Csütörtökön nyitotta kapuit a több száz éves Simon-Júda-napi vásár Párkányban. A rendezvény az utóbb évtizedekben négy napig tart – pedig korábban ennél hosszabb, olykor több hetes vásárt is tartottak a Duna balpartján.
A Simon-Júda napi vásár hagyományosan az ősz legnagyobb rendezvénye Párkányban és a környékén, igaz, jellege a századok során rengeteget változott. Így ma már nyoma sincs az állatvásárnak, helyüket elsősorban a ruházati cikkeket, „piaci” árukat kínáló vásározók vették át, de az utóbbi időben ismét szép számmal megjelentek a kézművesek is.
A vásár történetének kezdetét 1546-ra, a török hódoltság kezdetére datálják a párkányiak, az első írásos dokumentum azonban ennél csak negyven évvel később született. 1589. márciusában Memy bég Pálffy Miklós pozsonyi és komáromi főkapitánynak írt levelében a következőket írja: „Mi azt, hogy az földnek épületére így leszen jobb, hogy itt Kakaton (Párkány középkori neve, a szerk.) mindőn héten vásár legyen és ismét fősokadalmak is legyenek, kire mindenfelől bízvást jöhessenek és mehessenek és az miből pénzt terömthetnek, mindönöket áruljanak és vegyenek (…). Ezt ti Nagtok elgondolván és minekönk megírván, im mi ezt elfogadjuk a mi hitönkre, tisztességünkre, emberségünkre, hogy az sokadalmakra és az vásárokra ide Kakatra mind hódolt és hódolatlanok bízvást jöhetnek és mehetnek” – írta 1589. március 20-án a bég.
A következő, a vásározást megerősítő kiváltságlevél két évszázaddal később született: III. Károly király 1724-ben négy országos vásár megtartását engedélyezte Párkányban. A Szent György, Szent Bertalan, Szent Luca valamint Szent Simon és Júda napjain tartható rendezvények közül végül csak utóbbi maradt meg mindmáig, igaz, a múlt rendszerben nem a régi nevén, hanem párkányi vásárként, egészen pontosan „stúrovsky jarmok”-ként. A Simon-Júda elnevezés azonban a köznyelvben mindvégig fennmaradt, és a rendszerváltást követően újra ezen a néven tartják a több tízezer vendéget vonzó vásárt, amelyet tavaly óta nem a megszokott helyén, hanem a felújított sétálóutcától a vasútállomás felé vivő útszakaszon, valamint a Vadas fürdő területén tartanak.
Régebben 8-10 napig is eltartott a vásár, sőt volt rá példa, hogy az október második hetén kezdődő rendezvény beletorkollott a november 5-i párkányi búcsúba. A szüreti mulatságokkal egybeeső maratoni vásár hossza azután a két világháború közötti gazdasági válság időszakában kezdett rövidülni, a feljegyzések szerint 1936-ban már csak három napig tartott a kevés érdeklődő miatt.
Hídlap
