Az Európai Területi Társulás egy olyan jogi eszköz, amely lehetőséget nyújt a helyi és területi önkormányzatok, valamint az állam számára, hogy határon átnyúló, transznacionális vagy régiók közötti együttműködéseket valósítsanak meg más tagállam hatóságaival a közös célok elérése érdekében.
A határon átnyúló együttműködések szabályozásának fontos eleme az átláthatóság és az érthetőség követelménye, amely elősegíti, hogy a közigazgatási szervek kellő hatékonysággal tudják megvalósítani közös céljaikat a határ mindkét oldalán. Ehhez elengedhetetlen a jogszabály előkészítési folyamatok racionalizálása, az önkormányzati rendeletek szabályozási hatékonyságának növelése. A megyék önkéntes, kötelező feladatellátásából fakadó tevékenységének jelentős hatása van az önkormányzati jogalkotásra, különösen a fejlesztés politikára, az EU szintű szabályozásra és a fentiek tükrében több ország joghatóságára.
A konferenciával olyan szakmai fórumot kívántak teremteni, amely rávilágított az ETT/EGTC szabályozás aktuális anyagi jogi és eljárás problémáira, a jogszabály előkészítési folyamatokra, az önkormányzati jogalkotást érintő szakmai kérdések megvitatására és a válaszok megfogalmazására.
A konferencia alkalmat biztosított a téma szakembereinek közös tapasztalatcseréjére, a közös gondolkodásra, górcső alá véve a jelenlegi és jövőre vonatkozó kihívásokat, valamint megoldási javaslatokat.
A magyar kormány mindent megtesz, hogy hatékony legyen az Európai Területi Társulások (ETT) rendszere, és a határon átnyúló kezdeményezésekben Magyarország továbbra is úttörőnek számítson – jelentette ki Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára csütörtökön, július 12-én Budapesten.
Deutsch Tamás, az Európai Parlament képviselője, a Héthatár Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség elnöke mondott a konferencián köszöntőt. Kiemelte, hogy a társulások előtt újabb nagy lehetőség a 2014 és 2020 közötti időszak uniós keretköltségvetése. Kitért arra is, hogy folyamatban van a határon átnyúló megyerendszer szabályozóinak felülvizsgálata is.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg a rendezvényt, majd Biztosabb működés, gyarapodó ETT-k címmel tartott nyitóelőadást.
Rétvári Bence fontosnak nevezte ezeknek az együttműködések támogatását, megerősítését. Szavai szerint néhány évtizede a határ menti települések még „zsákutcának” számítottak, miközben az uniós polgárok 60 százaléka valamilyen határ mentén él.
Az Európai Unió megteremtette a jogi lehetőségeket az akadályok lebontására és arra, hogy az együttműködéseket megtöltsék gazdasági tartalommal – mondta az államtitkár, példaként említve a közös munkahelyteremtést, a közszolgáltatások szervezését, a fejlesztéseket. Magyar szempontból kiemelten fontosnak nevezte a társulási formákat, jelezve: Magyarország minden határának túloldalán vannak olyan emberek, akik nemcsak gondolkodásukban, hanem nyelvükben is magyarok.
Kitért arra is, hogy Magyarország 2011-ben 195 millió, tavaly és idén 120-120 millió forinttal támogatja az ETT-k működését, és mindent megtesz, hogy továbbra is úttörőnek számítson a határon átnyúló együttműködésekben. Beszédét ITT>>> tekinthetik meg.
Zöld-Nagy Viktória, a KIM területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára elmondta: Európában 36 területi társulás van, ennek harmada Magyarország, Szlovákia és Románia részvételével működik. Az együttműködési területek között említette a regionális és infrastrukturális fejlesztéseket, a vállalkozásokat és a turizmust, valamint a természeti örökséget. Előadásának a címe: ETT-k Európában, az EGTC Rendeletek felülvizsgálatának eredményei, hatásai a magyar ETT-k működésére volt.
A helyettes államtitkár az uniós rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban pozitívumnak nevezte a harmadik államok csatlakozásának megkönnyítését és az eljárások egyszerűsítését.
Ivády Nóra a Közigazgatási és Igazságügyi Miinisztérium Határon Átnyúló Területi Közigazgatási Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője a magyarországi ETT-kről, az ETT-k alapításának hazai eredményeiről szólt.
Kónya László Ferenc a Belügyminisztérium Önkormányzati Stratégiai Főosztályának főosztályvezető-helyettese a magyar önkormányzati rendszert vázolta az önkormányzati reform után – különös tekintettel az önkormányzati jogalkotásra.
Kiss Attila Hajdúböszörmény város polgármestere, a Régiók Bizottsága tagja az ETT/EGTC jogszabály előkészítési folyamatainak racionalizálását ismertette.
Soós Edit a SZTE ÁJK Politológiai Tanszékének docense beszélt az ETT/EGTC alapítás kihívásairól a harmadik országokkal határos megyékben. Példákat ismertettek a határon átnyúló megyerendszer kialakítására.
Erdős Norbert, a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője, kormánymegbízott a kormányhivatalok, kormányhivatalok és az önkormányzat kapcsolatát vázolta.
Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, Bánát-Triplex Confinium ETT tagja az önkormányzatok és az EGTC kapcsolatáról beszélt.
Pellech Dávid, a Külügyminisztérium Budapest Kontakt Pont vezetője az EU Duna Régió Stratégiája, az európai területi együttműködés tapasztalatai
és lehetőségei a funkcionális makrorégiók esetében 2014-2020 témával zárta a konferenciát, mely kerekasztal-beszélgetéssel ért véget.
Fejes Zsuzsanna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kar és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi docense vezette a beszélgetéseket.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38749,38044,27274,31840,30460,40639,40530,39888″}
