Balázs F. Attila költő és könyvkiadó egy személyben, és ha a verseskötetét lapozzuk, akkor lírikus, ha regényét, akkor prózai író és műfordító. Január 15-én ünnepli 60. születésnapját.
Prózai kötete egy van, amely 7 nyelven jelent meg, és 17 műfordítása látott napvilágot. „Benne van minden emberben, aki írással foglalkozik, hogy lírikusból prózára vált és fordítva, hiszen nekem is voltak már az elején egészen hosszú lírai költeményeim” – mondja. A kritikusok már akkor prózai költőnek nevezték, azok, akik a Casanováról nyilatkoznak, pedig lírikus prózáról beszélnek.
A kritikusai kemény szavú költőnek vélik, aki nem körtönfalaz, kimondja az igazat, akár fájdalmat is okozva azzal. Olyan költőktől tanult, akik kőkeményen megírták az igazat, és ez által jobban fölhívták magukra a figyelmet.
Ezzel ellentétben kiadóként az üzleti világban nem mindig jó, ha valaki szókimondó. Ennek ellenére, ha az ember föladja a pozícióit, a feje fölé nőnek az írók, kiadók, és elveszíti a profilját – jegyezte meg Balázs F. Attila.
A Kossuth Rádió Határok nélkül c. műsorában Haják Szabó Mária beszélgetett Balázs F. Attila Felvidéken élő, erdélyi származású íróval a tavaly megjelent „Casanova átváltozásai” c. novellakötetéről.
A „Casanova átváltozásai” című könyv tulajdonképpen nem Casanováról szól, akit mindenki csábítónak és szívtiprónak ismer, hanem egy művelt, felkészült, értelmiségi emberről, aki ráadásul még jól is írt, s szerette és értékelte a nőket.
Ebben a kötetben vannak klasszikus novellák, buja álmokról szóló novellák, ezek tulajdonképpen a költő átváltozásai. Hogy mennyire Balázs F. Attila ez a Casanova, arról elmondja, hogy a féltékenység az életében jelen van, amely sok gondot okoz, de így van ez nagyon sok embernek az életében.
Műveiben benne van a dupla kisebbségi lét is, hiszen ha két kisebbségi találkozik, rögtön fölfedezik egymásban a hasonlóságot, több mindenre kell odafigyelniük, helytállni, a jég hátán is megélni. Viszont van pozitívuma is, hiszen két kultúrát szív magába.
Erdélyi magyarból lett felvidéki magyar, több mint 20 éve él itt, a kiteljesedés már ide köti. A szlovákok felé is nyitott, erről tanúskodik az is, hogy megjelent szlovák nyelven is a Casanova átváltozásai. Igaz, hogy Romániában több kritika jelent meg románul a munkásságáról, mint Magyarországon vagy itt Szlovákiában.
„Ha összehasonlítom a román és magyar viszonylatokat, sokkal több fordítás és kapcsolat van egymás között, mint itt ebben a kis országban. Én megpróbáltam volna közel kerülni a szlovák irodalomhoz, de már felnőttként nem tudtam megtanulni egy szláv nyelvet, ezért nem tudtam beépülni a szlovák irodalomba úgy, mint a román irodalomba” – teszi hozzá.
Rengeteg szlovák rendezvény zajlik szlovák költőkkel, írókkal, ahová magyarokat nem hívnak meg, viszont magyar rendezvények is vannak, szintén szlovákok nélkül, pedig sok szlovák író, költő tud magyarul…
Balázs F. Attila író, költő, szerkesztő 1954. 01. 15-én született Marosvásárhelyen. 1990-ben települt át Romániából Csehszlovákiába. Ditrón érettségizett (1973), 1976-ig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Elvégezte a marosvásárhelyi bábszínészképzőt (1976), majd könyvtárosnak tanult Bukarestben (1982). 1990-ben rövid ideig újságíró volt Pozsonyban, majd a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó munkatársa (1991–1993). 1994-ben Haraszti Máriával létrehozta az AB-ART Kiadót, amely 1997-től megjelenteti a Szőrös Kő c. irodalmi kéthavilapot is. 1999–2001 között a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke volt. Maszkok c. kötetéért 1993-ban Madách Nívódíjat kapott.
Főbb művei: Maszkok (v.,1992); A macska leve (elb., 1992); Meztelen lovagok (vál. és új v., 2002); Casanova átváltozásai (elb., 2007).
Balázs F. Attilának születésnapja alkalmából további jó alkotókedvet, erőt, egészséget kívánunk!
Felvidék.ma
Fotó: MITV
{iarelatednews articleid=”42446,40821,34335,20697,41691,36646″}
