Október hatodikát – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kivégzett 13 aradi vértanúra és a Pesten kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezve – 2001-ben nyilvánította a Magyar Országgyűlés nemzeti gyásznappá. Felvidék-szerte ezúttal is számos helyen tartottak megemlékezéseket.

A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken, és maga a Pesten kivégzett Battyhány Lajos miniszterelnök is Pozsonyban született. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere német szülők gyermekeként ugyancsak Pozsonyban született, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György, aki később a hadügyminisztérium Tüzérségi és Felfegyverzési Osztályát vezette a Turóc megyei Necpálban (Necpaly) látta meg a napvilágot, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messzi Ósvacsákányban (Cakanovce) született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.

Cikkünk a felvidéki megemlékezésekről folyamatosan frissül!

***

A szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskola tanulóinak történelmi emlékezése

A szőgyéni tanintézmény minden nemzeti ünnepen kiemelten figyel arra, hogy közös emlékezéssel mélyítse el a tanulókban azt az identitást, mely meghatározza és erősíti a nemzeti hovatartozásukat.

Míg az alsó tagozatos tanulók a közelmúltban tartott magyar népmese napját ünnepelték, addig az 5 – 9. évfolyam tanulói az aradi vértanúk emléknapjára készülődtek.

A rendhagyó történelemórán Mikus Nagy Dóra pedagógus vezetésével versekkel, zenével, mozgás – és tánckoreográfiával emlékeztek a nemzeti vértanúkra és a 175 évvel ezelőtt történt aradi eseményekre.

A tanulók csoportokban készítették el a magyar szabadságharc jelképeit és a vértanúk képeinek alapján az őket jelképező figurákat, mely végül kiállítás formájában kikerült az iskola folyosójára.

A Kárpát-haza minden szegletében megtartott emlékezés jelentős és fontos, tanúbizonyságot téve arról, hogy a vértanúk példamutató áldozatából és hűségéből ma is erőt meríthet minden nemzedék. (Berényi Kornélia)

***

Rimaszombatban Szászi Zoltán mondta a megemlékező beszédet

Rimaszombatban a Csemadok helyi alapszervezete szervezésében került sor az aradi vértanúkról való megemlékezésre a köztemetőben emelt kopjafánál. Díszőrséget álltak a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat tagjai, közreműködött Schnelczer Arany Nikolett és Kerepesi Igor. Áldást adott Mikos Annamária lelkész. Megemlékező beszédet mondott az aradi 13 utolsó mondatait idézve, s annak kapcsán saját gondolatait megfogalmazva Szászi Zoltán író, költő. (HE)

Forradalmárrá kell érniük a magyar lelkeknek megint

***

A teremtő munka erejében kell hinnünk!

Gubík László,  a Magyar Szövetség újonnan megválasztott elnöke Léván is megemlékezett és beszédet mondott az 1848/49-es honvéd emlékmű előtt.

A helyi Juhász Gyula Alapiskola tanulóinak szavalatai és a Lévai Magyar Dalárda éneklése után a város szülöttje, az egykori lévai diák (alapiskolás és középiskolás éveit is a helyi oktatási intézményekben töltötte le), sőt az akkori Lévai Egyházi Gimnáziumban színjelesre érettségiző diák szónoki beszédében visszaemlékezett azokra a tanulóéveire, amikor rendszeresen az iskolák képviseletében is részt vehetett a Lévai Magyar Asszonyok Ligája kezdeményezésére közadakozásból megépült emlékmű előtti koszorúzási ünnepségeken, ahol a lévai magyar szervezetek és intézmények egységesen emlékeztek meg a magyarság sorsfordító történelmi eseményeiről.

(Fotó: Müller Péter)

Az idei megemlékezést a  helyi Magyar Szövetség nevében az elnök Kluch Lenke szervezte, aki bemutatta a rendezvény szereplőit és a megjelent szervezetek képviselőit, s egyúttal felkérte Gubík Lászlót ünnepi beszéde megtartására.

