A huszonöt éve Ady Endréről elnevezett, közel 700 diákot számláló párkányi alapiskolában mozgalmasan telik november hónapja. Nemrég a Rákóczi Szövetség küldöttsége és vendégeik ajándékozták meg az elsősöket, most pedig újabb hagyományos rendezvényre, az Ady-napokra került sor. A pedagógusok minden évben színes és gazdag programot állítanak össze, a tanulók bevonásával.
Bacsó Péter, az iskola igazgatója az ünnepi megnyitón kiemelte: az Ady-napok több mint huszonöt éves hagyománya során mindig a magyar irodalom, a művészetek, a magyar történelem és a hagyományőrzés témái határozzák meg a gyermekeknek szánt programokat.
Az alsó tagozatosokat idén kreatív mesefoglalkozások, népi játékok és kézműves tevékenységek szórakoztatták. A felső tagozatosok számára a néphagyományok mellett kézműves, múzeumpedagógiai, biblioterápiás és önismereti foglalkozások kínáltak tartalmas élményeket. Emellett a diákok találkozhattak a Hazajárók csapatának két neves tagjával, Kenyeres Oszkárral és Jakab Sándorral. A 8. és 9. évfolyam tanulói az Ady-napok „nulladik napján” megtekintették a Hancsovszky című hazai magyar filmet, amely a felvidéki magyarság II. világháború utáni üldöztetését, valamint Hancsovszky Béla, egy 19 éves tornaljai fiatal igaz történetét mutatja be. A következő napon Budapestre utaztak, ahol az Országház és a Terror Háza kiállításait látogatták meg.
A programkínálatot két kiállítás tette teljessé az iskola folyosóján található Léda Galériában. Az első kiállításon az iskola diákjai által készített műalkotások szerepeltek, amelyek a több mint tíz éve megrendezésre kerülő Festészeti Maraton című verseny keretében születtek. A programot Sipos Tímea tanárnő álmodta és szervezte meg. Az idei téma a magyar népmesék voltak, amelyeket közel negyven diák örökített meg alkotásaiban. A legszebb műveket a képzőművészeti órákon készült további anyagok egészítették ki.
A második kiállítás vendégkiállítója Pécsi L. Dániel, Magyar Örökség-díjas jelképművész volt. Kiállításának címe: „Magyar oktatási és művelődési intézmények címerei a Kárpát-hazában”. Pécsi L. Dániel 1951-ben született Dorogon, és 1997 óta foglalkozik címertervezéssel. Számos hazai és határon túli település, református és katolikus egyházközség, unitárius közösség, oktatási intézmény címerét tervezte meg. Több mint kétszáz kiállítása volt az anyaországban és a Kárpát-hazában. Jelentős szerepet vállalt a Mária Valéria híd újjáépítését szorgalmazó hídbizottság két évtizedes munkájában, és ő tervezte a Párkányi Szent Imre Egyházi Óvoda, az Ady Endre Alapiskola, valamint a Szent Imre Római Katolikus Egyház címerét is.
A kiállításon harmincnál is több címer volt látható, köztük anyaországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és partiumi alkotások.
Pécsi L. Dániel Felvidéken nemcsak munkássága révén ismert, hanem rendezvénylátogatóként, előadóként és segítőkész barátként is számos kapcsolatot ápol. Hitvallását és üdvözletét mindenhol dalban és prózában adja át – így történt ez a párkányi Ady-napok rendezvényén is.
Bölcselet és tudás, kegyelet a múlt, az Ősök iránt.
A megtartás szelleme és egymás kölcsönös tisztelete
nemesít Embert és Nemzeteket.
Mit jelent Magyarnak és Szlováknak lenni?
Elsősorban hinni, hinni, hinni!
Másodsorban mindent őszintén, a kölcsönös tiszteletadás jegyében,
Keresztény emberként cselekedni!
Így legyen! Ámen!
Az ünnepi megnyitón a vendégek ízelítőt kaptak az iskola legjobbjaitól: versben és énekben. Danič Dávid, az 5.a osztály tanulója, valamint Balázs Luca, a 8.b osztály tanulója népdalcsokorral örvendeztette meg a közönséget.
A vendégek között jelen volt Szabó Jenő, Párkány város polgármestere; Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő; Czibula Ádám, a felvidéki BGA ügyvezető igazgatója; Steiner Zsuzsa, az iskolatanács elnöke és annak tagjai; Kuklis Dániel, a CSEMADOK Párkányi ASZ elnöke; Pécsi L. Dániel jelképtervező; Fodor Zsuzsanna, az iskola korábbi igazgatója, valamint a sajtó képviselői.
Az ünnepet Szabó Jenő polgármester és Farkas Iván megyei képviselő is köszöntötte.
A megnyitó előtt Bacsó Péter igazgató az alábbi gondolatokat osztotta meg:
„Mi mindig is a jövőért, vagyis a jövőt jelentő fiatal generációért végeztük és végezzük mindennapi munkánkat, amely során egyre inkább az új módszerek, megközelítések, technológiák mellett kell hitet tennünk. Megjegyezném, hogy Ady Endre a mottónkban megjelenő modernséget kizárólag az ősi hagyományok továbbvitelével képzelte el. Így mi is valljuk, hogy az egyetemes magyar kultúra, annak megőrzése és továbbadása lehet képzeletbeli gyökereink valódi és éltető ereje.”
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
