Az Országház Tisza Kálmán termében tartották meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szakpolitikai ülését. A március 4-ei találkozón két marginális témát, a schengeni bővítést és a külhoni magyar tudományosság perspektíváit vették górcső alá. A felvidéki magyar politikai közösséget Csenger Tibor, a Magyar Szövetség alelnöke képviselte.
A Külhoni Magyar Képviselők Fórumára a Felvidék mellett Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból, Horvátországból érkezett képviselet. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága égisze alatt negyedévente valósul meg a fórum szakpolitikai munkaértekezlete.
„Különböző munkacsoportok dolgoznak a képviselők fórumának berkei között. A keddi értekezleten két aktuális témát dolgoztunk fel. A schengeni bővítés tapasztalatai mellett a külhoni magyar régiók anyanyelvű felsőoktatásának lehetőségét elemeztük ki”
– nyilatkozta a Felvidék.má-nak Csenger Tibor.
A schengeni övezet bővítése kapcsán főleg a határ menti térségek helyzete volt terítéken. Mint az alelnök elmondta, minden külhoni terület határ menti térségként az adott ország kevésbé fejlesztett területei közé tartozik. Gazdaságilag elmaradott régiók, az infrastruktúra is kevésbé fejlett. A tanácskozáson hasonló tapasztalatokról számoltak be – tette hozzá Csenger.
(Fotó: Csenger Tibor/Facebook)
Kifejtette: az övezeten belül nagyon sokan heti, de akár napi szinten is ingáznak az övezet egyes tagországai között. Említette a Magyarországon dolgozó felvidéki magyarokat. „Mindez azt bizonyítja, hogy sajnos térségeinkben nincs elegendő és megfelelő munkahely, ezért kényszerülnek ingázásra” – magyarázta.
A régiópolitikus elmondta: Szlovákia déli részén az infrastruktúra fejlesztésének hiánya a régiók fokozatos elnéptelenedéséhez vezet. A fiatalok a kedvezőbb feltételeket nyújtó régiókba költöznek.
„Magyarország az elmúlt közel másfél évtizedben hosszú távú tervek mentén építi ki az infrastruktúrát az ország határainak irányába. Ehhez a nemzetstratégiai tervhez sajnos a határ túloldalán nem kapcsolódnak fejlesztések”
– húzta alá. Ez jellemző a külhoni területek mindegyikére – szögezte le.
A felsőoktatást érintő témakörben elsőként felvázolták az egyes külhoni területeken anyanyelven elérhető felsőoktatási intézmények rendszerét. A felvidéki helyzetképet Juhász György, a Selye János Egyetem jelenlegi rektorhelyettese, korábbi rektora vázolta fel. Ugyan rendelkezünk önálló, állami finanszírozással működő magyar tanítási nyelvű egyetemmel, mégis számos szak nem érhető el anyanyelven Szlovákiában. Így sok fiatal magyarországi egyetemeken folytatja tanulmányait. Ám kevesen térnek vissza a szülőföldre, kevesen kamatoztatják a tanultakat a Felvidéken – mutatott rá az alelnök.
(Fotó: Csenger Tibor/Facebook)
Kitértek továbbá az anyaországban szerzett diplomák honosításának kérdésére. Mint Csenger Tibor megjegyezte:
„egyszerűsíteni kellene a diplomák honosítását. Kértük, hogy a két illetékes minisztérium ezt tűzze napirendre, hogy lehetőség legyen minél egyszerűbben honosítani a diplomákat”.
Csenger a szakpolitikai értekezletet hasznosnak értékelte. Hasonló tapasztalatokról számoltak be az egyes külhoni területek képviselői. Azonosak a gondjaink, a megoldást is közösen fogalmazzuk meg minderre – zárta gondolatait.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