A Magyar Szövetség országos elnöke ünnepi megemlékezését 3 részre osztotta:

Az elsőben kitért  az aradi vértanúk különböző nemzetiségi összetételére, kifejtette, hogy az erdélyi születésű örmény Kiss Ernő, legfiatalabbként mindközül magyar nemzeti hőssé vált, a szerb Damjanich János fogságból írott leveleiben mindig nyomatékosan kérte feleségét, hogy könyvet, szótárt és főképpen bort küldjön számára elegendő palackkal. A horvát Knezić Károly esküjét a magyar alkotmányra az tette különlegessé, hogy két testvére is a császáriaknál szolgált, a német Leiningen-Westerburg Károly az őröket megvesztegetve az aradiak közül egyedüliként egyenruhájában mehetett a vesztőhelyre.„A bécsi születésű osztrák utolsó szavaiban hóhérai előtt azt mondta, hogy szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy képviselje a magyarok igaz ügyét”

(Fotó: Müller Péter)

A második részben Gubík rátért a  felvidéki vonatkozásokra is. A béke, szelídség, józanság hangja voltunk, a Fábry Zoltán által hangoztatott vox humana, aztán a  számára példaképnek számító Duray Miklóst emelte ki. Elmondta, hogy a rendszerváltás után az akkori MKP volt Nyugat pártja, sok keserű csalódás érte a magyarságot is. Ami ma  a legégetőbb és leginkább  megoldásra vár napjainkban, az a hiányzó küldetéstudat, mivel napjainkig nem voltunk képesek küldetéstudatot megfogalmazni. Meg kellene fogalmaznunk,

mit jelent ma 2024-ben felvidéki magyarnak lenni, hiányoznak a konstruktív, célravezető viták, hiszen felemelkedés csak küldetéstudattal közösségi programmal lehetséges Felvidéken.

Gubík beszéde 3. részében a jelenre utalt, mivel: „Bizonytalan időket élünk. Nem tudjuk, mit hoz a Szövetség. Nem tudjuk, mit hoz a jövő. De a helyzet az, hogy nem is kell. Mert nekünk nem pártokban, szövetségekben vagy ábrándokban kell hinnünk. Hanem a teremtő munka erejében, a vonzó jövőképben, a magyar ember áldozatvállalásában. A márciusi ifjak, a pesti polgárok és a vidéki parasztok sem a császártól várták sorsuk jobbra fordulását, hanem a folyamatok alakítóivá léptek elő. Én ebben hiszek. Az emberekkel való együtt gondolkodásban, együtt tervezésben és együtt cselekvésben”.

(Fotó: Müller Péter)

Majd így folytatta: hiszek a magyar családok gyarapító erejében, a magyar szellem jellemformáló erejében, a magyar kezek szorgalmában és abban is, hogy mindezzel más nemzetek fiait és lányait is képesek vagyunk magunk mellé állítani, akárcsak a reformkor magyarjai az idegen nyelvű tábornokokat, politikusokat és költőket. Ez a mi sorsunk. Ezt kell beteljesítenünk. Egy új felvidéki reformkorra van szükség társadalmi programmal, jogkiterjesztő mozgalommal, évtizedes cselekvési tervvel, számbeli gyarapodást is kitűző célokkal.A ’48-asok és az aradiak példája megtanított bennünket arra, hogy az örökkévaló mindig felülírja a mulandót. Nekünk pedig ebben kell gondolkodnunk. Alkotnunk, építenünk, gyarapítanunk – nem törődve kishitűséggel, irigységgel, gáncsoskodással. Mert ha így teszünk, akkor nem tudunk elbukni. A bukásunkból ugyanis új élet sarjad. Pont úgy, ahogy az aradiak áldozatából is.

Legyenek hát ők az örök mérce méltóságból, bátorságból, áldozatvállalásból, hogy sem a jelenben, sem a jövőben ne kelljen pironkodnunk, amikor róluk emlékezünk!

Isten minket úgy segéljen!” – fejezte be beszédét Gubík László.

Az emlékmű előtt a lévai szervezetek képviseletében elhelyezték az emlékezés virágjait és mécseseit. (HB)

***

Párkányban a kopjafánál emlékeztek az Aradi tizenháromra

A Csemadok Párkányi Alapszervezete október 6-án vasárnap a sétáló utcán található kopjafához hívta a város lakosságát, hogy együtt emlékezzenek az Aradi 13 vértanúra. A gyásznapon való megemlékezés a magyar Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét, majd Juhász Gyula, Vértanúink című versével folytatódott, melyet Kovács Emese aranysávos versmondó előadásában hallhatott a megjelent emlékező gyülekezet.

Fotó: ifj.Magyar Zoltán

Az emlékezés szónoka Kovács Zsolt a Csemadok Párkányi Alapszervezetének elnökségi tagja, név szerint, ismertette az elítéltek utolsó éjszakáját a kivégzés sorrendjében. Volt, akihez papot hívtak, volt, akihez a felesége ment be a siralomházba, de láthatóan mind megbékéltek sorsukkal. A szónok külön említést tett arról, hogy a Habsburg uralkodó ház megbukott, az uralkodóház feledésbe merült, Haynaut pedig egész Európa megutálta. A történelem megbosszulta önmagát. A szónok arról is említést tett, hogy Párkányban ma egy olyan városban élünk, amit erőszakkal Štúrról neveztek el a II. világháborút követően. De bízzunk benne, hogy Európa egyszer felébred, a zsarátnokból parázs lesz, amely fellobbantja ismét a magyar tüzeket és akkor majd eltűnnek az –ovák, a Jozefekből, Stefánokból ismét Józsefek és Istvánok lesznek. Ezzel zárta mondandóját a szónok.

