A nyár a végéhez közeledik, de ez nem jelenti azt, hogy a kirándulásokról is le kéne mondanunk. Nyitra régiója is számos szépséget, érdekességet tár elénk, csak időt kell találnunk, hogy útra keljünk és felfedezzük mindezeket.
A Nyitrai vár
Ha Nyitrán járunk, akkor mindenképp érdemes ellátogatnunk a Nyitrai várba. A város a Zobor hegy lábánál fekvő ősi település, ami már a római korban ismert volt, majd később a szlávoké lett. A vár 11. században épült. Gizella királyné a nyitrai hercegi udvar mellett építtetett kápolnát, és a regensburgi főegyház patrónusáról, Szent Emerámról nevezte el. 1074-ben Henrik császár és Salamon sikertelenül ostromolta a várat. 1111-ben Könyves Kálmán megerősíti a zobori monostor oklevelét.
A vár 1241-ben ellenállt a tatárjárásnak, de később egy része tűzvészben megsérült, majd a 14. században Csák Máté hódította meg. 1663-ban a vár és a város is török uralom alá került, ami óriási károkat okozott, melyeket a törökök kivonulása után alig egy évvel kezdtek kijavítani. A vár jelenlegi megjelenését és alakját a 17. században kapta, bár a Rákóczi felkelés ideje alatt ismét megsérült. A háborús idők elmúltával elveszítette katonai fontosságát.
A Szent Emerám kápolna a legrégibb nyitrai egyházi épület, 1317-ben – Csák Máté ideje alatt – hozzácsatolták a gótikus templom új épületéhez. Azóta, mint káptalan úgynevezett. megbízható helyéül, és később mint a székesegyház kincseinek kincseskamrájaként szolgált. Ma a Felső- és az Alsó templommal a vár legértékesebb épületét, a püspöki székesegyházat, képezi.
A gótikus Felső templomot az 1333 – 1335 közötti években építették, és három évszázaddal később hozzákapcsolták az Alsó templomot, amellyel széles lépcsőzet köti össze. Mai külsejét a székesegyház az 1710 – 1736 közötti években nyerte el, ebből az időből származik a belső terek berendezése is. Egyik legértékesebb műemléke a D. Volter festménye alapján J. Pernegger osztrák szobrász által készített Jézust leveszik a keresztről című főoltár az Alsó templomban.
A várban a régi gótikus árokban amfiteátrumot alakítottak ki rendezvények megtartására, és a püspöki kert is nyitva áll a látogatók előtt. Továbbá betekintést nyerhetünk a föld alatti kazamatákba, és az egyházi múzeumot sem szabad kihagyni, ahol több száz éves köteteket őriznek. Érdemes egy pillantást vetni a várudvaron lévő II. János Pál pápa szobrára is.
A külső erődítmény is impozáns látvány, aminek a legrégibb részei a román és gót korszakból származnak. A Vazil toronyhoz legendák szövődnek, ami úgy szól, hogy itt börtönözték be Vazul magyar herceget.
A várkapu előtt fogadalmi pestisoszlop látható, mely az 1749-es pestisjárványra emlékeztet. Az oszlopot M. Vogel készítette 1750-ben gazdag barokk stílusban Eszterházy püspök megrendelésére. Ez Nyitra városának legnagyobb szoborcsoportja. Hasonló oszlop díszíti Hainburg városának főterét.
Zarándokhely Nyitrán
1505-1512 között Bajoni István nyitrai püspök tanúsítja, hogy a nyitrai Zöld-hegyen – vagyis a mai Kálvárián – állt a Nagyboldogasszony temploma. Ez a kegytemplom a 17. század elején megrongálódott. 1606-ban a Bocskai-hadak Rédey Ferenc vezetésével kirabolták. Megjavítják, de a következő száz évben többször megrongálták és romos állapotba került, míg 1723 és 1738 között a templomot teljesen újjáépítették és nyugat felől tornyot építettek hozzá. Ekkor már kegytemplomban volt a Fájdalmas Anya (Pieta) szobra.
A török háborúk befejeztével a templomnak nem volt papja. Ezért Gusztinyi János püspök (1764-1777) a templom mellett kolostort építtetett és meghívta a spanyol nazarénusokat (szerzeteseket). Jött is négy páter és egy laikus fráter, de 1771-ben kénytelenek voltak az országot elhagyni és hazájukba visszatérni.
Távozásuk után nyugdíjas papokra bízták a kegytemplomot egészen 1925-ig. Ezután az Isteni Ige Társasága – a verbiták – vette át, és nagyszerű missziósházat építenek. 1950-ben az egyházüldözés kitörésekor távozni kényszerültek. A templom mellett ma plébánia található.
