A Reviczky Társulás Léva és vidéke Helytörténeti Szakosztálya, „Szenczi Molnár Albertre emlékezünk” címmel immár 81. előadására invitálta közönségét. Müller Péter, szakosztályvezető a rendezvény elején nagyon sok szeretettel köszöntötte Nt. Dr. Sándor Károly református lelkészt, nemcsak mint előadót, hanem mint történészt, nyugalmazott múzeumigazgatót.
Sándor Károly már több mint tíz éve keltette életre s azóta is ápolja e történelmi előadássorozatot. Bevezetőjében az előadó elmondta, hogy a felvidéki Szencen 440 éve született és 380 éve elhunyt Szenczi Molnár Albertre kíván emlékezni, s egyben feleleveníteni az ő sokoldalú tartalmas életútját és pályáját.
A témából alaposan felkészült és nagyon kellemes retorikájú előadótól megismertük Szenczi Molnár Albertet, mint magyar református lelkészt, nyelvtudóst, filozófust, zsoltárköltőt, egyházi írót és műfordítót is.
Életének javát külföldön élte le (Wittenberg, Strassburg, Heidelberg, Altdorf, Marburg és Oppenheim). Olyan európai hírű tudósokat tudhatott barátainak, mint Johannes Kepler és Martin Opitz. Műveinek többsége külföldön született, tevékenységét mégis hazája javára fejtette ki. Barátait idézve egyik levelében, ezt írta: „Azt mondják ugyanis mind és erősítik, hogy egyetlen szótár kibocsátásával, amit a deákság egész Magyarországon szomjúhozik, többet csinálhatok mind az egész hazának, mintha egyik helységében több évig tanítom az ifjúságot avagy az egyházközséget.”
Úttörő jelentőségű latin szótára átdolgozásokkal a 19. század közepéig használatban volt; sok irodalmi, tudományos műszónak nála olvasható első magyar nyelvű meghatározása. Latin nyelvű magyar nyelvtanát a 18. századig kézikönyvként használták, ezáltal – a tudománytörténeti jelentőségen túlmenően – nagyban hozzájárult a magyar nyelvhasználat és helyesírás egységesüléséhez.
A református magyarság számára számos zsoltárfordítása, a Károlyi-biblia javított kiadása, Kálvin Institutiójának és a heidelbergi káté fordítása máig élő hagyaték. Kiemelkedő hatást gyakorolt a magyar irodalmi nyelv és a magyar verselés fejlődésére. Dr. Sándor Károly, mint költő és versfordító, és ezzel a téma alapos ismerője, hosszasan ecsetelte Szenczi Molnár Albert bravúros zsoltárfordításait, melyek a tartalom, a szótagszám és a ritmus mellett, még a zsoltár zenei hangzását is megőrizték.
Személyes élményeivel is tarkította az előadó mondanivalóját, így azzal a megható pillanattal is, mikor felkereshette Szenczi Molnár Albert sírhelyét a kolozsvári házsongárdi temetőben és fejet hajthatott előtte. A remek előadást nagy tapssal jutalmazta a mindvégig nagy érdeklődést mutatott közönség
Az előadás végén Müller Péter köszönte meg ezt az emlékezetes délutánt Nt. Dr. Sándor Károlynak. Elmondta, hogy az előadást hallgatva éppen a költői, műfordítói hasonlóságot vélte felfedezni Szenczi Molnár Albert és az előadó között, s kívánt további sok erőt, egészséget és termékeny pályát Nt. Dr. Sándor Károly eddigi tartalmas és sokoldalú munkássága folytatásához. S végezetül hagyományosan a szakosztályvezető emléklappal köszönte meg a nagyon lelkes és alapos felkészültségű lelkésznek, helytörténésznek, költőnek, műfordítónak és előadássorozat-alapítónak ezt a megható és tanulságos előadását.
Wirth Jenő, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”49048″}