Fotó: ifj.Magyar Zoltán

Ezt követően a megjelent emlékezők elhelyezték az emlékezés koszorúit és meggyújtották a gyertyákat. A Magyar Szövetség nevében Farkas Iván, Vitkó Andrea, Bokor Réka és Fekete László helyezett el koszorút, valamint gyertyát gyújtottak. A Csemadok Párkányi Alapszervezete, Ady Endre Alapiskola, és a Memoriae Patrum Honismereti Társulás szintén koszorúval tisztelgett az Aradi tizenhárom emléke előtt. A koszorúzás alatt a Csemadok mellett működő Szivárvány kamarakórus alkalomhoz illő dalokkal tette színesebbé az emlékezést. Majd az emlékezés befejezéséhez a méltó hangot Szózat közös éneklése tette még színesebbé. (Bréda Tivadar)

***

Megemlékezés a hősökről Serkében

Méltó módon emlékeztek meg Serke községében október 6-án az aradi vértanúkról. Serke kastélykertjében 2024. március 15-én helyezték el a kopjafát, mely ma már emlékhely a serkiek számára, ahol a nemzeti identitásukat erősíthetik együtt a fiatalabb nemzedék a szépkorúakkal együtt. Ünnepi beszédet tartott a tizenhárom aradi vértanúk tiszteletére Varga Ákos Dezső, a helyi szervezet elnőke, melyet a gyermekek Singlár Levente, Batta Lilla, Kisantal Hunor és Szanyi Eszter verscsokra kísért. Egy idézetet közös neszként zengte szájuk Ady Endre: Október 6. című verséből: „Hol megváltott – hősi áron – Becsületet, dicsőséget Az aradi tizenhárom.”

Felkészítő pedagógusuk Lengyel Kitti szorgosan készítette fel a kis növendékeket, aki büszke tekintettel és szelíd mosollyal biztatta őket.

Lichtmannegger Tibor a nemzeti lobogó előtt nótaszóval emlékezett meg a hősökről. Közösen gondoltak azokra, akikre büszke lehet a magyar nemzet bátorságukért és hősiességükért. Tiszteletüket, koszorúk elhelyezésével és fejet hajtva fejezték ki az emlékfánál a serkei Magyar Szövetség tagjai Varga Ákos Dezső és Danko Barna, valamint Serke község polgármestere Szaniszló Zoltán és Lengyel Zsolt. Ezt követően felcsendült a himnusz, amire együtt dobbant minden ottlévő megemlékező magyar szíve. (Batta Borbás Lucia)

***

Emlékezés a Nagyölvedi Alapiskola és Óvoda tanintézményben

„Pannonia Vergiss Deine Toten Nicht, Als Klager Leben Sie”- ezt a kiegyezés előtt született akrosztichont (névsejtést) választották az emlékezés jelmondatául a nagyölvedi tanintézményben, amikor az aradi vértanúkra emlékeztek. Jelentése: „Pannónia ne felejtsd halottaidat, vádlóként tovább élnek ők!”

(Fotó: Nagyölvedi Alapiskola és Óvoda)

Mit rövidít a P.V.D.T.N.A.K.L.S.? Ezt a betűsort karkötőre vésve hordták a 13 aradi vértanú kivégzése után, hogy tiltakozzanak a bécsi elnyomás ellen. Más források szerint ezek az Aradon kivégzett tábornokok neveinek kezdőbetűi – azért csak kilenc, mert többüknek azonos betűvel kezdődött a neve.

„Mit tanított nekünk 1849. október 6-a? Ha a legnagyobb áldozatot is hozzuk meg, a siker elmaradhat egy ideig. Idő kell, hogy beérjen. …más helyzet, más körülmények.

(Fotó: Nagyölvedi Alapiskola és Óvoda)

A Sulioviban a megemlékezést az elmúlt évek alatt megtanult dalok felelevenítésével kezdtük, majd Baluška Mihály fegyverkovács tanuló a szabadságharc fegyvereiről szóló bemutatójával folytattuk. A tanító nénik és a tanító bácsik csapatválasztása után hat különböző tantárgyon keresztül jártuk körül 1849. október 6-a témakörét, ezek: a történelem, matematika, szlovák, magyar irodalom, földrajz és angol voltak.

