Az indokolatlan erőszak, a rendőrség által romatelepeken alkalmazott erőszakot is beleértve, minden esetben összeegyeztethetetlen az Európai Unió értékeivel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával – foglalt állást Niedermüller Péternek, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti (EP-) képviselőjének kérdésére válaszolva Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. A cseh politikus válaszát hétfőn, július 6-án juttatta el az MTI-hez a képviselő irodája.
Niedermüller egy április eleji, a szlovákiai Füzeséren (Vrbnica) tartott rajtaütés miatt fordult a bizottsághoz. Levelének tanúsága szerint a rendőrök bántalmazták a helyieket, és rasszista szitokszavakat használtak, legalább 19 személyt ért fizikai bántalmazás, és tízen szenvedtek sérüléseket.
A politikus arra is kitér, hogy magyarországi civil szervezetek több esetben bizonyították, hogy a rendőrség indokolatlanul súlyos büntetéseket szab ki jelentéktelen vétségekért roma származású polgárokra, s az etnikai indíttatás kérdése felmerül abban az ügyben is, amikor márciusban rendőrök agyonlőttek egy roma származású férfit a magyarországi Örkényen. A rendőrség álláspontja szerint önvédelemről volt szó, amit az elhunyt családja vitat. Niedermüller szerint számos más tagállamból is lehetne példákat hozni.
A politikus azzal a kérdéssel fordult a biztoshoz, hogy megfelelő védelmet nyújt-e a jelenlegi európai szabályozás a roma származású polgárokkal szembeni rendőrségi diszkrimináció ellen, és ha nem, hogyan kell fejleszteni ezt a szabályozást, valamint milyen eszközökkel tudja segíteni az Európai Unió a tagállamokat abban, hogy megfelelő képzéssel felkészítsék a rendőröket a kisebbségekkel való méltányos bánásmódra és a diszkrimináció elkerülésére.
Jourová tudatja, hogy nem létezik külön uniós jogszabály a rendőrség általi diszkrimináció tekintetében. Az uniós jog értelmében a tagállamok felelősek a közrend fenntartásáért és a belső biztonság megóvásáért. Ezt a felelősséget a tagállamoknak saját nemzeti jogukkal és nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban kell gyakorolniuk – hangsúlyozza Jourová.
„A bizottság ismételten felszólította a tagállamokat annak biztosítására, hogy a romákkal szemben ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést, hanem az unió többi polgárával egyenlő módon kezeljék őket” – áll a biztos válaszában.
Az igazságügyi biztos arra is kitér, a rendőrök képzése elvben a belbiztonsági alap rendőrségi ágából finanszírozható, ugyanakkor a gyakorlatban ez elsősorban az alap keretében végrehajtott nemzeti programokat érinti, mivel az alap központi irányítású része nem tartalmaz ilyen irányú prioritást.
Válaszában Vera Jourová arról is említést tesz, hogy a bizottság párbeszédet folytat a tagországokkal a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározat helyes és maradéktalan átültetéséről, amelynek a rendőrség általi erőszakra vonatkozó rendelkezései is vannak.
mti nyomán Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53630,52969,52129″}