A Fájdalmas Anya kegyszobor fölött Szűz Mária mennybevitelének egy olajfestménye látható, de a búcsútisztelet eszköze maga a szobor. Hasonló a pozsonyi ferences templom Pietájához, sőt ennek mintegy másolata.
Nagyboldogasszony napja augusztus 15-én van, amely a katolikus egyház legnagyobb Mária ünnepe és egyben Magyarország védőszentje. A búcsújáró templom egész évben nyitva áll a hívők, a zarándokok és a turisták számára. A kálváriáról szép kilátás nyílik a városra.
Rockmúzeum Zoboralján
A Kárpát-medence első Rockmúzeuma található Nyitragerencséren. A Perpetuum Mobile – örökmozgó – avagy a P.Mobil zenekar már 1969 óta (korábban Gesarol) töretlenül, és nagy sikerrel mozog a magyar rock színpadán. A zenekar történetén keresztül szeretnék bemutatni a műfajt, és az ahhoz kapcsolódó tárgyi emlékeket.
A magánkiállítás, amely semmilyen állami támogatásban nem részesül, eszmei értéke felbecsülhetetlen. Az elmúlt 45 évből jócskán akad tárgyi emlék: az egykori technikán és hangszereken kívül, rajongói ajándékok, fellépő ruhák, színpadi kellékek – mint például a tapsgép –, különböző színpadi jelmezek, albumok, személyes tárgyak, plakátok és fotók vannak közszemlére téve. Az 1984-es Pusztavacsi Békefesztiválról is láthatók képek, a bilincs és „kádár kolbásznak”nevezett gumibot sem hiányozhat
A tárlat megtekintésére minden vasárnap előzetes bejelentkezés alapján (Katona László: +421 903 770 539). A cím: Eper utca 2. házszám alatt (Nitrianske Hrnčiarovce, Jahodová 2.).
További információk ITT találhatók >>>
A Kistapolcsányi kastély és angolpark
Kistapolcsány (Topoľčianky) község büszkesége a terjedelmes angolpark, amelybe festőien illeszkedik a régi várkastély történelmi épületének déli szárnyát alkotó klasszicista kastély.
Eredetileg egy 13. századi gótikus vár állott itt vizesárokkal és bástyákkal, amelyek a török időkben megerősítettek. Mindez a Tapolcsányi család tulajdonában volt. Később a Rákócziak idejében reneszánsz kastélyt építettek belőle. A kastély leghíresebb tulajdonosa és lakója II. Rákóczi Ferenc fejedelem volt. Szerette ezt a helyet, sok időt töltött itt, az egyik fia is itt született.
A 19. század elején az akkori tulajdonos, Keglevich János gróf lebontatta a várkastély déli, reneszánsz szárnyát, és helyébe klasszicista épületszárnyat építtetett, melyet Szlovákiában a klasszicizmus egyik legszebb és legtisztább építészeti remekének tartanak.
A kastély a múltban a Habsburgok nyári rezidenciája volt. Ebben az időszakban valósult meg az egész épület három reneszánsz szárnyának legutóbbi nagyobb építészeti átalakítása. A Monarchia felbomlását követően állami tulajdonba került. Nyári rezidenciaként szolgált a Csehszlovák Köztársaság elnökei számára. T. G. Masaryk elnök – a Csehszlovák Köztársaság első elnöke – szerette ezt a helyet, a szabadságát rendszeresen itt töltötte.
A klasszicista kastélyszárny ma már múzeumként szolgál. A kastélybelső azt az állapotot őrzi, ahogy 1918 őszén Habsburg József főherceg és felesége elhagyták. Értékes 16 – 19. századi bútorokat, festményeket, kerámiákat és porcelán-gyűjteményt lehet megcsodálni, de kihagyhatatlan a 14 ezer kötetet tartalmazó könyvtár, amely egyike a kastélyokban épségben fennmaradt néhány könyvtárnak Szlovákiában.
A szecessziós vadászkastély Hild József tervei alapján épült, amit a korabeli Magyarország legnagyobb vadasparkja vett körül.
Az angolpark szépségéhez tartoznak Stróbl Alajos szobrász alkotásai. Az 1960-as évektől bölényrezevátum található itt. A Habsburgok a lovakat is szerették. Szlovákia egyetlen lótenyésztési múzeuma található itt, de emellett a ménesbirtok is megtekinthető, ahol lovasbemutatókon vehetünk részt.
(Folytatjuk)
Összeállította: Ando Krisztina, Felvidék.ma
Fotók: net, a szerző (2){iarelatednews articleid=”48181″}