Végül az alsó tagozatosokkal és az óvodásokkal kiegészülve az ő munkáik előtt énekeltük el a Szózatot, a nemzeti himnuszunkat és az aradi tizenhárom balladáját. Az eső miatt itt helyeztük el tiszteletünk és jövőbe vetett hitünk koszorúját is” – olvasható Cseri Kinga igazgató asszony beszámolója az iskola hírportálján. (BK)

(Fotó: Nagyölvedi Alapiskola és Óvoda)

***

Az aradi vértanúkra emlékeztek Nánán

Nánán a Csemadok szervezésében a templom előtti minden magyar hős keresztjénél ezúttal is versekkel szerepeltek a kisiskola diákjai. Ady Endre Október 6. című versét Danič Dávid, a szavalóversenyek járási, sőt országos győztese szavalta, aki már a párkányi Ady Endre Alapiskola diákja. Raweendra Nathal Pillari Márk a párkányi gimnázium tanulója, ő az aradi vértanúk kivégzés előtti utolsó szavait olvasta fel .Mindkét diákot a helyi kisiskola indította útra.

(Fotó : Pál H., Danič A.)

Pál Erik községi képviselő Damjanich János imáját olvasta fel. A Csemadok nevében Dániel Erzsébet a vértanúk özvegyeire, árváira is emlékezett, akiket egy életen át kísért a kegyetlen megaláztatás, az igazságtalanság lelki fegyvere.

Fóthy Zoltán esperes a mártírhalált halt vértanúkért, a világbékéért, az emberiség megbékéléséért mondott imát, majd egy közös imával csatlakozott a mintegy harmincfős emlékező gyülekezet. A koszorúzás alatt Dorna Mónika tanítónő énekelte a „Jaj de búsan süt az őszi nap sugara” című, aradi vértanúkról szóló éneket.

(Fotó : Pál H., Danič A.)

Az emlékkeresztnél a kegyelet és a tisztelet koszorúit helyezték el a helyi önkormányzat nevében az előző napon megválasztott polgármester, Juhász László és Nemes Zsolt képviselő, a Magyar Szövetség, a helyi kisiskola, és a Csemadok képviselői.

A megemlékezés a magyar himnusz eléneklésével és gyertyagyújtással ért véget. (DE)

(Fotó : Pál H., Danič A.)

***

Megemlékezés Gútán

Gúta Város Önkormányzata szervezésében október 6-án a Szent Rozália parkban került megrendezésre a gyertyagyújtással egybekötött aradi vértanúkra való megemlékezés.

(Fotó: Gúta Város FB)

A megemlékezőket Mayer János az Adamis Anna Városi Művelődési Központ igazgatója köszöntötte. Az eseményen Halász Béla polgármester mondott ünnepi beszédet, majd felléptek a város magyar tannyelvű alapiskoláinak a diákjai. (Gúta Város FB)

***

Csendes megemlékezés Pereden

A Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesület vezetősége és tagsága október 6-án, Pereden hajtott fejet a nemzeti gyásznapon, ahol Pásztor Csaba, az egyesület elnöke az általuk kialakított, az aradi vértanúk tizenhárom bitófáját szemléltető emlékhelyen fejezte ki háláját és tiszteletét az ősöknek, akiknek cselekedeteiből ma is erőt meríthet minden jó szándékú magyar határon innen és túl.

Az emlékhelyen koszorút helyezett el többek között Agócs Kőrösi Ildikó polgármester és Baranyay András alpolgármester is.

***

A nemzeti vértanúk képeinek felmutatásával emlékeztek a cserkészek

A szőgyéni 32. számú Szent Mihály cserkészcsapat tagjai a kedvezőtlen időjárás miatt a meghirdetett fáklyás megemlékezés helyett a Cserkészotthonban tartották meg történelmi emlékezésüket Bálint Antónia csapatparancsnok vezetésével.

(Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Felidézték a 175 évvel ezelőtt Aradon történt eseményeket és annak előzményeit. A kivégzett tábornokok és az első alkotmányos miniszterelnök képeinek felmutatása mellett idézték meg a nemzeti vértanúk emlékezetét, hőstetteit, a nemzet iránti szeretetüket és hűségüket. Elhangzottak az utókor számára hátrahagyott utolsó üzeneteik, melyek iránytűként mutatnak utat a mai zűrzavaros világban.

Farkas Zsolt atya, helyi esperesplébános és cserkész nem tudott részt venni az emlékezésen, de elküldte a Hősökért szóló imát, melyet közösen imádkoztak el. „…Kegyes Megváltónk, Urunk Jézusunk, Te mondottad: „Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” Akikért most imádkozunk, azok nem kímélték önmagukat, sőt életüket és vérüket áldozták azért a földért, melyet a Gondviselés jelölt ki számukra, hogy ez legyen a mi hazánk. Tekints reájuk kegyes szemmel isteni Üdvözítőnk, és hősi halottainkat részesítsd drága kereszthalálod érdemeiben….Add Urunk, hogy hősi halottaink életáldozata és nagy magyar elődeink példája minket is hűségre és igaz hazaszeretetre buzdítson. Akkor bízhatunk abban, hogy magyar szentjeink, vértanúink és hősi halottaink közbenjárására tovább véded és fenntartod szeretett hazánkat, nemzetünket!” (Berényi Kornélia)

(Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

***

A korszakváltozás mindannyiunk felelőssége

Kolek Zsolt, a MA7 vezető szerkesztője mondta az ünnepi beszédet Pozsonyban, október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Az előadó kiemelte, sok szó esik napjainkban a Felvidéken a korszakváltásról.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

Történelmi visszatekintésünkben azt látjuk, október 6-át, meg egyáltalán a 49-es szabadságharcot egy korszakváltás előzte meg, mégpedig a reformkor.

Ez pedig arról tanúskodik, hogy szükséges egy-egy változás előtt ezeket a folyamatokat előkészíteni.

Erről szólt a reformkor pezsgő néhány évtizede.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Pozsonyban 1849-ben 13 közembert, helyi polgárt végeztek ki, akik tulajdonképpen átlagemberként álltak ki a szabadság, a polgári átalakulás mellett.

Ez is jelzi, hogy nem csak a politikai elit, a katonai elit, és a sokat emlegetett aradi vértanúk áldozták fel az életüket egy magasztosabb ügyért. A nemzet egésze ennek az átalakulásnak, ennek a folyamatnak része volt. Ez azt üzeni nekünk itt, a Felvidéken, hogy mindannyiunknak megvan a magunk felelőssége. Nem csak a politikai elittől kell várni azt, hogy a folyamatok jobbra forduljanak. A tanárnak, az újságírónak, a vállalkozónak, mindenkinek megvan a maga feladata, felelőssége abban, hogy a magyarságát megerősítse, és ezt a közösség felé is képviselje.

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

A pozsonyi Kecske-kapui evangélikus temetőben jelen voltak a politikai és a társadalmi intézmények képviselői, akik koszorút helyeztek el Báró Jeszenák János és Rázga Pál síremlékénél.

A Szövetség a Közös Célokért társulást Ladányi Lajos, a szervezet alelnöke és Hideghéthy Andrea, ügyvezető igazgató képviselte. (Felvidék.ma)

(Fotó: HA/Felvidék.ma)

***

Megemlékezés az aradi vértanúkról Ajnácskőn

A Csemadok Ajnácskői Alapszervezete ismételten koszorúzásra és közös gyertyagyújtásra invitálta a község lakosságát az aradi vértanúk emléknapján. A megemlékezésen elhangzott Ady Endre Október 6. című verse, melyet Chovan Csenge és Kovács Regina helyi fiatalok szavaltak el.

Mikó Alexandra és Chovan Attila elhelyezik a koszorút (Fotó: Chovan Lilla)

Az ajnácskői Csemadok elnöke, Mikó Alexandra beszédében elhangzott: „Legyünk méltóak hozzájuk! Merítsünk erőt abból, amit a szabadságért harcolók embertársaikért, a kitűzött eszmékért és nem utolsósorban a hazáért áldoztak. Emlékük szent lesz, míg e nemzet él. Ők élni fognak mindörökké, mert szellemük magasra tört. Utódtól fogja utód megtudni, hogyan kell élni, s hogyan lehet meghalni a hazáért.”

Majd Mikó Alexandra és Chovan Attila, a Csemadok vezetőségi tagja elhelyezték koszorújukat a kopjafán, továbbá Poprocký Iván polgármester és Szamos Zsuzsanna képviselő is kinyilvánították tiszteletüket 1849-es vértanúk előtt. A magyar himnusz eléneklése után lehetőségük volt az egybegyűlteknek gyertyát gyújtani.

A legkisebbek is gyújtottak gyertyát a hősök emlékére (Fotó: Chovan Lilla)

Kevesen tudják, de a 13 kivégzett hős között van egy ajnácskői kötődésű gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey Károly, akinek tiszteletére 2017-ben emléktáblát helyeztek el az ajnácskői templom falán. (Chovan Lilla)

(Felvidék.ma)